A hagyomány az hagyomány
A salzburgi Dómtéren kialakított karácsonyi vásáron ma minden kapható, mi szem-szájnak ingere: helyi népszokásokhoz kötődő tárgyak, a karácsonyfa hagyományos díszítéséhez szükséges kellékek, kicsiknek és nagyoknak való ajándékok, norvég gólkirályok, tömjén a meghitt légkörhöz és természetesen valamennyi jellegzetes osztrák ínyenc finomság; forralt bor és puncs. A híres adventi vásár nemcsak a városba érkező turisták és ifisták körében népszerű, a helyiek is szívesen látogatják. Mágikus vonzereje a hagyományos standok mellett egyedülálló atmoszférájában rejlik: a salzburgi karácsonyi vásár fölött kifeszített, kifejezetten erre a célra tervezett „csillagos ég“ fényei varázslatos hangulatot teremtenek.
A karácsonyi vásár nemcsak a 100 kiállító és a Lipcsének mindenét elárusító standról szól, a napi programok is fontos szerepet játszanak: a gyermekeknek tartott karácsonyi felolvasások, krampusz felvonulások, karácsonyi vezetések és kóruskoncertek mellett a Jézuska látogatása és a toronyból felhangzó fúvószene is nagyszerű élményeket ígér.
„Énekelj velünk“ spontán kórusban – minden kedden 18-20 óráig
Hagyományos fúvószene a toronyból – minden csütörtökön és szombaton 18.30-kor
A Jézuska és kísérő angyalainak látogatása – minden szombaton, 15.30-kor
Felolvasás gyermekeknek a Jézuska jelenlétében – minden szerdán, 16 órakor
Látogassunk hát el Salzburgba.
Mert kurvára muszáj lesz, mert a hagyomány az hagyomány. A Napoli ellen 14 hónapon belül négyből már negyedjére szenvedünk, de nagyon (ubiszezon kíméljen), és a tavalyi meg az az előtti szezonhoz hasonlóan a csoportkörből továbbjutást továbbra sem kapkodjuk el. És verhetjük ezt magunkra, verhetjük ezt a videórigóra, vagy Ancelotti rinocéroszbőrére, teljesen mindegy. Egy a lényeg innen; Salzburgban hozni kell legalább egy döntetlent.
Nem lehetetlen, de annyira nem is kellemes, én meg csak megnéztem volna pár ifistát a Salzburg ifistái ellen. Na mindegy.
De egy fél pillanatra még térjünk ki erre a VAR dologra, mert már megint mindenkit felrak a Holdra.
Engem aztán rohadtul nem zavarnak a bírók amíg csak bénák. Futnak 10 kilométert a havasesőben, a pályán 22, körülötte 40-50-60 ezer ember utálja, benéz valami durvábbat, ez van. Ő legalább csak balfasz. De a mi a jó fenét lehet mondani arra, hogy most van már egy ötödik hülye fent a bársonyszékben, aki a huszadik ismétlésből is hülye vagy esetleg még hülyébb? Mi a jó isten értelme van technológiát használni, ha nincsenek meg a szabályok a játékhoz?
Kettő kétesebb pontja volt a VAR-nak most a Napoli ellen, és sikerült mind a kettőn olyat húznia, hogy az se lenne jogtalanabb, ha mindkét esetben máshogy dönt. A keddi meccsen Courtois-t például ugyanilyen helyzetben nem állították ki 0-0-nál a Reál-PSG-n, most ugyanabból gól lett, és Szalah legyökereztetését is bőven lenne aki befújná büntetőnek. (Ennek persze megvan a tenyerese is nekünk a fonák mellett, a Palace meg nem adott gólja még viszonylag friss is ráadásul, és komoly szemforgatásokat indukál.)
Szóval komolyan: miért nem lehet értelmesen csinálni ugyanezt? Nem kellene sok bele, csak némi következmény és következetesség. Meg értelmes szabályok. Az egyforma akcióknak legyen azonos a reakciója is, ha pedig nem az, akkor irány a spanyol harmadliga, meccseket ott is el lehet fújni.
De mindegy is ez, térjünk vissza a nyugalomba.
Képzeljük csak el a békés alpesi télestét, lássuk magunk előtt ahogy Mané mellett csak úgy repkednek el a 20-at alig karcoló leendő Lipcse-játékosok, és vetítsük fel a koponyánk belsejébe ahogy Fabinho már egy egészségeset csúszik oda a labda utáni lábra a kötelező sárgájáért.
Ezt a Napolit meg felejtsük el már végre egy komolyabb időre, nem jó ez senkinek. Szombaton főműsoridőben a Brighton a következő. Áldozat.
