Valószínűleg vége. És akkor mi van?
A legrosszabbkor jött nagyon rossz hét után érdemes nekirugaszkodni a gyászfolyamatnak, akkor is ha ezen a ponton egy kis résnyire nyitva hagyjuk még a fordulatajtót.
Nem volt előzmények nélküli ez a múlt heti dupla blama, igaz a tempója és ereje kétségkívül bámulatosra is sikerült. Nem nyered meg a Premier League-et úgy, ha életformaszerűen 0:1-ről fordítasz és utolsó negyed órákban rúgod a győztes gólokat. Ez a sztori sokáig lemehet újra meg újra de május végéig mindig nem. Diaz lehozhatja a meccsenkénti két-három kihagyott ziccerét, de azok a gólok egyszer csak elkezdenek hiányozni. Nunez szintén kipipálhatja a kötelező kristálytiszta helyzetből kapusba baszását, viszont szintén megeshet, hogy a forduló végére szükség volna arra is. Aztán persze mindez összeállhat abba, hogy hiába botlik a vetélytárs és lehetne ezáltal az élre állni, az is csak plusz frusztrációt tud okozni. Jó dolgok az adatok, de amikor legutóbb néztem, xG-kkel focimeccset nyerni még nem lehetett.
Nincs még vége persze, de ránézve a City hátralevő PL programjára, milyen ész érvek szólnak azellen, hogy innentől kezdve bedarálják az újabb bajnoki címüket? És mi mitől kezdenénk el mi… berúgni a helyzeteinket? A világ legboldogabb embere leszek, ha ez az eszmefuttatás nagyon rosszul öregszik a következő hetekben és valahogy mégis fordítunk, de őszintén szólva nem számolok vele.
Inkább azt javaslom, indítsuk el közösen a Klopp éra higgadt elengedését.
A maga módján ez egész felszabadító is tud lenni. Sokat fogjuk még fejteni a tényleges eredményességét és esetleges nem teljesen kiaknázott potenciáljának a miértjeit, de az objektíven megállapítható, hogy jórészt a bajnoki cím okán az elmúlt évtizedek legsikeresebbje volt. És a csávó kétszer is csúcsközelre tolta vissza a bandát, miután 19-20 körül nagyon is a csúcsra vitte őket. Szóval innen nézve a francnak sincs szüksége egy újabb utolsó napos szorongásra majd csalódásra, hogy hát élt a remény az utolsó negyed óráig és bezzeg ha azt a Palace-t kiikszeljük legalább akkor… jajmá, hagyjuk ezt. Zárjuk úriasan ezt a ragyogó évtizedet, ami akkor is ragyog ha végigbetlizzük a hátralévő 6 kört és messze harmadikak leszünk abban a szezonban ahol eredendően a Top 4-be visszakapaszkodás volt a reális cél amúgy is. Nincs az a forgatókönyv, amiben a Wolves záró lefújásakor igazán szomorkodni kéne. Aznap úgyis túl fognak csordulni az érzelmek, napi negativitást rátolni felesleges önmarcang.
Kikaptunk tehát a Crystal Palace-tól az Anfielden. Whatever.