Bienvenida Luis Alberto!

liverpoolfc.com

Ugyan hivatalosan csak július elsején nyit az átigazolási piac, de ettől függetlenül a pletyka/hír áradat dübörög ezerrel. Heti átlag 15-20 játékos érkezése kerül szóba (eszement nagy szám). A nyár két folytatásos sagája (Suárez, Pepe) folyamatosan hozza a „meglepőbbnél-meglepőbb” fordulatokat. Szerencsések vagyunk, mert a kiejthetetlen nevű örménnyel már háromra nőtt ezen elhúzódó idegőrlő sztorik száma. A máskor megbízható források transfer időszakban teljesen használhatatlanok, repkednek az (ál)információk. Nem szeretem ezt az időszakot. Rövid kis dühöngésem után térjünk rá a mai poszt témájára. Hónapok pletykái után tegnap hivatalossá vált. Leigazoltuk Luis Alberto Romero Alconchel-t, aki ezzel a csapat második hivatalos érkezője a nyáron, mivel Iago Aspas papírjaival gond van (értsd: kavarás van a körül, hogy ki vághatja zsebre az átigazolás ügynöki díját). Brendan mostanában arról beszélt, hogy 20 gólt akar hozzá adni a kerethez, ennek szellemében érkezett az új fiú. Nagyon az ablak elején vagyunk még, rengeteg a lehetőség, a bizonytalanság, ami megnehezíti az igazolás értékelését. Ez persze nem akadályoz meg abban, hogy megpróbáljak, valami okosat mondani róla.

Luis Alberto kapcsán felmerül egy csomó kérdés. Ki ez a gyerek? Mit tud? Miért kerül ennyibe? Sok-e ez? Nézzük őket sorjában.

Luis Alberto egy fiatal (21 éves lesz szeptemberben) jobblábas spanyol támadó. A korához képest nevezhető tapasztalatlannak és tapasztaltnak is, hiszen összesen 7 db élvonalbeli meccsen játszott a Sevillában (ezeken adott egy gólpasszt), ellenben köszönhetően a spanyol rendszernek, amely lehetővé teszi, hogy nagyobb csapatok utánpótlás csapatai a felnőtt bajnokságban szerepeljenek, így több mint 100 felnőtt bajnokin lépett pályára. Tavaly a spanyol másodosztályban a Barca B csapatában 38-szor lépett pályára. Ezen alkalmak során összelapátolt 11 gólt és 18 gólpasszt. Korábban a spanyol harmadosztályban 75 találkozón 25 gólt vágott a Sevilla B csapatában. Tehetséges srác, mivel több korosztályban is eljutott a spanyol utánpótlás válogatottságig. Ismerve a spanyol utánpótlás erejét és gazdaságát ez nagy szó, de ennek ellenérve eddig egyik csapatnak sem tudott meghatározó alakja lenni. Minden egyes igazolásnál, ha nem a PL-ből (egy emberevő négert) igazolunk, felmerül aggodalomként a szokásos kérdés: No és milyen a fizikuma? A spanyol kerti törpékhez képest égimeszelő a maga 182 cm-ével. Hiába, nettó baromság ma már a kérdés. Kismillió példa bizonyítja, hogy kicsi, fizikailag gyenge, de technikás játékosok bizony megélnek a ködös albion pályáin is.

A srác támadó, azaz az általunk használt rendszerek (4-2-3-1 és 4-3-3) legtámadóbb 4 pozíciójának bármelyikén bevethető. A hírek szerint a balszélen inverted támadóként és a csatár mögött a legotthonosabb, de a lényeg az, hogy bármelyik pozícióban bevethető, ez a felállás és a meccs közbeni változtatásoknál is jól fog jönni. Ezen kívül a spanyol és főleg a La Masiát megjárt játékosokra alkalmazott sztereotípiák rá is igazak. Jól passzol, jól lát a pályán, jól cselez, jó a labdakezelése, jól rúg szabadot, egyszóval technikás játékos. Jól találja meg az üres területeket, mind mikor kapja, mind mikor adja a labdát. Jól tud magának és elsősorban másoknak helyzetet kialakítani, mászóval kreatív játékos. Közelről és távolról pontosan, erősen tud kapura lőni, azaz gólerős. Ami még nagyon fontos, ha máshol nem a La Masián megtanulta, hogyan kell letámadni, védekezni. Inkább az intelligenciája, mint a sebessége a legfőbb erénye.

Nem mondok nagy ördöngösséget, ha azt állítom, hogy minden átigazolásnál az árat befolyásoló kismillió tényező leírható és modellezhető két nagy kategóriában: a játékos múltja és a játékos potenciálja. E két nagy kategória összessége adja meg az árat. Azt nem bonyolult belátni, hogy a játékos pályafutásának elején főleg a potenciáljáért, az idő múlásával az egyre hangsúlyosabb múltját, a végén pedig gyakorlatilag csak a múltjáért kell fizetni. Nem hiszem, hogy meglepő lenne, hogy ez alapján a prím éveinek legelején járó játékosok ára a legmagasabb, hiszen ekkor még bőven van bennük potenciál, de már van múltjuk. Természetesen ez poszt és egyén függő, de 26-30 év tekinthető egy játékos pályafutás csúcsának, értékük 25-29 év között a legmagasabb. Felmerülhet a kérdés: hogyan jön ez ide? Az eddig leírtak alapján Luis Alberto egy nagy potenciállal bíró játékos, akár már az első évében is többször kezdő lehet, ezért kerül ennyibe.

A hírek szerint 6,8 millió font „készpénz” plusz 1,7 millió font teljesítményfüggő összegért vettük. Ami nyilvánvalóan nem kevés. Ha megnézzük a hasonló korú támadókat Chembarlain 12, Hazard 32, Oscar 25, Moses 9, de Bruyne 6,7, Borini 10, Sigurssson 8 millió fontba került. Teljesen árban van, sőt kifejezetten olcsó játékos. Ugyan ez igaz, ha Zaha, vagy Ince (pletykált) átigazolási árával hasonlítjuk. Az összeg kapcsán még el lehet mondani, nem olyan alacsony ez az ár, hogy aggódni kelljen, ha ilyen olcsó, akkor biztosan szar játékos, viszont nem olyan magas, hogy ha nem jönne be az igazolás, akkor fájjon a veszteség. Éppen ideális. Felmerül vele kapcsolatban még egy kérdés: Miért nem igazolta le végül a Barca a kölcsönszerződésben szereplő összegért? Szerintem azért nem, mivel annyiért, mint amennyiért megvettük, nem érte volna meg nekik gazdaságilag, hiszen náluk Villák padoznak és most vették meg Neymart, így az első csapatba minimális játékideje lett volna, ekkora összegért meg nem éri meg a B csapatba igazolni. Nem azért nem, mert nem jó játékos. A megérte-e nekünk kérdésre minimum egy év, de inkább évek múlva fogunk tudni válaszolni.

Összegezve a relatíve kis összegért vettünk egy relatíve ismeretlen játékost. Szerintem ez abszolút pozitívum, a scout csapat és a transfer committe munkáját dicséri. Hiszen ismerve a saját és versenytársaink anyagi helyzetét, nekünk kell a legokosabbnak lennünk, a legnagyobb hasznossággal költenünk a pénzt, hamarabb megtalálnunk a tehetségeket, mint nekik, hiszen a már „neves” játékosok megszerzésében nem vagyunk, annyira versenyképesek. Luis Alberto jól beleillik az FSG játékos politikájába, hiszen fiatal, nagy lehetőségekkel. Nem mellesleg a Liverpool Way a régi időkben is erre a politikára épült, így került hozzánk a legnagyobb legendáink többsége. Ha nem régre tekintek vissza, akkor elmondható, hogy Hyypiä és Riise is ismeretlen és olcsó játékos volt, mikor hozzánk került. A srác jó eséllyel nem az első évében fogja a liverpooli karrierjének legjobb szezonját futni, hosszabb távú projekt ő ennél. Tippem szerint az idei szezonból agyatlan Shelvey barátunk játékperceit fogja átvenni.

Luis Alberto kapcsán felmerül egy csomó kérdés. Ki ez a gyerek? Mit tud? Miért kerül ennyibe? Sok-e ez? Nézzük őket sorjában.

Luis Alberto egy fiatal (21 éves lesz szeptemberben) jobblábas spanyol támadó. A korához képest nevezhető tapasztalatlannak és tapasztaltnak is, hiszen összesen 7 db élvonalbeli meccsen játszott a Sevillában (ezeken adott egy gólpasszt), ellenben köszönhetően a spanyol rendszernek, amely lehetővé teszi, hogy nagyobb csapatok utánpótlás csapatai a felnőtt bajnokságban szerepeljenek, így több mint 100 felnőtt bajnokin lépett pályára. Tavaly a spanyol másodosztályban a Barca B csapatában 38-szor lépett pályára. Ezen alkalmak során összelapátolt 11 gólt és 18 gólpasszt. Korábban a spanyol harmadosztályban 75 találkozón 25 gólt vágott a Sevilla B csapatában. Tehetséges srác, mivel több korosztályban is eljutott a spanyol utánpótlás válogatottságig. Ismerve a spanyol utánpótlás erejét és gazdaságát ez nagy szó, de ennek ellenérve eddig egyik csapatnak sem tudott meghatározó alakja lenni. Minden egyes igazolásnál, ha nem a PL-ből (vagy egy emberevő négert) igazolunk, felmerül aggodalomként a szokásos kérdés: No és milyen a fizikuma? A spanyol kerti törpékhez képest égimeszelő a maga 182 cm-ével. Hiába, nettó baromság ma már a kérdés. Kismillió példa bizonyítja, hogy kicsi, fizikailag gyenge, de technikás játékosok bizony megélnek a ködös albion pályáin is.

A srác támadó, azaz az általunk használt rendszerek (4-2-3-1 és 4-3-3) legtámadóbb 4 pozíciójának bármelyikén bevethető. A hírek szerint a balszélen inverted támadóként és a csatár mögött a legotthonosabb, de a lényeg az, hogy bármelyik pozícióban bevethető, ez a felállás és a meccs közbeni változtatásoknál is jól fog jönni. Ezen kívül a spanyol és főleg a La Masiát megjárt játékosokra alkalmazott sztereotípiák rá is igazak. Jól passzol, jól lát a pályán, jól cselez, jó a labdakezelése, jól rúg szabadot, egyszóval technikás játékos. Jól találja meg az üres területeket, mind mikor kapja, mind mikor adja a labdát. Jól tud magának és elsősorban másoknak helyzetet kialakítani, mászóval kreatív játékos. Közelről és távolról pontosan, erősen tud kapura lőni, azaz gólerős. Ami még nagyon fontos, ha máshol nem a La Masián megtanulta, hogyan kell letámadni, védekezni. Inkább az intelligenciája, mint a sebessége a legfőbb erénye.

Nem mondok nagy ördöngösséget, ha azt állítom, hogy minden átigazolásnál az árat befolyásoló kismillió tényező leírható és modellezhető két nagy kategóriában: a játékos múltja és a játékos potenciálja. E két nagy kategória összessége adja meg az árat. Azt nem bonyolult belátni, hogy a játékos pályafutásának elején főleg a potenciáljáért, az idő múlásával az egyre hangsúlyosabb múltját, a végén pedig gyakorlatilag csak a múltjáért kell fizetni. Nem hiszem, hogy meglepő lenne, hogy ez alapján a prím éveinek legelején járó játékosok ára a legmagasabb, hiszen ekkor még bőven van bennük potenciál, de már van múltjuk. Természetesen ez poszt és egyén függő, de 26-30 év tekinthető egy játékos pályafutás csúcsának, értékük 25-29 év között a legmagasabb. Felmerülhet a kérdés: hogyan jön ez ide? Az eddig leírtak alapján Luis Alberto egy nagy potenciállal bíró játékos, akár már az első évében is többször kezdő lehet, ezért kerül ennyibe.

A hírek szerint 6,8 millió font „készpénz” plusz 1,7 millió font teljesítményfüggő összegért vettük. Ami nyilvánvalóan nem kevés. Ha megnézzük a hasonló korú támadókat Chembarlain 12, Hazard 32, Oscar 25, Moses 9, de Bruyne 6,7, Borini 10, Sigurssson 8 millió fontba került. Teljesen árban van, sőt kifejezetten olcsó játékos. Ugyan ez igaz, ha Zaha, vagy Ince (pletykált) átigazolási árával hasonlítjuk. Az összeg kapcsán még el lehet mondani, nem olyan alacsony ez az ár, hogy aggódni kelljen, ha ilyen olcsó, akkor biztosan szar játékos, viszont nem olyan magas, hogy ha nem jönne be az igazolás, akkor fájjon a veszteség. Éppen ideális. Felmerül vele kapcsolatban még egy kérdés: Miért nem igazolta le végül a Barca a kölcsönszerződésben szereplő összegért? Szerintem azért nem, mivel annyiért, mint amennyiért megvettük, nem érte volna meg nekik gazdaságilag, hiszen náluk Villák padoznak és most vették meg Neymart, így az első csapatba minimális játékideje lett volna, ekkora összegért meg nem éri meg a B csapatba igazolni. Nem azért nem, mert nem jó játékos. A megérte-e nekünk kérdésre minimum egy év, de inkább évek múlva fogunk tudni válaszolni.

Összegezve a relatíve kis összegért vettünk egy relatíve ismeretlen játékost. Szerintem ez abszolút pozitívum, a scout csapat és a transfer committe munkáját dicséri. Hiszen ismerve a saját és versenytársaink anyagi helyzetét, nekünk kell a legokosabbnak lennünk, a legnagyobb hasznossággal költenünk a pénzt, hamarabb megtalálnunk a tehetségeket, mint nekik, hiszen a már „neves” játékosok megszerzésében nem vagyunk, annyira versenyképesek. Luis Alberto jól beleillik az FSG játékos politikájába, hiszen fiatal, nagy lehetőségekkel. Nem mellesleg a Liverpool Way a régi időkben is erre a politikára épült, így került hozzánk a legnagyobb legendáink többsége. Ha nem régre tekintek vissza, akkor elmondható, hogy Hyypiä és Riise is ismeretlen és olcsó játékos volt, mikor hozzánk került. A srác jó eséllyel nem az első évében fogja a liverpooli karrierjének legjobb szezonját futni, hosszabb távú projekt ő ennél. Tippem szerint az idei szezonból agyatlan Shelvey barátunk játékperceit fogja átvenni. Szerintem jó vásárt csináltunk.

Published by guthmate