2014/15 – Támadósor

A tavalyi szezon után – nem teljesen véletlenül – elég lassan készülünk el a szokásos szezonértékelőkkel. Nekem jutott ama hálás feladat, hogy a támadó sort (meg jó szokás szerint a középpályát) értékeljem. A kettő megírandó közül végül is a Sterling körüli hercehurca és távozása miatt került előrébb a támadósor megírása. Nézzük is a tovább mögött a statokkal megpakolt irományt.

Nem nagy újdonság, hogy a támadósorunk és az egész csapat támadásban elmaradt: mind a megszokott, mind az elvárt szinttől. Erre elég csak annyit leírni, hogy BR első évében 98 gólt szereztünk 54 meccsen, azaz 1,81 gólt meccsenként. Az igazán kontrasztos azonban, hogy tavaly a SaS vezetésével az egészen kiemelkedő 110 gól 43 meccs, azaz 2,56 gól meccsenként volt az eredmény. Addig a most magunk mögött hagyott szezonban az egészen siralmas 74 gól 58 meccsen, azaz 1,28 gól meccsenként, amit fel tudunk mutatni, ezt lehet cifrázni azzal, hogy 1,35 gól/m volt nagycsatár nélkül és 1,15 gól/m nagycsatárokkal.

A visszaesés látványos. Most elvileg az okokat kellene ecsetelni, de azokról annyiszor volt szó (először itt majd itt és itt és itt csak, hogy néhány példát említsek), hogy most csak a 3 fő ok felsorolás jelleggel:

• Nagydarab, lassú, stílusba nem illő csatárok játszatása
• Balotellivel kockáztattunk és nem jött be
• Sturridge sokkal többet volt sérült a megszokottnál

A három fő ok egyrészt abból fakadt, hogy Suárezt baromi nehéz pótolni és Baloval nagyon nem sikerült, azaz már a nyáron az igazolásoknál a kockáztatással megalapoztuk ezt a szezont. Azonban a szezon során e-három tényező egymást erősítette, hiszen ha Sturridge nem sérült ennyit, akkor nincs vagy sokkal kisebb a másik két probléma, ha viszont Baló bevált volna, akkor meg nem lett volna ekkora gond Sturridge sérülései. Mivel nem így történt ezen már kár rágódni, azonban nagyon remélem, hogy tanulunk belőle és nem jön újra stílusba nem illő támadó.

No de kanyarodjunk is vissza a tavalyi évhez. A tavalyi 74 gólból 21-et vállaltak a csatáraink (és itt most azt értem, hogy akik csatár poszton szerepeltek) (nem túl sok értelme lenne sokat foglalkozni azzal, hogy ennél tavaly csak Sturridge többet rúgott…) a támadóink további 11-et, ami nagyon kevés mind összességében, mind arányában, hiszen a góljaink kevesebb, mint a felét szerezték a támadók. Nézzük, meg hogy pontosabban ez, hogyan is néz ki.

Első ránézésre lehetne azt mondani, hogy Gerrard volt a legjobb csatárunk, de szerintem ezt gyorsan felejtsük el a Stoke elleni meccsel együtt, ahol ezt az 1 gól 1 meccset összehozta. Azt kapjuk, hogy magasan a legjobb csatárunk tavaly Sterling volt, hiszen ő szerezte mind a legtöbb gólt, mind a legtöbb gólpasszt pedig nem ő játszott a legtöbbször – igaz ellenben a legtöbb percet a poszton – Sturridge a maga 5 góljával és 244 percenkénti gólszerzésével minden sérülése ellenére a második legjobb.

Ahhoz, hogy relativizálni tudjuk az itt szereplő számokat szerintem nem árt tudni, hogy manapság, ha nem Messi vagy CRoni az illető akkor a klasszis teljesítmény a 0,5 gól/m felett van a jó a 0,4-0,5 gól/m között és 0,3-0,4 gól/m között az elfogadható teljesítmény. Ennek tükrében Sterling jó teljesítmény nyújtott a többiek nem elfogadhatót. E mutató a sokat sérült Sturridge személyével szemben hátrányos, így nézzük meg percre bontva is. Minden ami 150 perc/gólnál alacsonyabb kiemelten extra teljesítmény. A legjobbak 150-200 perc/gól között teljesítenek. A jó teljesítmény 200-250 perc/gól között mozog. Az elfogadható 250-350 perc/gól között mozog. Ennek fényében Sterling mellé csatlakozik Sturridge a jó teljesítmény nyújtók közé, míg a többiek továbbra is pocsék teljesítményt nyújtottak.

A csillagos szám a pályára lépéseket jelöli minden táblában. A nem per90 táblák játszott perc/m alapján vannak rendezve, hiszen nem mindegy, hogy egy meccsen ki hány percet tölt a pályán.

Nekem nagyon fontos a stílus a csapat kapcsán, így jöjjön az ennek megfelelősági tábla. Először simán majd per90-re számolva (innentől fogva ezekkel a táblákkal fogok részletesebben foglalkozni. Ezek is úgy készültek, mint minden per90 adat. Az összes játékperc/90 ebből kijön, hogy teszem azt játszott: 11,12 meccset, ami meccs számmal elosztva az összes mondjuk szerelést kijön a szerelések per90 adata)

(Ja azt még hadd jegyezzem meg, hogy posztra bontva ilyen statot tudtommal sehol máshol a világon nem lehet olvasni, csak minálunk).

Újdonságot nemigen tartalmaz a tábla. Lambert és Balotelli nem illik hozzánk. A többiek ellenben igen. Még Borini is, aki nálunk be van oltva a gólok ellen és bizony nem cselezgeti magát agyon.

Pár szóban:

Lambert: tőle nagyjából azt kaptuk, amit vártunk. Rengeteg csereként beállás, küzdelem, alázat a csapat iránt. Mondjuk ettől nem illik jobban bele a csapatba, de mondjuk ő egy más jellegű B opciónak érkezett, annak meg nem nagyon rossz. Nem volt sem túl sokban, sem nem túlsok a bére és még scouser is, így szódával de elmegy.

Balotelli: no vele tudtuk, hogy kockáztatunk, ezt ki is mondtuk. Ekkor persze mindenki arra gondolt, hogy pályán kívüli viselkedés, meg munka morál. Nos ezekben igazából nem volt vele baj. Ellenben baromira nem illik a csapatba, nem lehet leszoktatni arról, hogy 50-ről rátűzze. Igazából sosem volt tizik nélkül jó gólszerző és sosem volt és sosem lesz olyan aki jó helyről lő. Mindezt lassúsággal, pontatlansággal tetézi. Iszonyat mellé mentünk vele.

Sturridge: nos az ő sérülései, amiket persze, hogy RH- gondos kezei között szedett össze, tavaly nagyon előjöttek. A korábbi években cirka 70%-ban rendelkezésre állt, így volt ez első félévében is és tavaly előtt is. Ellenben tavaly csak a meccsek 31%-án tudott pályára lépni és ezeken is inkább volt félsérült, mint egészséges, így nem csoda, hogy nem tudta megismételni a korábbi eredményességét. Pedig nagyon nagy szükség lett volna és lesz is rá. Azt csak remélni tudom, hogy most Bostonban összerakják végre és szeptembertől elérhető lesz legalább a korábbi 70%-os arányban.

Borini: nos ő tavaly nyáron jól kitolt magával, kitolt a Fekete Macskákkal és kitolt velünk, mikor nem volt hajlandó menni pedig fizettek volna érte 14 millió fontot. Szerintem több van a srácban, mint amit nálunk mutat, de mostanra le kell arról tenni, hogy ez ki is jöjjön nálunk.

Sterling: mint említettem tavaly magasan a legjobb csatárunk volt, igaz a nem túl erős versenyben. Azonban a teljesítménye 20 évesen egy meccset leszámítva először a poszton játszva kifejezetten megsüvegelendő, hiszen nem volt rossz ő csatárnak. Ezt nem árt észben tartani most, hogy a “zseniális” ügynökével együtt a Citybe teszik át a székhelyüket.

Sinclair: tavaly egy rövid kölcsön után újra pályára léphetett a csapatban (BR első évében 16 évesen – ha jól rémlik minden idők legfiatalabbjaként – már debütált korábban). A srác továbbra is piszok tehetséges, van benne potenciál. Mondjuk a kétszeri pályára lépés 25 perce alatt ebből nem sokat láthattunk. Arra jó csak, hogy megmutassa a per90 mutató ilyen kicsi perc és elemszám mellett érdekes számokat tud kihozni. Mindenesetre egy jó kölcsön szezon után, akár még esélye is lehet a nagyok között.

Gerrardot és a Stoke meccset meg inkább hagyjuk.

Ezzel át is evickélünk a támadók közé. Ahol egyből meg is kell állni, hiszen nem feltétlen egyértelmű, hogy kik és mely posztok kerültek be most a támadók közé. A 3 támadós felállásaink szélei, így a 3-4-3 és a 4-3-3 szélén játszott meccsek, valamint a 4-2-3-1 támadó triójának a szélén töltött meccsek. Az elég önkényes, hogy a középen lejátszott meccseket a középpályához veszem, ahogyan az is, hogy Markovicsról részletesebben a következő darabban lesz szó. Továbbá értelemszerűen Markovics és Ibe esetében a szárnyvédősködést (wingback) középpályán számolom.

A támadóink 11 gólja édeskevés. Igazából senki sem remekelt közülük. No jó Gerrard a világverő Wimbledonnak lőtt duplájával egészen jól szerepelt. Sem Cou, sem Lallana, sem Sterling sem senki nem hozta a gólokat. Ezen a poszton nem cirka 1000 percenként hanem, úgy nagyjából 4-500 percenként kellene betalálni. Ezt egyedül a sokat szidott Markovics hozza. Tehát a góllövés nem igen ment ennek a sornak cserébe a gólpassz adás sem, egyedül Sterling ok ebből a szempontból.

Nem csak szerintem a modern fociban az a jó védő, aki tud támadni és az a jó támadó, aki tud védekezni, letámadni. Ezzel a szemmel érdemes nézni a következő táblákat.

Coutinho: szerintem az ő személye és az ő játéka az, amiért nem működnek nálunk a balolambert féle csatárok. Tudom ezzel nem fog mindenki egyet érteni, de ő az aki az agya, a motoja a csapatnak. Ő hajtja a cápát és ő az, akinek meghal a játéka – a csapattal együtt – ha eltűnik, előle, mellőle a mozgás és a sebesség. Tavaly szerintem tovább folytatta a folyamatos fejlődését nálunk, ami mondjuk még mindig viszonylag fiatal kora miatt nem éppen meglepő dolog és éppen ebből kifolyólag még mindig nem érte el a potenciáljának a maximumát. Az idei szezonban megint játszott mind a támadó sorban, mind a középpályán, mint azt már megszokhattuk. Azt is megszokhattuk, hogy többször szerepelt most is a támadósorban főleg a baloldaról indulva.

Az viszont új, hogy tavaly nagyon nem ment neki a középpályán, hatalmas esés tapasztalható a tavaly előtti produkciójához képest. Főleg CM poszton hiszen tavaly előtt szerelt, lasztit szerzett, irányított zseniális volt a poszton ellenben tavaly hát nem volt jó és akkor még finom és visszafogott vagyok. A mentsége az, hogy amikor középpályán az az időszak mikor a nagycsatárokkal a Ködben bolyongtunk. Pont-e párhuzam miatt nem aggódok ha jövőre többet fog itt szerepeltetni.
Visszatérve a támadói szerepléséhez. Abszolút nem véletlen, hogy a legjobb teljesítményét mind támadásban, mind védekezésben – a tavaly először kipróbált – támadósor jobboldaláról indulok pozícióban érte el. Ennek nem túl sok köze van ahhoz, hogy a pálya jobb oldaláról indult, hanem ahhoz van köze, hogy itt csak akkor szerepelt mikor a 3-4-3-as váltással összeállt Lallana sérüléséig a Cou-Sterling-Lallana trió és az nagyon működött, hiszen stílusban jól passzoltak egymáshoz.

Lallana tavaly elég sokat volt sérült. Kevesebb gólt és gólpasszt hozott mint remélni lehetett. Azonban azt bebizonyította, hogy abszolút illik hozzánk. Keményen dolgozik (elég arra nézni, hogy bármely poszton is tolta hozna 2 sikeres szerelést meccsenként) a kreativitás és a cselezés sem áll messze tőle. Azt hiszem ő olyan, hogyha jövőre elkerülik a sérülések és a saját stílusunkban focizunk, akkor jobb szezont fog tudni futni.

Sterling a csatár teljesítményéről már volt szó. Érdekességnek csak annyit, hogy tavaly csatárként kezdte a legtöbb meccset. Erről vele kapcsolatban azt hiszem még nem volt szó. A statokból gyönyörűen leolvasható milyen lábas. Jobblábas pontosan ezért cselez és lő kapura többet mikor tükörszélsőt játszik a baloldalon (és ezzel nincsen egyedül) ellenben többet védekezik és ad be és készít elő mikor saját sima szélsőt játszik. Tök logikus nem? Az idei szezonjának nagy újdonsága, hogy köszönhetően a csapat stílusának csorbulásával és a presszing visszaeltünésével neki is visszaestek e védekező számai a korábbi évekhez képest.

Ibe Az idei volt az áttörés éve. A sikeres Derby kölcsönből visszahívva nálunk is megállta a helyét. Egy-egy meccsre a csapat erőssége is tudott lenni. Nagyon nagy potenciál van a srácban azonban ő még nagyon messze van attól, hogy kész „mű” legyen. Sterlinggel összehasonlítani meg, hát elég egyoldalú, mert míg az egyik válogatott csatár, irányító, szélső, tükörszélső, szárnyvédő és még védő posztokon is bizonyított háta mögött cirka 100 PL meccsel és 20+ Liverpooli góllal. Addig Ibe csak egy tehetséges tini pár PL meccsel a háta mögött, akinek Nagyon sokat kell fejlődnie főleg védekezésben és presszingben, de előkészítésben és támadásban is persze, hogy a legjobbak közé kerülhessen. No igen nála is kijött hogyha 2 db kb 10 perces fellépésből csinálsz per90 mutatót az vicces tud lenni. Mondjuk ő tipikusan az a játékos, aki miatt tök jó, hogy mostantól ott van az első csapat körül a Pepijn csávó.

Ezzel végeztünk is ezzel a lehangoló darabbal. Szerintem egyébként több a potenciál a támadósorban, mint ami idén kijött csak ehhez a megfelelő stílusban kell focizzunk.

Disclaimer: Közel 3 év után ez az első poszt, amit lektorálatlanul jelentetek meg. A hibákat majd javítjuk.