Vannak bajok

Összezavarodott, gyötrelmes, tanácstalan, érthetetlen, rossz, gyenge, borzalmas, kétségbeejtő. Kihagytam valami jelzőt a tegnapi Liverpool meccsel kapcsolatban?

A City-től kikapni idegenben egy dolog, megint egy másik a kriptonitunknak számító vaskos Villával 0:1-ezni otthon egyszer, de az, hogy rá egy hétre simán lefocizza a Liverpoolt a West Ham úgy, hogy közte volt egy erősen fejvakarós Ludogorets meccs is; ez már nem fér bele a szezon eleji „Majd összeszoknak a fiúk!” legyintésbe. Írjátok be kommentbe, ha ti tudjátok mi történt az első tíz percben a West Ham ellen, mért én most, egy jó nagy alvással később sem tudom. Egy elég egyszerű beívelés utáni visszafejes végén Winston Reid három méterről úgy fejelhetett, hogy a liverpooli védelem oldaláról az is belefért volna ha úgy dönt,inkább mellel felpörgeti a labdát, megfordul és ollózik egyet. Ez volt a második perc. Aztán a hetedikben Diafra Sakho a tizenhatos sarkának környékéről emelt egy kétségkívül szépet, de az ember fejében úgy élnek ezek a próbálkozások, hogy szépek, de egy Top 4 aspiráns csapat kapusának illik szögletre paskolnia őket. Mignolet a maga részéről szemmel végigkövette amint behullik a kapuba. Slasher horror.

Rodgers hamar belenyúlt a dolgokba egy Manquillo – Sakho cserével és így átállt 3-5-2re a csapat. Ez némileg stabilizálta is a helyzetet, veszélyes ugyanakkor nem lett tőle a Liverpool, a szépítő gól sem volt benne a meccsben, inkább csak egyéni klasszisok eredménye volt: Balotelli remekül fordult kapura, az ő lövése még visszajött, de a lepattanóból Sterling védhetetlen gólt vágott a jobb alsóba. Ennél a pontnál remélni lehetett, hogy erőre kap a csapat, a félidő hátralévő része viszont ugyanabban a tespedésben telt mint a Dreem gól előtti negyed óra, sőt, inkább a harmadik West Ham gól volt belekódolva a játékba, mintsem az egyenlítés.

A szünetben jött a Lallana – Lucas csere, várható volt, én Lucast akkor láttam először amikor Rodgers mondott neki néhány mondatot a negyvenedik perc tájékán és rájuk közelített a kamera. Adam Lallanával érezhetően dinamikusabb volt a csapat, és noha a lépésenként egyre masszívabban buszozó Hammerst nem tudták kijátszani a vörösök, volt több korrekt átlövés is, kiemelve egy közülük egy Borini csavarást. Jó volt a flow vagy húsz percig, aztán elmúlt, az egyenlítés egyre távolabb került, a pont az I-n pedig a 88. percben jött, amikor a mi Sakhonk érthetetlenül megindította a fejesével a West Ham középpályáját. Jött is belőle egy kinyílt védelem elleni röhejesen könnyed gól, ami igaz keretet adott a meccsnek.

Annyi a kérdés ezután a meccs után amit egy hónap alatt nehéz lenne feldolgozni, nem, hogy egy hét alatt a városi derbire. Miért jut eszébe Rodgersnek a Gerrard – Lucas double pivotot PL meccsen kezdetnie amikor egyértelműen öregek és lassúk már ehhez? Miért játszik Steven Gerrard 3 x 90 percet hét nap alatt 2014-ben? Mikor lesz egy veszélyes set piece-ünk, és mikor fogunk végre megbízhatóan set piece-eket védekezni? Tényleg ennyire hiányzik Joe Allen? Tényleg ennyire arra utalt a Liverpool, hogy Sturridge meccsről meccsre lerakja érte az óvadékot?

Rodgers azt mondta a meccs után, hogy „Not nearly good enough”. Azt, hogy a good szó egyáltalán hogy merülhet fel a szombat esti West Ham – Liverpoollal kapcsolatban, legalább annyira nem értem, mint az első tíz percet. Vannak bajok.