Edzőkeringő 2

Táncosok, színpadra!

Kezdjük a nyilvánvalóval, a dalban Momo Sissoko, Gerrard és Mascherano társával, Xabi Alonsóval.


Kriccs folytatólagos eposzának második része. 

Az 1-es részt itt olvashatjátok.


Úgy néz ki, hogy első teljes szezonjában sikerülhet neki a lehetetlen, és letaszítja a Bayernt a trónról. Azt a Bayernt, akik amúgy nem teljesítenek rosszul, 2.3-as PPG-t hoznak. Annyit, amennyit mi, az Arsenal, és a City is. Csak ez édeskevés, ha a rivális csapat, szeretett baszk maestro-nk Neverkusene éppen 2.7-es átlagot hoz. Veretlenül. Tuchel repül is, hiába teljesítenek jobban, mint tavaly ilyenkor.

Xabinak volt kitől tanulni, hiszen Rafa, Pellegrini, Mourinho, Ancelotti, Pep és Del Bosque is az edzője volt. Pályafutása során megnyert szinte mindent, amit lehetett, és 3 top bajnokság elit klubjában is megfordult. 2017-es visszavonulása után több, mint öt évig kellett várni, hogy felnőtt csapathoz kerüljön. Rövid latolgatás után ugrott egyenest a mélyvízbe, a kiesőjelölt Leverkusenhez. Másfél évvel később ott tartunk, hogy 10 ponttal vezetik a bajnokságot, az EL-ben a West Ham várja őket és minden top klub őt akarja.

Kidolgozott egy saját játékrendszert, egy hibrid 5/4 védős rendszert, aminek a közepén gyakorlatilag egy hatszögű pass map helyezkedik el. Egy 5-2-3 -» 4-3-3, ami rendkívül fluid és a játék fázisától függően változik.

A leverkuseni boszorkánykonyha fűszerei, a harmadik ember, a rotáció és a hibrid RWB. Rendkívül fluid rendszer, amibe jól illenének a játékosaink.

A megszokott hármas középpálya helyett egy double pivot és egy gyakorlatilag false 9, valamint egy befelé forgó RAM adja a stabilitást. Szokatlan felállás a 4-3-3-hoz szokott szemnek, de második ránézésre szinte minden posztra lenne emberünk. A magas letámadás egy fontos fegyverük, hiszen magasan nekik van a legtöbb magas labdaszerzésük a Bundesligában. A stílusuk viszont lassabb, mint a miénk, de ez talán nem is probléma, hiszen már nem a Mané-Szalah időszakban vagyunk, nem hollywoodi passzok után rohanunk az ellenfelekre. Szalahnak már alig van több, mint egy sikeres csele, nem látunk ötven méteres transitionöket, így szerintem a csapat tudna alkalmazkodni egy lassabb, de egy adott pillanatban gyors kombinációkra építő stratégiára. Látjuk, hogy jelenleg a sok sérült rendkívüli fejtörést okoz, pláne, ha ragaszkodunk a 4-3-3-hoz, ami Klopp esetében sokszor kritika tárgya. A fiatalok jól illeszkednek ebbe a rendszerbe, így tudjuk őket használni, de egy új rendszer esetén ez nem biztos, hogy fennáll. A kérdés az, hogy Xabi mennyire flexibilis, hiszen a mi sikereink is a folyamatos innovációnak, alkalmazkodásnak köszönhetők.

És én itt látom a problémát. Xabi 2022 ősze óta edző, gyakorlatilag csak sikerei vannak, a tavalyi taktikáját csiszolta addig, amíg az új emberekkel és erős felülteljesítéssel ez jött ki belőle. Lépésről lépésre jutott el ide, először a védelmet felépítve, majd az egész csapatot erre a stratégiára hangolva. Nem láttuk, hogy mit tud kezdeni akkor, amikor krízis van. Az előző szezon végén lévő formájukat orvosolta a naptár, így kiesőből EL-indulók lettek pontazonosság mellett. Talán ismerős egy bizonyos Steven Gerrard, aki jelenleg a Dűne 3-ra készíti fel a Lisan al Gaibot. Szinte minden rekordot megdöntve, 102 ponttal, veretlenül sikerült földbe döngölnie a Celticet. Először maradni is akart a Rangersnél, de nem tudott engedni a sokadik ajánlatnak. Egy kiesőt kellett átvenni év közben, ami stabil munkának tűnt, de nem lett az. A kezdeti lendület utána az első teljes szezonban egyszerűen nem tudta kezelni a krízist, így 12 meccs után kipenderítették. Next big thingből lett flop 3 hónap alatt. Túl nagy volt az ugrás, és egy olyan szinten tapasztalta meg a bukást, ahol nagyon fájdalmas tud lenni. Xabi kétségtelenül jobb edző, de Klopp után átvenni egy átalakulóban lévő csapatot, a Premier League hihetetlen versenyét, az angol média nyomását elbírni szintén nagyon nagy ugrás egy Neverkusen bélyeggel ellátott csapat vezetéséhez képest. Félek attól, hogy nem ő lesz a következő, de abban biztos vagyok, hogy egyszer ott fog ülni az Anfield kispadján. Azt, hogy a Real Madrid, Bayern, Liverpool, spanyol válogatott, Sociedad milyen sorrendben követi egymást, csak 30 év múlva tudjuk meg.