Madaras teszkó

A Newcastle ellen játszunk ma 17.30-tól (ismétlem, 17.30-tól, közép-európai idő, nyári időszámítás, szóval tizenhétharminc) a Newcastle ellen, és én hirtelen ezt a labdarúgócsapatot találtam onnan (mármint a Google szerint ez egy labdarúgócsapat). Newcastle pipa, fekete-fehér pipa, madár van, a kabalája valami plüsspinty, szóval tökmindegy, bármi lehet az, jó lesz, nézzünk bele.

Alapítás éve 1877, ez is elég impozáns, mostanában nyerték meg a Champot, szintén jó pont, de anyjuk, dobd már ide a szemüvegem, hát mégis mi ez a csapat? Ez most foci?

És nem egészen, nem foci, hanem labdarúgás. Wot? Átkozott progresszív nyelvújítók!

Nyilván nem kell megemlíteni ezen a szinten már, hogy a rögbinek a labdarúgáshoz meglehetősen sok köze van és ez az 1877-es alapítási dátum is azért keltette fel a pöcköm, mert egy pillanatra elgondolkodtatott, hogy akkor már létezett-e megkülönböztetett sportágként a rögbi, vagy akkor az még csak egy foci-alfajnak számított. A rövid válasz az, hogy igen, létezett, 1871-től van az uniós rögbinek szövetsége és ezáltal általánosan elfogadott szabályrendszere, a hosszút meg egy terjedelmesebb off után kifejtem, mert nekem ezt jó szórakozás írni, akinek nem az olvasni, az menjen a marcona emberek futnak labdával a kézben kép alá, onnantól jön egy fél beharang.

Tartottunk ott ugye, hogy 1871-től van rögbiszövetség, a focinak me gugye 1863 decembere óta, akkor történt, hogy 6 hét alatt gyúrták össze a mai fociként ismert játékot, és alapították meg az FA-t. Nagy bulinak tűnhetett eleinte ez a 6 hét a londoni Freemasons’s Tavern fogadóban, de a közepére már előjöttek az eredendő érdekellentétek, és onnantól kútba is esett az egész alapítás eredeti szándéka, hogy minden résztvevőt sikerüljön egy szabályrendszer alá beterelni. A negyedik gyűlés után (6 gyűlés volt amúgy összesen) szellőztették meg a lapok, hogy az 1848-as Cambridge-i szabályrendszert fogják alapul venni (amiben olyan forradalmi elemek voltak, mint a bedobás, a kirúgás vagy az előre passzolás, ugyanakkor hiába football, kézzel lehetett még vinni a labdát), de ebből a szabályrendszerből kivennék a 9-es a 10-es és a 14-es pontot.

A 9-es a labdával futás szabálya volt; ha maximum egyet pattant a földön a labda (és nem hívtál fair catch-et), akkor lehetett vele futni előre, ennek a szabálynak a kivételével szűnt meg végül (bocsi a spilerért) a labda kézben való szállíthatósága. Ez a szabályváltozás önmagában is jelenthette volna a nagy töréspontot, de a sokkal visszhangosabb lett a 10-es pont, ami a „hacking”-et vette volna a játékból. A hacking egyébként az a mozdulatsor, amikor a védőjátékos egész egyszerűen sípcsonton rúgja a ellenfelét, ez egy meglehetősen hatékony szerelési módszer volt – nyilván -, és a kor szellemének megfelelően sokan a játék megcsúfolását látták abban, hogy ezt a tényleg bátor és hősies (mivel ez a védekező félnek is rendkívül sérülésveszélyes) módszert betiltják. Francis Maule Campbell, a Blackheath FC kincstárnoka a következőképp védte a hackinget:

Do away with all the courage and pluck from the game, and I will be bound over to bring over a lot of Frenchmen who would beat you with a week’s practice.

Kicsit durva, de eléggé bejött.

A hackinget végül 13-4-re szavazták le az ötödik gyűlésen, a hatodion pedig a Blackheath vezetésével tömörülő későbbi rögbiklubok vissza is léptek a szövetségalapítástól, ami így nélkülük jött létre.

Az egyesített szabályrendszer el nem fogadásával a kimaradó klubok a saját szabályaik szerint játszottak tovább, és ironikus módon 3 évvel később a Blackheath saját szabályrendszerében is betiltották a hackinget annak egy Richmond elleni meccs után. 1871 januárjában végül egy londoni kocsmában egyetlen nap alatt megalapították az uniós rögbi szövetségét, ez egyesítette rögbi szabályrendszerét, amit ott helyben a 21 alapítótag el is fogadott. Pár nappal később pedig már 22-en lettek, amikor annak a Wasps-nak képviselői is aláírták azt, akik lecsúsztak az alapításról, mert rossz napszakban, rossz napon mentek egy rossz kocsmába. Klasszikus.

Az azóta eltelt 140 évben pedig jócskán elágazott egymástól az egy tőről fakadó két sport, és bár alapvetően nem egy durva sport a rögbi sem, valahogy nagyon örülök, hogy Mané és Coutinho nem az alábbi fiatalemberek ellen játszik majd. Ezek a srácok olyan …. sűrűek.

A nyári igazolásuk nekik is Milner lehetett

————————————————

De ezen a ponton térjünk vissza oda ahová valóak vagyunk, Newcastle United, Shelvey, Benitez, satöbbi. Egy Benitez-témájú beharangot nem akartam, mert a Chelsea ellen egyszer már volt ilyen, meg amúgy is izgibb lesz amikor ő jön majd az Anfieldre, Shelvey-re meg csak nem fogok felhúzni egyet, úgyhogy nézzük inkább, hogy mi a játék.

A tabellán még túl korai azt nézni, hogy 6 meccsen van 6 rúgott és 5 kapott góljuk (nekünk 12-11), de ez nem is kell igazából a jósláshoz, ha egy kicsit is felelevenítjük, hogy milyen is egy Benitez-féle csapat, akkor igazából már láthatjuk magunk előtt, hogy mire számíthatunk. Tőlük is, meg tőlünk is amúgy.

A részükről az 5 kapott gól amúgy elég stabilnak tűnik, főleg, ha úgy nézzük, hogy kettőt emberhátrányos meccsen szedtek be az első fordulóban a Spurs ellen, ha meg mi csak 3-at kapnánk 5 meccsen a középcsapatoktól, akkor le se szarnánk, hogy a BL-ben meg 2 ponttal állunk, a bajnokság lebegne a szemünk előtt. Ezen a ponton persze ellőhetjük a mantrát, hogy ilyen támadósorral még nem is találkoztak, és ezért ennyire kevés a kapott góljuk, és valóban simán előfordulhat, hogy ma megduplázzuk nekik ezt az ötöt, de ha a helyzetkihasználásunk úgy alakul mint eddig, akkor egy újabb vérpisilős délutánunk lesz.

Főleg, ha megnézzük a támadójátékuk; széljáték és egy 190+-os center, a leggólerősebb játékosuk pedig mindehhez Lascelles, a középhátvéd. Szóval a szokásos, nekik a szöglet félgól, nekünk meg a gyomorgörcs, a pályán pedig Klopp orosz rulettjének eredményeképpen fog eldőlni, hogy Lovrent vagy Klavant látjuk-e Matip mellett.

Egyébként Minyon – Gomez, Matip, Lovren, Moreno – Can, Hendo, Coutinho – Salah, Studge, Mané kezdőt sejtek – nem kellett hozzá nagy tehetség – Sturridge-tól pedig kiemelkedőt várok, vagy legalábbis remélek.

Kiderül. [elfojtott szóvicc helye]