BRoutscore

A csütörtök-pénteki felfokozott „managers got talent” részek után játékot láttunk a pályán, ami az utóbbi időben ritkaságszámba ment. Rég elfeledett meccsek közt kell turkálni az emlékezetünkben, hogy tudjuk milyen érzés, mikor két vagy több gólt is szereznek kedvenceink egy meccsen.  Totális apátiából agóniába fordult sokak hangulata, és már csak az maradt kérdésnek, hogy ki taperolja BR után a folyosói This Is Anfield táblát. A média is pörgött a kérdésen, mint  kemotoxos légy a breaktánc versenyen, és erre tromfolt rá BR a meccs utáni nyilatkozatával, de ne szaladjunk előre ennyire, lássuk előbb sorjában a szombat délutáni eseményeket.

Mivel egy ideje már csak az eredmények tart(hat)ják a padon BR-t, így sok variálás nem esett most sem, a Norwich elleni kezdőhöz képest, pusztán Benteke sérülésével Ings került be párnak Sturridge mellé. A felállás is maradt az a 3-1-4-2, a védelem előtt Lucas állt és így Milner támadóbb felfogásban játszhatott Coutinho mellett. Azonban nem ez volt az egyetlen, ami látványos különbséget jelentett az elmúlt meccsekhez képest, hanem Coutinho mezőnymunkája (3 sikeres tackle és 2 ic), ráadásul Benteke hiányában a hozzá legjobban illő szerepben játszhatott, bár még így is 7 lövése volt a meccsen, de legalább két csatárt szolgálhatott ki. Méghozzá olyanokat, akiknek van kezdősebességük, hasonlóan technikásak és nincs a homlokukra ragasztva egy céltábla, ezért aztán nem volt nevezője a szokásos heti Tell Vilmos emlékversenynek. Ez lehet az oka nagy valószínűséggel annak is, hogy ezen a meccsen a csatáraink által egy pontokban jobban jövedelmező statisztikai adatra mentünk rá.

Ugyan ez a mezőnybeli javulás igaz Milnerre és Lucasra is, mindketten sokkal többet tettek a kontrák megakadályozásáért és a gyors labdavisszaszerzésekért. Milner 7 szerelési kísérletéből 6 sikeres volt, Lucas pedig emberfeletti 11 labdaszerzéssel és 2 ic-vel a háta mögött battyogott az alagútba. Szinte hihetetlen látvány volt újra működő pressinget megfigyelni. A hátsó alakzat úgy néz ki tartósan 3 védősen alakul Can és Sakho csapatba kerülésével stabilabb lett, leszámítva a 2 gólt amiből az elsőben mindketten vastagon benne voltak.  Egy nem várt húzása volt Brendannak, amikor a két WB helyet cserélt a pályán, ami arra enged következtetni, hogy mégis csak belekapaszkodna az utolsó utáni #selyemzsinórelőlkitérveésfélreütveHenrykezét (pewpew) szalmaszálba.

Brendan barátunk hullámzó teljesítménye és stílusvesztése többször meg lett énekelve, valamint az ehhez vezető okokat is több ízben tárgyaltuk. Senkinek nem jelent újdonságot, hogy Suárezt nem pótolta jól, a SaS másik szárnyát is megmarta egy Bagoly, Gerrard sokszoros játszatása minden pozícióban, Lovren. Ez a múlt. Új szezon, új remények, majd tanulunk belőle, mély a gödör, de megmaradt állásában: ki kell mászni. Volt idő, nem volt nagy nyári torna (még a brazilok is sokat pihenhettek a copa után), ahol a fél keret táborozik, volt pénz a kasszában teljhatalom az igazolásokban. Ezzel szemben, többször kielemezve Benteke kockázatait, csak ő jött ráadásul nagy pénzért, egyetlen védekező középpályásunk majdnem elhagyta a klubot, Lovren,  Ilori és Marko kölcsöne, Gomez totális offpozícióban, biztonsági játék, Benteke szigetüzemben. Mind olyan meghatározó momentum, melyekben rosszul, vagy lassan reagált és a ködbe vezette a csapatot megint. Tavaly ősszel felrakott minden tapasztalt embert és jöttek a ködös fontolva haladás,a csúnyafoci, de győzelmekkel, mintha most is megindultunk volna.

„Téged is megkavarna a szöszke, mi?”

BR tapasztalatlansága ott mutatkozik meg, hogy az ilyen szerencsefüggő események nagyon sok alkalommal rengették meg a játékot, valamint az ő elképzelését a csapatról. Emiatt, vagy erre csak ráérősít az a felfogása, hogy nem a játékfelfogáshoz alakítja a kezdőt, hanem az adott legjobb formájú játékosokra szabja a felállást. Ez alapvetően rövidtávú felfogás, és ha tényleg hosszú időre tervezett volna, akkor ezt az évek során mindenképpen meg kellett volna változtatnia, de idén már végképp meg kellett volna lépnie. Nincs stílusa játéknak, mert reaktívan alakul a játékfelfogás. Erre magyarázat lehet a már említett utolsó esély, amit kapott: eredmények kellenek és pontok. Igen, vannak azok a nagy horderejű nem várt események, amikre lehetetlen felkészülni, és minden managert megrendítene a padon, ellenben, hogy ezekből nem tanulva, újabb gödröt ásni a kiásott földalomnak és csodálkozni, hogy megint van egy kupac, hasonló hibákat véteni és arra számítani, hogy Studge úgysem sérül meg és majd Benteke tökéletes megoldás lesz ebbe a fluid támadójátékkal működő csapatba, ezek mind amatőr dolgok Béláim. Ezek megoldásához tapasztalat kell és ezt egy ilyen klubnál megszerezni kockázatos játék a saját karrierjével és a klubbal egyaránt. Nem tartom egy unintelligens fószernek, de olyan homályban van néha, hogy szinte látszik, hogy meló helyett magába roskadva a szöszire gondol a pálya szélén. Persze, lehet mondani, hogy sokkal több információ alapján dönt és a játékosok napi munkája merőben befolyásolja, azonban lehet, hogy csak egy lépést téve hátra ő is látná a nyilvánvalót, hogy Skrtel-Lovren-Gomez nem fogja a cápát fordítani, Sakho és Can igen és elismerni, hogy túltolta a TC-igazolások mellőzését, és félcsapattal nem megy.

Lucas óriási szerencsével maradt itt a nyáron, kellett hozzá a terminátor Hendó sérülése is. Egy szál DM a keretben, és mégis kész lett volna elengedni. Ezután a meccs után könnyű okosnak lenni, de ez is egy olyan ismert teljesítmény, amire Lucas képes, és tudjuk, hogy nagy hiány a csapatban a tapasztalat. Lehetne most nélküle arról beszélni, hogy maradhat BR? Kötve hiszem. Bullet dodged.

Köszönet a merev-fallosszal előszeretettel dobálózó kollégának a találatért

Benteke kérdésébe kicsit már belekóstoltam, nagy pénz, nagy elvárások, nagy pénisz súlypontemelkedés. Sokkal jobb játékos, mint akiket a nyáron kilőttünk elölről, messze nagyobb a potenciál benne, mint BaB+Lambó együtt véve, azonban még mindig nem ehhez van alakítva a keret és nem sikerült nagycsatárral szépen és eredményesen játszani. Vajon a Norwich elleni sérülése nélkül is Ings kap helyet a csapatban? Láthatunk ilyen sprintet a hétvégén? Ez a kérdés megmarad a gyógyulás utánra, hiszen egyszer el kell dönteni mi legyen az alakuló új csodacsatár duóval. Padozzon 32 milláért a belga, és nyomja a majdnem ingyen fickó, aki még hírből sem bója?

Visszatérő téma, hogy Suáreznek köszönhető az ezüst, és BR-nek kevés érdeme van ebben. Az ezüst szezonban több olyan csillag is együtt állt, ami szükséges volt a sikerhez, de messze nem elégséges. Csak Lajos kevés, csak Gerrard kevés, csak BR kevés, kellett mellé Moyes, Coutinho, Sterling, a Cselzi alulteljesítése és még kitudja mi. Ezt a szinergiát darabjaiban értékelni kevésbé lehet és többnyire értelmetlen is. Felröppent egy hír, miszerint a Studge TC-igazolás és BR halogatta a megvételét. Nagyon nem örülök az ilyen szintű szivárogtatásnak és médiaharcnak, azonban ez is egy olyan szerencsefaktor, hogy egyetlen világklasszisunk egyáltalán van még idén. Nem beszélve, hogy mennyit buktunk volna a SaS nélkül. Ha BR valamiért maradhat a helyén ezután a mélypont után, az az, hogy – hála Fortunának – nem ragadt meg a kirívóan sok ideig a gödör alján.

Amikor már azt hinnénk, hogy már a Carlisle előtt kirúgták, akkor jön a képbe egy tetszetős meccs. Mikor már Klopp és Ancelotti egyesült erővel kántálják a Kicsi gesztenye örök klasszikusát a tv előtt (innen üzenem, hogy kevés volt ez még), akkor állnak együtt a csillagaink. A szerencsefaktorokat kielemeztem: Lucas és a STINGS (tényleg jól szúrták a hétvégén, de messze még az arany mezők), bőven volt közük a mutatott játékhoz és az eredményhez.

BR vs Kloppcelotti bros

Ezután lenyilatkozni, hogy micsoda bosziüldözés áldozata, és giga arccal nyomni a sajtótájékoztatón a bicskanyitagó szöveget: nem szimpatikus húzás. A fogalmatlanság és érthetetlen nyári hibák és a megrendítő erejű West Ham és a betoji MU elleni vereségek után azt mondani, hogy ő ugyanaz az ember, aki az ezüstöt hozta, és elkezdeni a fekália masszírozását a klub felé, mondjuk úgy, több mint antipatikus. Ez a vagdalkozás, sértődöttség és üldözött szerep méltatlan a klubhoz, és szöges ellentéte az általa hangoztatottaknak. Lehet, hogy érdemes lenne elhallgatnia ilyenkor és megköszönni a játékosoknak, akik kijjebb tolták a szekerét a szutyokból, mert messze van még a gödör teteje és rögös az odáig tartó sorsolás. Jobb lenne látni, hogy hála BR állhatatos munkájának az ilyen váratlan események kevésbe rázzák meg a csapatot, semmint ezt az energiapazarlással egybekötött sajtófingreszelést.

Zárásnak a Gringow által talált zseniális komment:
„They said I could never run a marathon. But look at me now – ten minutes in and barely a sweat! Where are these so called „doctors” now?”