Ahlan wa sahlan Salah!
Június van még. A hőség mostanság kezdődik, a Liverpool pedig a második nyári igazolásánál jár. Ha a jelentőseket nézzük, akkor pedig az elsőnél. Ez alapján business as usual lenne, de sajnos volt nekünk egy félrecsúszott Van Dijk-sztorink, no meg nem szabad felejteni, hogy kiemelt fontosságú nyár áll előttünk a BL miatt, és éppen ezért az igazolásokat nem szabad az ablak végére hagyni. Sőt igazából jó lenne, ha a fontosabb igazolások benne lennének a zsákban a nyári ázsiai sörtúra előtt, hogy a csapat a BL-selejtezőn összeszokott és Klopp-fitt lehessen. Ezért is sietni kellene az igazolásokkal.
Salah, azt gondolom olyan igazolás, akit nem nagyon kell bemutatni. Egyrészt most már hetek óta lóg a levegőben, így mindenki látott már kismillió videót és elemzést róla. Az általam is felhasznált bemutatókat azért belinkelem, hogyha valaki még nem olvasta volna őket. Nem mellesleg már 2015 januárban, amikor végül helyettünk a Chelseabe igazolt, is utánajártunk a csávónak rendesen. Éppen ezért csak a lényegre szorítkoznék vele kapcsolatban.
Nézzük tényszerűen: Salah 25 éves, azaz a pályafutásának legjobb éveinek elején jár. Az elmúlt két évben a Romában szélsőként „űrszámokat” produkált, ha nincsen a Romának pénzügyi nehézsége, nem valószínű, hogy eladták volna. Éppen ezért nagy névnek számít, olyan igazolásnak, akire rendszeresen vágyunk, pontosabban vágyik a szurkolótábor nagy része. Az nem kérdés, hogy a srác hiányposztra érkezik, hiszen Manén kívül nem volt más gyors szélső a keretben. Azaz örülnünk kell, nem is kicsit, hogy nekünk sikerült behúzni.
Nézzük az árnyoldalakat. Salahegyiptomi válogatott, éppen ezért kétévente a szezon legsűrűbb legnehezebb időszakában mehet a szavannára vadászni. Pontosabban egyiptomi válogatottként erősen ANK-veszélyeztetett. Idén Mané és Matip kapcsán láthattuk mekkora szívás az ANK. Nos, most már 3 fontos láncszemünk fog kiesni 2019 januárjában (annyi kiegészítés, hogy Matip lemondta a válogatottságot, így egyelőre őt nem veszélyezteti az ANK – macca8). Ja, igen a jó hír ebben a szezonban, hogy nincs ANK.
Fel szokott vele kapcsolatban merülni, hogy Angliában flop volt. Nos ez, így nagyon nem igaz, mert egyrészt fiatal volt. Másrészt ugyan nagyon kicsi mintán, de igazából jó számai voltak a Chelseanél is.
Nem csak támadásban, védekezésben, pressingben is jók ezek a számok.
A Romás űrszámait két tényező helyezi negatívabb megvilágításba.
- Egyrészt taktikai értelemben véve a legerősebb szezonjait egy klasszikus center (Dzeko), avagy a Fonatos szaknyelv alapján, bójás rendszerben érte el. A gólpasszainak jelentős része centernek bepasszokból, beadásokból származott. A góljai jelentős része kipattanókból, illetve center által lekészített labdákból szerezte. Ez egyrészt nagyon jó, hiszen színesíti a támadó palettát. Alapvetően menő lehet egy Mané, Origi, Salah sor. Viszont erős kérdés marad, hogy a mi bójamentes alaprendszerünkben mennyire fog tudni lubickolni. Másként megfogalmazva felmerülnek rendszerilleszkedési kérdések.
- A másik, hogy a Seria A és az olasz foci egyrészt lényegesen lassabb tempójú és nem a széljátékra épít, így egy-egy gyors, cselező képes szélső nagyon jó számokat tud hozni olaszhonban. Példaként hirtelen két játékos ugrik be, akik sebességük miatt a Seria A legjobbjai közé tartoztak, de Angliában finoman fogalmazva koránt sem értek el ugyanakkora sikereket, lásd Cuadrado vagy Gervinho. Kérdés, hogy mennyire tudja a Seria A-ban nyújtott formáját a Premier League-ba konvertálni. Az elmúlt 3 szezonban, Európában 23 meccsen 4 gólt hozott, ami nem rossz, de koránt sem kiemelkedő produkció.
Kérdésként merül fel vele kapcsolatban, hogy ballábas játékosként a jobboldali tükörszélső a legjobb posztja. A jobboldalról indulva képes a leggólerősebben játszani. Ezzel a probléma, hogy Manének is a támadó trió jobboldala fekszik a legjobban. Jómagam ezen kevésbé izgulok. Egyrészt, sokmeccses szezonra készülünk, amit csak mélységgel és rotációval lehet lehozni. Másrészt, a támadó focink kellőképpen fluid, így nincsenek kötött posztok, így mindenki a maga legjobb posztjára tud keveredni.
Felmerül az ára még. Az összességében 43,9 millió font (36,9 millió alapdíj és 7 millió teljesítmény függő – a TIA közlése szerint) egyrészt piszok sok pénz, viszont a hatalmas TV-s pénzek és ennek eredményeként elszállt árak (folyamatos nagymértékű infláció) miatt nem durva pénz ez. Magam részéről az sokkal jobban bosszant, hogy 3,5 évvel ezelőtt harmad (negyed) ekkora pénzért hozhattuk volna el a Baseltől, ha nem a Chelsea viszi el. Retrospektíve sokkal jobban megérte volna akkor kicsit többet fizetni. (Nyilván utólag egyszerű okosnak lenni.)
Összességében azt gondolom, hogy a potenciál és a pozitívumok felül írják a negatívumokat és egy jó igazolást tudhatunk magunknak, de nem szabad felejteni, hogy egyrészt nincs igazolás kapcsán olyan, hogy tuti igazolás és bizony a legjobb teljesítményét ő bójákkal érte el egy teljesen más jellegű ligában, tehát visszaesés várható majd tőle, de így is nagyon jó kis játékosunk lesz.
Salah érkezése kapcsán vált számomra láthatóvá egy apró, de mégis jelentős stratégiai váltás az igazolásaink kapcsán, amely változás már beállt 1-2 évvel ezelőtt igazából. Hogy mire is gondolok, az ezen a nem túl szép táblán látszik igazán.
Azt tudjuk, hogy Klopp amikor a Dortmundhoz került, akkor a Dortmund éppen a csőd szélén táncolt és a Bayerntől kapott kölcsönre is szükség volt, hogy a felszínen maradjanak. Ez a tény nem kicsit játszott közre, de ettől még tény, hogy nagyon fiatal csapattal lett sikeres ott Klopp. A legnagyobb sikereik idején a keret és a ténylegesen játszó játékosok 20 év körül voltak. A keret saját nevelésekből vagy nevetségesen olcsó játékosokból állt. Klopp ott is hosszú távra tervezett, mint nálunk, így a keret magja együtt öregedett, avagy ért be. Viszont azt is tudjuk, hogy Klopp a Dortmunddal extrán fizikális gegenpressinges focit játszatott, így a keret extra fiatalságának elmúlásával és az ellenfelek hozzáállásának változásával (ti. odaadták a labdát a Dortmundnak) előjöttek problémák. A lényeg a mondanivalóm szempontjából, hogy Klopp a hosszú távú tervezésről és a fiatalokról ismert.
Azt is tudjuk, hogy az FSG igazolási stratégiájának lényege a Moneyball – jobb elnevezés híján. A lényeg az alulértékeltek beszerzése, statisztikák másoknál jobb felhasználása. Ez fiatalok igazolásában és a resale value figyelembe vételében kristályosodott ki. A csúcsigazolások Coutinho és Can ebből a szempontból (de akár Sturridge is ide számolható – macca8).
Nem véletlen, hogy Klopp végre az FSG embere. Elvileg ez a párosítás a tökéletes tulaj-edző kombó, figyelembe véve, hogy Klopp is szeret DoF-al dolgozni.
Ha megnézzük, mégis azt látjuk, hogy az elmúlt két nyár már egy más megközelítéssel ment le. A legegyértelműbb a tavalyi Klopp első nyara ebből a szempontból és Salahot indikátornak használva az idei nyár is feltehetően az új stratégiát fogja követni.
Ezt az új stratégiát legjobban talán, úgy lehet megfogalmazni, hogy a korábbi jövőre és hosszútávra fókuszálás helyett előtérbe került a jelent és jövőt egyszerre figyelembe vevő kicsit kiegyensúlyozottabb, kicsit „nagycsapatosabb” megközelítés.
A korábbi stratégiát érzékeltetendő Coutinho 21 évesen jött az éppen aktuális világrekord 10-11%-ért, Borini 21 évesen 13%, Henderson 21 évesen 20%, Luis Alberto 21 évesen 8%, Can 20 évesen 11%, Markovics 20 évesen 23%, Origi 19 évesen 11%. Röviden a legfőbb hangsúly az olcsó, de nagy potenciállal rendelkező fiatalokon volt, akiken, ha beválnak, extra hasznot lehet realizálni. Persze, voltak drágább és idősebb igazolások is, de igazából az FSG első ablakát Suárezzel, Carrollal leszámítva Lallana érkezéséig nem volt az aktuális rekord 25%-nál drágább igazolás. Az aktuális rekord 50%-t meghaladó igazolásig meg a két bohóc féle krach előtti költekezésig kell vissza menni mikor is Torres, Mascherano és Keane ütötte meg a lécet.
Ellenben az elmúlt két nyáron az érkezők kicsivel idősebbek egyből kezdethető korúak és általában kicsit drágábbak is, hiszen Firmino 24 évesen 34%, Benteke 25 évesen 38%, Mané 24 évesen 34% és Wijnaldum 26 évesen 26% érkezett. Clyne korban ugyanez a kategória, hiszen 24 évesen érkezett, csak olcsóbb (15%), míg Matip ugye lejárt szerződéssel érkezett 25 évesen, ha nem lejárt szerződéssel jött volna, akkor ára a többiekkel tette volna egy kategóriába. Ebbe a sormintába remekül illik a 25 éves Salah a maga 49%-os árával.
A közös nevező, hogy drágábbak lényegesen, mint a korábbi igazolási trend, no meg idősebbek is. Az idősebb alatt azt értem, hogy a posztjaikhoz mérten a legjobb éveik legelején járnak (mondjuk Wijnaldum inkább a közepén). Mivel áruk olyan, hogy 5 – max 10 csapat létezik a világon, amely ki tudná fizetni az árukat, így feltételezhetjük, hogy a legjobb éveiket nálunk fogják tölteni és feltehetően olcsón fognak elmenni, levezetni valahova mondjuk, ha Kínába, akkor akár még drágán is mehetnek.
Ez a szemléletváltás, ami már igazából bekövetkezett leigazolás kori kor szempontjából jelenti a legkevesebbet, viszont az egész szemlélet más. Hiszen a hasznot elég egyértelműen a nálunk mutatott játékból és eredményekből kell tudni realizálni, hiszen a kicsit idősebb vétel és a legjobb kori használat azt eredményezi, hogy nem lehet jelentős eladáskori bevételre számítani. Ez alapvetően a nagycsapat-mentalitás, tehát egyrészt nem rossz, ha mi is eljutottunk ide, másrészt viszont azt eredményezi, hogy ennek fenntartásához két tényező létszükséglet, hogy a riválisainknál kevesebb pénzből ezt a stratégiát eredményesen tudjuk hosszabb távon is vinni:
- Igazából flopot nem engedhetünk meg magunknak. Ez persze nem teljesíthető, hanem úgy fogalmaznám meg, hogy a drágább igazolásokra jellemző 60%-os beválási arányt tartósan tudnunk kell felül múlni.
- Folyamatosan kell a BL. Annak bevételével, meccsszámával és játékos vonzó/megtartó hatásával.
A magam részéről megértem, hogy szükséges, de kevésbé tetszik, mivel kockázatosabb ez a fajta stratégiai vonal, amit most már 3. nyara viszünk.
Azt látni kell, hogy Klopp egy kicsit más stílusú csapatot épít Livepoolban. Ez a csapat tud türelmesebb lenni, ez a csapat ereje teljében képes feltörni a Pulis-Big Sam-féle buszokat. Ez a csapat idősebb a pályájuk csúcsának elején levő játékosokból, áll köszönhetően a korábban említett stratégiának is. Ez a csapata Kloppnak és a Liverpoolnak a következő 2-3 évben fogja elérni a maximumát a jelenlegi stratégiai vonalat figyelembe véve. Nagyon kíváncsi vagyok, mit fognak tudni elérni. (Annyit tennék még hozzá, hogy a stratégiaváltásban is szerepet játszhat az exponenciálisan növekvő tévés bevétel, hiszen ez durván megnöveli az összes angol klub költési potenciálját, amitől mi sem maradhatunk le – macca8.)
Ezt csak így a végére, hogy ne csak kommentben legyen meg: