Jegyzetek a Krawietz playbookból

Nem mondok azzal újat, hogy három hete csak egy meccs létezik bármelyik liverpooli érzelmű ember fejében. Nem csak, hogy meccs nincs másik, de gondolat sem nagyon akad a nagy vörös visszaszámlálás útjába a szinapszisok erdejében. Jómagam egy enervált ‘meh’-vel vettem tudomásul, hogy Thanos csettintett egyet a hétvégén, egyedül Thorban láttam meg a rutinos Milner sziluettjét, ami megemelte a pulzusom egy kicsit. Szombaton este tizenöt perccel kilenc óra előtt elhangzik egy sípszó, ami útnak indít egy több mint tíz éve várt döntőt. Emberpróbáló ilyen felfokozott hangulatban, a poszt  cunami közepén józan gondolatokat megfogalmazni, ellenben nézzünk bele mit várhatunk a meccstől.

Utunk a döntőbe nem volt unalmas. Aki másképp gondolja, annak ajánlom figyelmébe ezt a videót. Kezdtük a Porto kiütésével, aztán a mélységes bánatomra a sorsolásnál a Cityt kaptuk, hogy aztán mérhetetlen örömömre tökéletes játékkal üssük őket mindkét meccsen. Bár a tétje nem volt akkora, mint a döntőnek, de két meccsen ütni a Cityt nehezebb, mint egyen a Realt. Végezetül folytattuk a játék tejszínezését és szintén egy meccsen eldőlt a továbbjutás a Roma ellen. Egyrészről bár kellett ehhez a gólzáporhoz az, hogy játszó csapatokat kapjunk, másrészt képesek vagyunk egy meccs alatt 3-5 gólokat rúgni úgy, hogy ha a dupláját kapja az ellen akkor sem lehet egy szava sem.

Az utolsó körre meglehetősen elfogyott a csapat, köszönhetően a szépen sorjában beszedett sérüléseknek (Lallana, Matip, Can, Ox, Gomez), valamint a heti két meccses tempónak. Ez még döntő faktor lehet, hogy mennyi szufla marad a végére egy ilyen sokmeccses szezon után. A madridi pad hosszabb és ugyanúgy tapasztaltabb, mint a kezdőjük a miénkhez viszonyítva. A támadóhármasunknak nincs alternatívája, középpályára két olyan cserénk van, akik éppen visszatérnek sérülésükből, ha ég a ház akkor meg hátra minek cseréljünk szélsőhátvédeket. Azzal, hogy a Real se a bajnokságban, sem a kupában nem volt tényező idén, minden erejét a BL-re koncentrálhatta, és ezzel hiába 30-as a játékosok magja, nincsenek kivéreztetve.

Klopp, a hajdani Buksics és a Mester munkája beért idénre. Főleg a Salah-Coutinho cserével sikerült az eddigi aszimmetrikus 4-3-3-at kipofozni két igazi tükörszélsős 4-3-3-má, ahol a szélsők befelé vágva villámgyorsan kerülnek a kapu elé. A még direktebb támadó hármassal újra pengeéles lett a támadócápánk fogazata. Bobby elpusztíthatatlanul vezérli a presszinget, és nem hagyja nyugodni a védőket. Az egész középpálya követi a letámadást, emiatt dedikált védekező középpályás nincs is a csapatban, csak egy legutolsó ember, akinek labdavesztést kockáztatni tilos. Erre tökéletes ember lett Henderson, végtelenül tud futni, olvasni merre szöknének a labdakihozatalkor az ellenfelek és minden elcsenhető, nyomás alatt hosszan megtolt labdát lefülel.

Coutinho távozásával végleg beteljesült, hogy a legjobb kreatív forrásunk az ellenfél hibája lett. Nem maradt bé terv, hogy majd a varázsló megsuhintja a varázsvesszejét, és kikapja a csapatot a szarból. Maradt az egyetlen megoldás,a lehető legtöbb hibát kényszeríteni ki a lehető leggyorsabban és legközelebb az ellenfél kapujához. Tökéletes manifesztációja ennek a taktikának a City elleni első gólunk. Ez a taktika ezzel az emberanyaggal el lett tolva a falig, ami arra elég, hogy bármelyik olyan csapatot, akik egy kis területet is engednek és messzebb merészkednek a kapujuktól 35 méternél simán gólzáporba lehet kergetni. Néha azokat is, amelyek ezt nem tervezik, és ezzel el is érkeztünk oda, hogy mi lesz Zidane mesterterve ennek megállítására.

Alapvetően két opciója van, belemegy az outscore játékba, és bízik a sztárjai villanásában, végjátékban a pad adta frissességben, vagy berendezi a fehér balettet sünbe és bízik abban, hogy megtöri a lendületünket azzal, hogy átadja a labdát és a pályát. Mindkét variánshoz megvan az eszköztára, nem véletlenül nyertek 4 éven belül 3 BL-t. Az az igazi ereje ennek a Madridnak, hogy nem is feltétlen kell játékrendszert váltani a két taktika játszatásához. Ugyan támadópotenciáljuk legnagyobb kiaknázáshoz alkalmas lenne a 4-3-3 Bale-lel és Ronaldóval a széleken hasonlóan tükörszélsőkként, de Benzema kihagyásával akár Ronaldo egyedüli csatárként és a szélen az egyik ifjú futógéppel támogatva szintén brutálisan erős sor lenne. Mögöttük Modric, Kroos és Casemiro tenné amit kell. A Roma láthatóan sokkal veszélyesebb volt miután 4-3-3-ra váltottak és hatékonyan tudták széthúzni a pályát és az izolált TAA-n fogást találni. Persze ehhez az is kellet, hogy Salah tudatosan nem zárt vissza védekezni, a további gólok reményében fenn maradt magasan, a Kolarov mögötti területekre vadászva. Ez a kockázat több gólos előnynél bőven belefért.

Ha a védekező felfogást választják, akkor egy klasszikus 4-4-2 lehet a legjobb eszköz, sokszor láttuk ezeket a buszokat, kettős védelmi láncban minimális területet engedve nekünk. Cserébe nálunk lesz a labda és kedvükre kontrázhatnak, a nem lassú játékosaikkal. Ez kedvez annak, hogy Ronaldo és Benzema minimális védekező munkát tesz a játékba, mégis stabilan kihúzzák a Liverpool alapjátékának méregfogát.

Ez a két véglet adott, azonban a kettő közötti felállás lesz várható, ami az aktuális meccseredménytől függetlenül fogja jól szolgálni a Madridot. 4-3-1-2-vel a Modric-Casemiro-Kroos középpálya elég stabilitást ad a védelemnek, előttük pedig Isco lesz az, aki a liverpooli védelem és középpályás sor közötti résben tud dolgozni, amíg ha hátrányba kerülnek ugyanezzel a rendszerrel, de egy támadóbb diamond középpályára könnyedén válthatnak a két világsztár középpályásuk intelligens előrébb húzódásával. Végig emberfölényt tudnak kialakítani a középpályán, ami amúgy is a legleterheltebb egysége. Ha sikerül jól kihasználni a liverpooli középpálya és védelem közti összhang megrogyásait, akkor ezzel fontos lépést tehetnek zsinórban harmadik BL címük felé.

Azonban mielőtt barna lenne a vörös alsó, ennek a játékrendszernek nagy hátránya, hogy a szélsővédők elszigetelten, biztosítás nélkül játszanak a meccs nagy részében. Marcelo a tökéletes támadó balbekk, ellenben védekezésben akadnak problémái Salahnál gyengébb képességű ellenfelekkel szemben is. Carvajalt szintén jellemzi, sőt alapvető is, hogy részt vegyen a támadásépítésben, és vele szemben pedig Mané sebessége döntő lehet. Azonban azzal, hogy nincs a támadósorból olyan játékos, aki besegítsen nekik ezekben az 1-1 elleni harcokban megnő a liverpooli szélsővédők szerepe. Robbora és TAA-ra vár a feladat, hogy ezeket a területeket bejátsszák és a középpályás emberhátrányból a szélek túltöltésével kovácsoljanak előnyt. A brutálisan presszingálló madridi középpályáról, tehát a csapdák főleg a szélekre fognak összpontosulni, ahol lehet számítani Marcelo fennragadására, valamint a szélsőink sebességére és egy ez egy elleni képességeire. Emellett kulcskérdés lesz, hogy Wijnaldum mennyire lép, vagy léphet fel a támadások segítéséhez, mint a legtámadóbb eleme a középpályánknak. Az egyik legnagyobb kérdése a meccsnek az, hogy a szélsőhátvédek hogyan képesek megtalálni azt az egyensúlyt a támadások segítésében, hogy ez ne váljon túl sebezhetővé ezzel csapata.

Amiről még nem esett szó és szerintem ez lesz a döntőfaktor a mérkőzésen, miként alakul majd a két brazil csatája. Firmino hamis kilencesét több alkalommal dicsőítettem már, most sem fogom kihagyni. Ő a lándzsa hegye, a cápánk szimata, a minden IS. Nélküle nincs Salah, se Mané, de még Milner is csak egy Kroosnak tűnne nélküle. Tökéletesen érzi, hogyan lépjen vissza, elhagyva ezzel a csatárpozícióját, és döntésre kényszerítse a belsővédőket, ezzel aknázva ki a védelem és a középpálya közötti területet. Ha az egyik védő követi megszakad a 4-es lánc és hely nyílik Manénak, vagy Salahnak, ha nem akkor pedig nagyon veszélyes területen fordulhat kapura a labdával. Ezt már szinte alapvetésnek vesszük, de ami még lényegesebb, hogy a mélységi irányítókra helyezett nyomása mennyire megtud bénítani egy erre épülő rendszert. Lásd City meccs és Fernandinho őszülő kopaszsága. Ezzel a tudással képes lehet, izzadság cseppeket varázsolni a Kroos vagy Modric homlokára is, de ami a legfontosabb, a madridi középpálya gyenge pontját kipécézve káoszt okozni, ezzel indirekt megteremtve a csapatból hiányzó klasszikus kreativitást.

Hogy a rengeteg faktor közül melyik dönt majd, azt mindenki látni fogja élőben. A Liverpool tökélyre csiszolt taktikája, vagy egy végtelenül rutinos klasszisokból összerakott gépezet alkalmazkodó képessége? Elfáradunk-e a végére és bedarál minket a Real brutális padja? Kiszakad a gólzsák és csak kapkodjuk a fejünket az ide-oda potyogó gólokon? Lehozza rutinból a Madrid? Lelkesedésünk és a káosz nekünk kedvez majd? Bobby? Ki találja meg a balanszot, avagy kit boldogít a mérleg nyelve?


Vendégposztunk a madridi kollégáknál.
A madridi kollégák vendégposztja nálunk.

Ez a klub elesik, feláll és visszaüt

Valamint lesz közös meccsnézés is, amiről minden hasznos infót elértek a linken. Eredménytől függetlenül nagyon jó lesz!