Buli után

7 gólt rúgtunk kedden. Vasárnap kevesebbet fogunk.

Szögezzük le, hogy 7:0-ra megverni bárkit nagyon jó dolog, főleg tétmeccsen, még főlegebben BL-ben és idegenben. Az is egyértelmű, hogy iszonyatosan szüksége volt minderre annak a Liverpoolnak, ami körül annyira begyűrűzött a letargia mindössze két hónappal a szezon start után, hogy a 2nd Kloppiversary napjaiban már nem egy torok volt, amiből hangos Kloppoutokat kellett visszatartani. Sok gólt rúgtak a Maribor ellen a skacok, köztük egy-kettő olyan is, akik önbizalmának borzasztó fontos volt a találat.

Nem lehet ugyanakkor elvonatkoztatni attól sem, hogy momentum szinten ez így egyelőre csak olyasmi, mint amikor a kudarcos szívű szingli fiú elmegy egy tengerjáró hajóra és egy bulin, jó csillag állásokkal behúzza az addigi legjobb csaját – a másnap reggeli büszke fejfájástól kezdve pedig egyre közelebb kerül az, hogy vissza kell mennie a lakhelyére és ott a saját környezetében kell tudnia átlépni a korábbi kudarcokon. Igaz a top csaj azt mondta, hamarosan odautazik majd a városba, viszont az is csak este lesz, meg ki tudja, lehet akkor már nem is lesz annyira top, tenger és csillagok nélkül.

Alapból nincs persze rossz momentumunk a Premier League-ben sem a United meccs után, teljesen korrekten játszottunk a Másodéves Mourinho csapat ellen, ami általában bajnok szokott lenni (mielőtt a Harmadévben kikészülnek tőle a játékosai és elkezdik kifocizni az öltözőből, na de erről majd jövő ilyenkor úgyis többet írunk). Jó eséllyel csak a sztenderd #KibaszottDeGea-n múlt, hogy nem győztünk, de amúgy sem azon fog eldőlni ez a szezonunk sikere, hogy mit játszunk a Manchesterrel. A rangadókkal sosincs baj.

Rangadó lesz ez is, nyugtathatjuk magunkat. Ráadásul februárban, az akkori letargiánk záróakkordjaként, éppen a Tottenhamet zúztuk szét. Akkor Manéval, aki most ugye nem lesz, de a nyár egyetlen megkérdőjelezhetetlenül jó igazolásaként Salah ott lesz, ez a kettő pedig ezen a ponton van annyira csereszabatos, mintha a FIFA 2K-ban megcsinálnád ugyanazt a játékost, csak kicsit lassabban és kicsit fehérebben. Rajta kívül, utolsó pillanatos edzés sérülésekkel nem számolva, nincs más szívbe markoló hiányzónk, a többiek év eleje óta nincsenek a pályán. Feltételezhető a United elleni formáció és kezdő újbóli felküldése.

Mi újság a Spurs háza táján? Nos, ők elég jók idén is, és ha tetszik, ha nem, most már fenntarthatóan fasza Tottenham minőségről és edzőről lehet beszélni, nem az öt évvel ezelőtti one-man show-ról a brit Pinyővel maga mögött (oké, valid dilemma, hogy Allardyce vagy Redknapp közül ki a pinyőbb, de előbbivel frissebbek az élményeink, szóval csak amiatt tudjuk inkább rávágni)

A Tottenhamet mostanában faragja át 3-4-3as alapállásra Pochettino, melyben Alli és Eriksen feljebb tolva segítik a három éve egyszezonos Harry Kane-t. A szokványos kezdők közül Ben Davies játéka kétséges egy betegség miatt, a hetek óta bokasérüléssel bajlódó Dembele pedig egy szombati fitness teszt eredményétől függ, hogy legalább a padra odaférhet-e. Tömören: ez a csapat egyben van most, nem hiába nyertek meg 4 meccset az elmúlt 5-ből, illetve hoztak le a Real ellen idegenben egy döntetlent kedden.

A Tottenham – Liverpool meccsek általában elég szórakoztatóak szoktak lenni, gólokkal tűzdelve, a két csapat támadósorát elnézve pedig biztosra vehetjük, hogy megint egy raklapnyi helyzet lesz. Mennyit fog belőle berúgni a Liverpool? Ööö, 7-et biztosan nem.