Fiatal Oroszlán(ok) ellen

Szombaton késő délután / kora este, vagy ha tetszik vacsora vagy akár kocsmába indulás idejében ütköznek meg fiaink Birmingham legjobbjaival. Nem ígérkezik egyszerűnek a találkozó, hiszen a Villa rossz formája és nem túl előkelő helyezése ellenére veszélyes csapat, akik ránk nézve veszélyes tulajdonságokkal bírnak, de erről bővebben később. Az biztos, hogy most otthon leszünk és (eddig) jó úton haladunk a hazai pályánk a rettegett erőddé alakításában, hiszen idén eddig a Szenteken kívül mindenkit vesztes seregként küldtünk haza. A hátralevő hazai találkozók közül hiába nem lesz egyszerű a mostani, még mindig a könnyebbek közé tartozik, ezért kiemelten fontos lenne behúzni. Nézzük most kicsit bővebben.

Augusztusban nagy mélységekben elemeztem ellenfelünket. Ha valaki már nem emlékezne, így most csak rövidebben aktualizálva nézzük őket. Nézzük, ami nem változott: továbbra is a Villa a legfiatalabb csapat a ligában (mienk a 2.), továbbra is extrém gyors a csapat. Benteke gyengébb formája ellenére megvan opcióban nekik mind az erőcsatár, mind a gyors támadó a változatosság kedvéért. Amiben kis változás vélhető felfedezni az a taktikai hozzáállásuk. Alap képességeikből adódóan Lambert Villája kontracsapat. Nagy csapatok ellen és idegenben képesek felhúzni az Ikarust és sebességükre építve kontrázni. Idén ezt azzal egészítették, ki, hogy viszonylag rendszeresen 3 CB-s rendszerben játszanak (legutóbb az Arsenal ellen is ebben kezdtek), ami esetükben 5 védősként simán értelmezhető, de ettől nem lesznek kevésbé veszélyesek a középpályájuk és támadóik sebessége miatt. Azt is fontos megjegyezni, hogy az alapképességeik és taktikájuk miatt a Villa jelentősen eltér eredményességben otthon és idegenben. Otthon csapnivalóak: a második legrosszabb eredménnyel 11 meccsen 2gy 2d 7v, 8 rúgott és 16 kapott góllal. Ellenben idegenben, ahol jobban tud működni a kontrafocijuk, ott egész jók: 10 meccsen 4gy 3d 3v, 12 rúgott és csak 11 kapott gól, amivel övék a második legkevesebb kapott gól idegenben. Bővebb elemzésért érdemes idekattintani.

Mielőtt még a mieinkkel foglalkoznék részletesebben, nézzünk egy kis statisztikát. Az első az funfact az agyonszidott Matematikusunk (Johnson) az egyetlen, aki pályán volt az összes BR CleanSheet alkalmával, míg Sakhonak a legrosszabb a pályára lépés/CS aránya. Bővebben itt. A másik a támadás. Sokat szidjuk a srácokat – bár közel sem annyit, mint az előző években -, hogy rengeteg lövést, helyzetet rontanak el. Ebben élen jár Coutinho, és Hendó sem lehet magára a legbüszkébb, de összességében a liga egyik legjobb lőlapjával rendelkezünk. Eddig a szezonban a mieink próbálkoztak a 2. legtöbb lövéssel, és ők találták el legtöbbször a kaput, így nem meglepő, hogy a lövéspontossága is a mieinknek a legjobb, és a kaput találó lövések kihasználásában is csak a Citeh jobb. Összességében nem csoda, hogy a mieinkké a második legtöbb gól a ligában. Mindezt úgy, hogy a SaS csak kis ideig volt a pályán.

Még mindig általánosságban. Nézzünk egy kis taktika 101-t, azon belül a 4-1-2-3 taktikában az ‘1’ szerepét. Mivel a legutóbbi meccsen Gerrard hátrébb szereplésével előtérbe került ez a szerep és szerintem sokan nem értik miről van szó, így most nézzük kicsit bővebben, mint legutóbb Coady kapcsán. Ez a poszt, ez a szerep nyilvánvalóan védekező szerep ezért olyan kell, hogy játssza, aki jó helyezkedésben, szerelésben, labdaszerzésben, passzok lefülelésében, de nem csak ennyiből áll. Nagyon fontos feladat hárul erre a szerepkörre támadásépítés során. Ennek a rendszernek egyik sajátossága, hogy elöl a két szélen általában tükörszélsőket alkalmaz, de legalábbis olyan támadókat, akik befelé húzódnak, befelé cseleznek, így a klasszikus széljáték a felfutó szélső hátvédek feladata. Annak érdekében, hogy mindkét szélső védő felléphessen a támadásokkal, de hátul is meglegyen a stabilitás, így a középpályáról az ‘1’ az, aki visszalép a védelembe rendszerint úgy, hogy a két CB szél felé mozog és a középpályás lép be közéjük, aki ettől még nem válik CB-vé!!! Így az eredetileg 4-1-2-3 formáció támadáskor, de legalább is a labdakihozatal és a támadásépítés első fázisában, azaz saját térfélen átalakul 3-4-3-á a két szélső védő a középpályán a középpályás a védelem szívében. Ez az alaphelyzet, ilyenkor szimmetrikus a csapatunk. Még egyszer a lényeg, hogy a középpályás visszalépése azért, kell, hogy mindkét FB felléphessen a támadásokhoz. Ezt persze lehet változtatgatni, ha féloldalas a csapatunk, és csak az egyik FB megy fel támadni, akkor nincs szükség a támadáshoz a 3-4-3 fenntartásához a középpályás visszalépésére. Persze ilyenkor azon az oldalon, ahol nem lép fel a FB a támadónak kell klasszikus szélsőt játszania és megoldani a csapat szélességét. Minthogy a 4-1-2-3 eléggé spanyol taktika, így a poszt és feladatkör legjobbjai is elsősorban spanyolok Busquets, Javi Martínez, Javi Garcia no meg De Rossi (érdemes megnézni a linkeken a passzolási statisztikákat). Az sem meglepő, hogy a poszt klasszisai mind képesek CB-t is játszani. Mindez videón, a fentiekhez a videó első 2 perce érdekes.

Persze más taktikai formációnál is előfordul ez a középpályás visszalép a védelembe módi, hiszen ez ahhoz kell, hogy mindkét FB felmehessen a támadásokhoz, de sokkal kevésbé látványosan és egyértelműen, hiszen pl. a 4-2-3-1-nél ez a feladat megoszlik a két középpályás között.

Még egy kicsit visszatérve az ‘1’ szerepére a passzjátékban. Mivel nagyon mélyen hátul védelembe visszalépve játszik, így gyakorlatilag nem hibázhat passzolásban, hiszen mikor passzt ront az ellen saját térfelünkről indulhat rendezetlen védekezési körülmények között, abból lesz a bekapott gól. Ezzel el is jutottunk oda, hogy látszik, hogy milyen feladatok vannak és milyen képességek kellenek e szerepkör betöltéséhez és azt, hiszem, így már nem meglepő, hogy BR miért nevezi ‘kontrollernek’ ezt a feladatkört és mivel nagy passzpontosság és nagy taktikai érettség kell hozzá, így már érthető, hogy Lucas miért is ilyen jó benne. No meg talán kevésbé meglepő, hogy Allen sem rossz benne, főleg ha sokat van nálunk a labda és a passzolási képességek kerülnek előtérbe és nem a klasszikus védekezési skillek.

Alapvetően Gerrard itteni szerepléséből indultunk ki, így hát nézzük meg miért is furcsa és miért nem egyértelmű, hogy ő itt játsszon. Gerrard soha sem a helyezkedéséről volt, híres, hogy folyamatosan ott legyen, ahol könnyű passz opciót biztosít társai részére. Védekezése ugyan nem rossz, de ő mindig is a hősies angolos méterekről becsúszunk dolgot tolta, amit én spec nem szeretek, hiába rohadt látványos mert ha nem sikerül , akkor rosszabb esetben lap, de a nem sokkal jobb esetben kicselezik, ilyenkor meg kell egy csomó idő míg felkel és az ellenfél után indul, így esélye sincs utolérni. No meg így lassan 34 évesen már látszik, hogy nem lehet lenevelni a támadást siettető Hollywood lasztikról sem, amik szintén látványosak, de nem valami hatékonyak. Egyszóval a temperamentuma stb. nem teszi alkalmassá, hogy betöltse az ‘1’-t ebben a formációban, ha úgy játsszuk, ahogy azt szokás. No itt jön be az, amiért én nem tartom teljesen marhaságnak Gerrard itt szerepeltetését. Ismerve Gerrardot és a siettetett Hollywood lasztijait és Sterling, Sturridge, Suárez sebességét, egy amolyan mélységi QB FK! it I’m going deep kontrázós mentalitással működhet Gerrard és a csapat is. Ez meglepő lehet az ellenfeleknek, főleg ha Lucas is kezd előtte a ‘2’-ben mert erre nem tudnak előre készülni. No és Lucas védekező skilljei előrébb alkalmazva több labdaszerzést eredményez, így összességében kb. ugyanott vagyunk labdabirtoklás tekintetében csak lényegesen alacsonyabb passzpontossággal érjük el mindezt à la Southampton, akik 80%-os passzpontossággal (11. a ligában) rendelkeznek, 57,5%-os labdabirtoklással (2. a ligában). Persze ettől a játékunk broken team lesz, a védekezők és a támadók ketté szakadnak. Alapból nem szeretem az ilyet, de érdekes és hasznos taktika lehet nálunk.

Most nézem kicsit megszaladt a karakterszámláló, így innentől kissé rövidebben. Sturridge visszatért. Félelmetes a pali, most már másodszor jön úgy vissza, hogy abszolút nem látszik rajta a több hetes/hónapos kihagyás. Egyből fel is merült, hogy kit hagyunk ki miatta, Sterlinget vagy Coutinhot. Most részletesen nem mennék bele, de statisztikailag minimális különbség van a kettő között, így ez nem döntő tényező, hanem a stílusbeli különbségük lehet a döntő, hogy mely meccsen melyikük kezd. Hiszen ha kontrázósabb, gyorsabban támadó megközelítést alkalmazunk, akkor Sterling a szerencsés, ha türelmesebb, támadásépítősebbet, akkor meg Coutinho, ha csak az ő egyedi skilljüket nézzük. Mindenesetre örömteli, hogy most már van tényleges választási opció és kombinációs lehetőség BR kezében, hiszen őket tényleg szokta alkalmazni Mózessel és Aspas-szal ellentétben. Bárki is szorul a padra, onnan beállva döntő lehet a meccsek kimenetelét illetően. Persze mindez feltételezi, hogy BR marad a 4-1-2-3 felállásnál, és nem térünk vissza valamilyen 2 csatáros rendszerre. Itt érdemes megjegyezni, hogy mivel mind Suárez mind Sturridge 9,5 BR megfogalmazása szerint, azaz a klasszik csatár és irányító között van a skillszettjük, így elég széles BR kezében a lehetőségek tárháza taktikai és stílusbeli értelemben is. Az, hogy most már Allen és Sakho is edz, csak tovább erősíti a padot és bővíti a variációs lehetőségeket, ami valljuk be örömteli és kissé szokatlan.

Nos, foglalkozzunk a meccsel is. A Villától a megerősített karbon acélos öt-ajtós Ikarus betolása várható (5-3-2 vagy 5-4-1), melyet F1-s motoros hajt, így jó eséllyel boldogan átadják, mind a területet, mind a labdabirtoklást, csak, hogy tudjanak kontrázni, így arra lehet számítani, hogy sokat lesz nálunk a laszti és sok helyzetünk lesz. Eddig nem sok újdonság van a kis és középcsapatok elleni hazai meccsekhez képest. Viszont a Villa csapatszintű sebessége miatt kiemelten fontos lesz, hogy BR eltalálja a megfelelő egyensúlyt a támadás, védekezés között. Megfelelő legyen az elől és hátul levő emberek aránya, hogy fel tudjuk törni a kompakt védekezést, de közben ne nyíljunk ki hátul és ne tudjanak leblitzattackolni minket. Nem lesz egyszerű zsonglőrmutatvány. Én, úgy gondolom, a Villa hiába nem a legerősebb csapat, de olyan stílusa van, hogy érdemes módosítani a megszokott megközelítésünkön. Például, ha sikerül megszerezni a vezetést akkor kifejezetten üdvös lenne a legsötétebb RH- időkre hajazó klasszik 4-4-2 bekkelés/kontrára váltani, mint tettük az augusztusi meccsen is. Több megközelítéssel lehet nekimenni ennek a meccsnek. Szerintem a Stoke ellen már kísérletezett 4-1-2-3 kontrázós, hosszú passzos, sietős megközelítés lenne a nyerő Gerrarddal az ‘1’ szerepben (ha már ennyit foglalkoztam a témával).

Így nem kicsit sánta amerikai focis analógiával az alábbiak szerint állhatna fel kissé hiányos lineuppal rendelkező big play/hosszú indításos offenzünk. Minyon, Skrtel, Sakho a pályán. A running back Johnson, a fullback Aly baba. Gerrard a QB. A két offenzív tackle Hendó és Lucas. A hosszú lasztikat meg a 3 szélvészgyors wide receiver kapja; Sterling, Sturridge, Suárez.

Összefoglalásul, kiemelten fontos lenne behúzni ezt a találkozót, de nem lesz könnyű, sőt kifejezetten nehéz lesz. Nagyon könnyen beleszaladhatunk a késbe. A döntő faktor könnyen lehet, hogy az lesz, hogy a SaS milyen napot fog ki. Az egymást segítő, egymást hajtó, egészséges verseny szellemű szuper duósat, vagy pedig az önzőzős, mindent rádurrantós, egymást góllövésben felül múlni kívánósat.