Madridi vakáció
A mai világfutballban kevés csapatot lenne jó annyira elkerülni, mint a mostani Real Madridot. Kiosztották a jól megérdemelt holland lovas fejadagot az újraértelmezés alatt álló törpapáéknak, motiváltak, fókuszáltak és meg focizni is tudnak, meg sem állnak átlag 4 gól alatt meccsenként. Ehhez a Madridhoz látogatunk, a búvárbéka segge alatt kb. 20m mélységben található aktuális formánkkal.
Jó dolog beharangot írni, mert így szabad keretek között lehet kitérni a hétvégi meccs olyan mozzanataira, ami az összefoglalóból kimaradt. Most viszont, bevallom, nem visz rá a lélek, hogy ezt megtegyem. Részint mert olyan időzavarba kerültem, hogy egy fluxuskondenzátor nem oldaná meg a bajaim, másrészt a szombati meccs pusztán említése az agyérgörcs első tüneteit idézi elő nálam. Nem akarom szélesebbre taposni azt az nyomvályút, aminek mentén már sokan leírták, hogy mi is a baj a mostani csapattal. Én csak annyit tennék hozzá, hogy ha van olyan csoport, aminek nem az a baja BR-rel, hogy hány pontot szerzett, hanem az, hogy minden héten szembeköpi a korábban 150 oldalban leírt elgondolásait a letámadásról, labdatartásról, kombinatív játékról, illetve még mindig nem látja rajta, hogy hogyan fog minket ebből az egészből kivezetni, én oda szeretnék foglaltatni magamnak egy helyet, más kommentem nem lenne, tisztelettel. Majd Sturridge megvált minden bűnünkért, halleluja.
Pont ilyenkor, amikor egész nap a kertben köröztünk, hogy nagyobb lendülettel tudjunk befutni nyitott szájjal a faszerdőbe, jön szembe robogó vonatként egy szép fehér expresszvonat, hogy egy 50x100m-es zöld gyepen értelmezze velünk újra az aktív eutanázia fogalmát. Így nincs más módszer, ezt a meccset bizony nagyon pragmatikusan, szépen, okosan el kell engedni a fenébe. BR úgy sem ezt teszi, de akkor is. Jön nyilván a szokásos okoskodás, hogy egy Liverpoolnak mindig, mindenki, bárki akárki ellen nyerésre kell játszania, blablabla. Én sem látom ezt másképp, de a legjobb erőinket én nem ezen a meccsen vetném be. Most mi történhet? Nyerünk? Őszintén? Erre azért elég kicsi az esély. Ha úgy alakul, a csoportból továbbmegyünk, hogy a népszerű Arsenal-way mentén, az induló FA kupa mellett, a téli boxing day után kapjunk egy jó BL csoportelsőt az arcunkba. Kösz, de nem kösz, megnyerni úgy sem fogjuk a sorozatot, a bajnokságban meg sokkal nagyobb gondban vagyunk, mintsem hogy megengedjük azt a luxust, hogy próbáljunk két vasat tartani a tűzbe. Vagy négyet, ha FA/Mikiegér meccseket is nézzük. Mert tudjátok mi a szarabb annál, mint nem továbbjutni egy Baseles, Rúdugróléces csoportból? Nem odaérni a top4-re. Egyetlen szerencsénk, hogy a többi top4 aspiráns is szereti lábon lövöldözgetni magát.
Viszont jön hétvégén a Dinamo elleni meccs. Na éppen ez sem egy fix 1-es, de lélektanilag, illetve top4 szempontjából szerintem sokkal fontosabb lenne azt a meccset behúzni, mint pariban lenni, vagy akár leikszelni a Madriddal. Én minden bevethető erőt erre a meccsre tartalékolnék, majd ha már 2-3 éve fixen megvan a top4, stabilan játszunk ősszel, akkor engedhetjük meg azt a luxust, hogy ilyen BL meccseken is legjobbjainkba tegyük a kilométereket. Különben várhatunk megint egy pár évet, ha fix kedd/szerda esti elfoglaltságra vágyunk.
Ebbe a magvas és jól megindokolt gondolatmenetbe fog BR majd elegánsan beleszarni Sterling, Lallana, Gerrard játszatásával (csak hogy utóbbi a Dinamo ellen még lassabb legyen, hiszen nyilván ott is kezdeni fog), sőt, szerintem még Sturridget is felküldi sérülten futni egy 10 percre. Így le se írom, hogy mi lenne az ideális kezdő, ugyan az lesz, mint a NC ellen, csak Cou helyett Lallana játszik a rotáció jegyében. Sör a hűtőben, lovak a falon, egy négyes a zsákban, lélekben én már olajkutakat kémlelek az ablakból.
Meccsnézés a Reálosok törzshelyén, és nyilván velük, mindez a Sugárban az Örsön.