Van jobb védőnk!

Nem is lenne nyár a nyár, ha nem vennénk valakit a Southamptonból. Nathaniel Clyne azonban a felemásan elsült szentigazolásainkkal ellentétben elég biztos befektetésnek tűnik, akit ráadásul egy szerencsés véletlennek köszönhetően még áron alul is meg tudott szerezni a Liverpool. Ő fogja betölteni a Glen Johnson távozásával keletkezett, khm, űrt.

Kezdjük ott, hogy a világversenyeken rendre az angol válogatottért szorító drukkerként gyűlölöm az angol védőt, mint kategóriát. A garycahillek és glenjohnsonok tipikusan azok az arcok, akikért dupla annyit fizetnek a csapatok, mint amennyit érnek, és dupla annyit is keresnek, mondván angolok, és az marketing érték. Ezek a védők a fordulószünetekben magukra öltik a válogatott mezt csak azért, hogy a selejtezők során egyikükről rúgja a meccsvégi egyenlítő gólt a közepesnél kicsit gyorsabb kelet-európai támadó, kétévente júniusban pedig a másikukról jöjjön az a fejes egy dél-amerikai támadótól, amitől már a második csoportmeccs után is csak a matekozás marad. Ezután jönnek a megbánó nyilatkozatok, hazarepülnek, visszaülnek a heti 100+ ezres fizuba, és augusztustól kezdődik minden előlről. Az angol válogatott védők rettenetesek.

Most mégis úgy érzem, hogy talán, esetleg, reméljük, szabályerősítő kivételt vett az LFC Nathaniel Clyne személyében. Egy komoly helyzeti előny, hogy eddig csak ötszörös válogatott, így még nem érhette el az angolvédő-kór. A másik, még komolyabb helyzeti előny, hogy eligazolás szempontjából pont a jó szezonban dobbantott nagyot, akkor, amikor már csak egy év maradt a szerződéséből. Ennek köszönhetően a klubja annyira nem tudott emberkedni a kérőkkel, és a Pool második, add-onokkal együtt 12,5 milliós ajánlatát el is fogadta a tradicionálisan emberkedő Soton. 12,5 millió font egy 24 éves angol válogatott védőért olyan, mint 12,5 ezer forint az AirMaxért a plázában: egyszer van, amikor véletlenül rossz árcédulát raknak rá ki és fogyasztóvédelmi törvényekre hivatkozva az élelmes ember ki tudja erőszakolni.

Clyne a BR által preferált sokposztos játékosokhoz képest elég egydimenziós, csak jobb hátvédként vagy jobb wingbackként bevethető, ez a páros azonban olyan hiánycikk a klubnál egy ideje, hogy egy centivel többet sem fog kérni tőle senki, ha ezt tisztességgel lehozza. Nálam csak egy nagyobb Johnshon-hater volt a Fonat írók közt – mcallister, és mindig is irigyeltem azért, mert előttem lecsapta ezt az értékes szerepet – , azt viszont még én is elismerem, hogy Johnson a nálunk töltött első egy-két évében jól játszott, és csak valamikor Rodgers érkezése után tört el benne valami igazán (na de akkor hogy eltört!). Innentől kezdve vagy egy hajdani jó jobb védővel állt ki a csapat, vagy egy szép reményű helyi gyerekkel, aki azonban sajnos eléggé üvegből van, vagy esetileg egy spanyol vendégmunkással, aki villant párat, majd máig tisztázatlan körülmények között egy tömlöcbe zárva töltötte a szezon hátralévő 10,5 hónapját. A 3-4-3nál mindez átváltott arra, hogy javarészt a Sterling, Lallana, Markovic trió valamelyike wingbackkedett, inkább kevesebb, mint több sikerrel, lévén véleményem szerint egyszerűen fizikálisan kevesek ahhoz, hogy ezen a poszton jók legyenek.

Itt pedig elérkeztünk Clyne egyik fő erényéhez, miszerint a gyorsasága mellett kifejezetten erős és jó ütemérzékű. Ennek a legkézenfekvőbb matekosítása a szereléseinek a száma: tavaly az összes Premier League védő közül ő mutatta be a legtöbb tackle-t 115-tel, ami esetében 3,3-as átlagnak felel meg. Nálánál többet csak Nemanja Matic szerelt a Chelsea-ben, de róla tudjuk, hogy nem ember, hanem egy FIFA defensive ratingeket maxra toló mesterséges intelligencia kísérlet alanya. Biztonsággal kijelenthetjük, hogy Clyne kiváló egy-az-egybeni védő, ami a PL-ben hemzsegő megannyi kiváló bal szélső ismeretében nagy erény.

Ő rúgta a gólt ellenünk a nyitómeccsen (yepp, az FSG-nek nagy fétisei az Anfielden gólt szerző Soton védők), Clyne volt az a srác akit egy sarokpassz után kiugrattak és felvágta a hosszúba a lasztit. Mondjuk a felbaszta lehet jobban leírja azt a lövést. Pár héttel rá akasztott egy távolit az Arsenalnak is. Egy szó mint száz, nem ontja a gólokat, de ha elsül a lába, akkor ott el vannak sülve a dolgok.

Hátrányként olyasmiket szoktak felemlegetni vele kapcsolatban, hogy hajlamos láthatóan rosszabb második féléveket lehozni egy szezonban, illetve technikailag relatívan képzetlen, plusz a magasságából is adódóan nem fejel túl jól. Ezekből arra lehet következtetni, hogy karakterben inkább Flannohoz hasonlítható játékos ő, mintsem a prime Johnsonhoz.

Mindenesetre Clyne váltja Johnsont, és kerül eleinte a kezdőbe minden bizonnyal Flanno és Manquillo elé. Nem ő lesz a leghúhább Liverpool igazolás 2015-ben (azt szerintem máris odaadhatjuk Firminonak), de ő lehet az egyik leghasznosabb a sorban.

Clyne-nal végre nem volt, vagy lesz, hanem van egy jobb védőnk.