Vénnek való vidék
Este kilenckor a mumusunknak is számító riválisunkhoz látogat a csapat: az Arsenal-Liverpool meccsek többnyire látványos, izgalmas játékot hoznak, a sok gól, egy-egy nagy verés sem ritka ilyenkor. Az Emiratesbe mindazonáltal nem győzni jár a Liverpool: a londoniak új stadionjában ugyanis – öt döntetlen mellett – mindösszesen egyszer tudtunk győzni a kilenc próbálkozásból (az Anfielden sem sokkal jobb a helyzet: 2gy, 4d, 3v), 2011 augusztusában, még Kennyvel (meg Meirelessel), aki egy 11 éves idegenbeli nyeretlenségi sorozatot tört meg akkor. Vagyis a legutóbbi 18 PL-meccsünkből összesen hármat nyertünk ellenük… A legtöbbünk talán most is kiegyezne egy ikszben, noha eredményesebben rajtoltunk a fővárosiaknál. Hajtás után a részletek.
Nem volt mindig ez így, hiszen a PL-éra első 8 Highburyben játszott meccsén 5 liverpooli győzelem mellett csak egyszer kaptak ki Fowlerék. 2000 őszétől azonban már végleg a múlté lett a George Graham-féle boring Arsenal, és Wenger csapatai 2-3-4 gólokat rámoltak be nekünk. Szóval mondhatni, Wenger és játékos passzfocija régóta kísért bennünket: Rafa például sosem tudott nyerni idegenben ellenük, mindössze két döntetlenre futotta a négy vereség mellett.
Mindezt csak azért vezettem elő, hogy érezhető legyen az a kontextus, az a történelmi távlat, amiben a meccs sorra kerül. Ebből a perspektívából nézve is bravúr lenne, ha el tudnánk hozni mindhárom pontot. S hogy miért az is? Nos, lehet, hogy kikapott az első meccsén otthon, de az Arsenal játéka rendben levőnek tűnik, míg a miénk viszont, hát, mondjuk, hogy akadozik. Ez utóbbi azért nem is akkora csoda, hiszen minden meccsen 5 új ember játszik a csapatban, és az összeszokottság hiánya főleg a támadójátékot gátolja. Az Arsenal viszont az elmúlt két szezont változatlan összetételben tolja, egy-két nagy név érkezik csak, a Wenger-féle labdabirtoklós, középpályát uraló, technikás tili-toli másfél évtizede a helyén van, így nem meglepő, ha ezt álmukból felkeltve is tudják.
Ráadásul a kezdőjük és a formációjuk is kiszámíthatóbbnak tűnik: 4231, és a Cech – Bellerin, Mertesacker, Koscielny, Monreal – Coquelin, Cazorla – Ramsey, Özil, Sanchez – Giroud kezdő borítékolható, míg nálunk Henderson vélhetően kihagyja a meccset, így a kezdő és a formáció nehezebben megjósolható. Ragaszkodik-e Rodgers a mi 4231-ünkhöz, vagy Henderson hiányában valami mással próbálkozik? Beteszi-e Lucast, és ha igen, Milner vagy Can mellé, a duplaszűrő másik tagjának vagy hátravonja kontrollernek? Ha így tesz, ki lesz előtte a 2? Can és Milner? Vagy visszavonja Cout? Estleg Lallanát? Ha visszavonja egyiket, kezd-e Firmino, lesz-e 433 a felállás, vagy még merészebben 4D2, ahol Firmino lép fel Benteke mellé? Marad-e Gomez? Előtte lesz Moreno vagy esetleg Milner? Milyen presszing lesz? Lesz? Kérdések özöne, amit tetéz Brendan meccs előtti nyilatkozata, mely szerint az Arsenal ellen nem a labdát, hanem a terület kell birtokolni. Őszintén szólva, fogalmam sincs, mire számíthatunk, de pár dolog szerintem lényeges. (A fentebb felsorolt okok miatt nem számítok arra, hogy megpróbálnánk játékban felvenni a versenyt velük…)
1. Ha területet akarunk védeni/uralni, akkor rendkívül fontos a fegyelmezettség, a sok ütközés, a passzsávok lezárása, hogy ne hagyjuk levegőhöz jutni őket, amihez milneri futóteljesítmény kell az egész csapattól. A West Ham középpályásai és támadói 31 szerelést hajtottak végre a nyitófordulóban az Emiratesben.
2. Ebből következően, Counak a védekezését illetően fel kell kötnie a gatyáját, mert az eddigi két meccsből a Stoke elleni 7 labdaszerzése (recoveries) imponáló volt, de sem az szerelései (tackles), sem az interception számai nem lesznek elegendőek az Arsenal középpályájának féken tartásához (Payet egymaga 9 szerelést hajtott végre akkor).
3. Éppen ez szól viszont valamennyire Lallana játszatása mellett: a forgolódó angol ugyan a támadásokban nem túl acélos, viszont nemcsak ütközik (és nem is mindig esik el!), labdát szerez, de még felszabadításokra is futja (Stoke ellen 6+1 labdaszerzés és interception, 1 sikeres szerelés, míg a B’mouth ellen 4+2, 3 szerelés mellett 4 felszabadítása is volt). Ráadásul a londoniak középpályásai nem éppen félelmetes fizikai erejükről híresek, így még az is lehet, hogy a jó Adam nem fog összeesni minden testi kontaktus után.
4. A védekezésben nyújtott teljesítménye indokolná Firmino kezdetését is Ibe helyett. A brazil ugyanis pont ugyanannyi védekező tevékenységet hozott le, mint az angol – harmad- vagy hatodannyi idő alatt… Kérdés, hogy Firmino mennyire fitt, és mennyire tudja felvenni a PL ritmusát.
5. Nagyon fel kell készülnünk a meccs elejére, azt vélhetően nagyon megnyomják a hazaiak: maximális koncentráció és fegyelmezettség szükséges, hogy kivédekezzük az intenzív és agresszív, a tizenhatosunking felnyomuló letámadásukat. Igen, lesz jópár labda Benteke felé…
6. … akit viszont nem szabad teljesen izoláltan hagyni elöl, így a támadóinknak nagyon gyorsan fel kellene érnie a közelébe.
7. Sanchez vs Benteke. Más-más módon, de mindketten nagyon kemény ellenfelek tudnak lenni a védők számára. Nagyon nagy szükség lenne arra, hogy Big Ben ne a FA-kupa döntőn mutatott formáját hozza, hanem hozza a nyers erejét, és azzal terrorizálja Mertesackerékat. Sanchez ezt biztosan meg fogja tenni a mi védőinkkel…
Lényeg a lényeg, nem számítunk sem könnyű, sem szép, sem semmilyen formátumában nekünk valami baromi kedvező meccsre, de ha a végén az egy pontunk megvan, akkor már tettünk egy fontos lépést. Azt, hogy mi felé, azt majd eldönti az idő, semmilyen végeredmény nem dönt még el semmit, annak mindenesetre nagyon lehet örülni, hogy ennyire hamar letudjuk a túrát. Most még több esélyünk van, amíg nem indultak be igazán.
