Liverpool 2012/2013 évértékelő: középpálya

Kétarcú szezon, kétarcú középpálya

Janus arcú szezonunk nem arról marad emlékezetes (ha emlékezetes marad egyáltalán), hogy bármiben is állandóságot hozott volna. Hullámhegyek, hullámvölgyek és a kettősség a leginkább találó jelzők. A középpályánk – mely a modern foci legfontosabb csapatrésze – sem jellemezhető másként. A szezon legnagyobb részében 4-2-3-1, 4-3-3 formációban játszottunk, ami a középpálya szempontjából azt jelenti, hogy a legtöbb esetben egyszerre három középpályásunk szerepelt. A szezon során játszott 54 meccsen összesen 12 játékos fordult meg középpályás posztjainkon, így a középpályára kevéssé igaz a BR ellen rendszeresen felhozott vád: miszerint nem rotálja a csapatát vagy, hogy állandó kezdőt alkalmaz. Nagy általánosságban igaz, hogy formaingadozások, sérülések, fitneszproblémák miatt egyszer sem láthattuk a mögöttünk hagyott szezonban a legjobb középpályás sorunkat.

név játszott meccs gól gólpassz
Steven Gerrard 46 11 12
Jordan Henderson 44 6 5
Joe Allen 37 2 0
Jonjo Shelvey 32 5 2
Lucas Leiva 31 0 1
Nuri Sahin 12 3 3
Joe Cole 10 2 1
Jay Spearing 3 0 0
Conor Coady 2 0 0
Charlie Adam 2 0 0

Gólok, gólpasszok a transfermarktról vannak, néhol falsak az adatok, de csak ott találtam meg a gólpasszok számát a kupákra (Coutinhoval és Susoval a támadók között foglalkozom)

név jp/m t/m i/m sz/m kics/m l/m hkk/m cs/m szvsz/m d/m to/m p/m P% b/m hp/m k/m wcr
Steven Gerrard 89,5 2,4 1,4 1 0,8 2,6 2,6 0,5 0,5 0,8 0,5 66,3 85,5 1,4 8,4 0,3 7,52
Lucas Leiva 75 4,7 2,5 2 1,6 0,1 0,6 0,2 0,5 0,6 0,4 58,8 87,6 0 2,2 0 7,15
Joe Allen 71 2 1,8 1 1,1 0,3 0,8 0,4 1,1 1,2 0,7 51,7 89,7 0 3,9 0 6,58
Jordan Henderson 51 1,2 1,1 0,7 0,4 1,1 1,1 0,2 0,4 0,7 0,3 33 84,5 0,2 1,4 0,1 6,77
Jonjo Shelvey 48 1,2 0,3 0,7 0,4 1,8 0,7 0,2 0,2 0,7 0,7 25,1 81,7 0,3 2,1 0 6,42
Nuri Sahin na 1,4 2 1,4 0,4 1,1 1,1 0,3 1 1 0,4 40 82,5 0,1 1,4 0 6,79
Joe Cole na 0,8 0,3 0,3 0,2 1,3 0,5 0 0,5 1,2 0,7 12,8 88,3 0,2 0,2 0 6,18

Jelmagyarázat: meccsenként játszott percek, tackle/meccs, interception/meccs, szabálytalanság/meccs, kicselezték/meccs, lövés/meccs, helyzetkialakítás/meccs, csel/meccs, szabálytalankodtak vele szemben/meccs, dispossesed/meccs, turnover/meccs, passz/meccs, passzpontosság %, beadás/meccs, hosszú passz/meccs, kiugratás/meccs, whoscored osztályzat

Ugyan én szeretem a statisztikákat, de a kommentelőink többsége nem, így nem fogok most túl sokat foglalkozni velük, viszont nélkülük nem lenne teljes a szezonértékelő. A táblához pár megjegyzést tennék: vastaggal kiemeltem a legjobb, dőlttel a legrosszabb teljesítményt. A whoscored osztályzásáról tudni kell, hogy 6 egészről indul mindenki a meccsen, amit adott játékos a pályán csinál hozzáadódik vagy „levevődik” a pontszámából. A lényeg az, hogy a csere vagy rövidebb pályán töltött idő teljesítménye alacsonyabb lesz, mint ha teljes 90 percet játszott volna adott játékos. Ezért rendeztem a táblát a pályán töltött percek száma alapján, hogy az összehasonlíthatóság minél nagyobb legyen.
Mielőtt belemennénk az egyéni értékelésekbe. Joe Allen nem véletlenül maradt ki jelen posztból, hiszen, ahogy szederbokor is beharangozta, Allen, mint talán a legmegosztóbbról külön posztban fogunk foglalkozni. Várhatóan még a héten.
Steven Gerrard a Liverpool és a Liverpool középpályája egy személyben. Összességében nem volt sem kiemelkedő sem rossz a szezonja. Ő a mi szent tehenünk – teszem hozzá joggal -, akit nem lehet kritizálni, én most még is ezt fogom tenni. Egy kicsit. Igazság szerint pocsékul kezdte a szezont elsietett, rontott passzaiból több gólt is kaptunk. Szenvedett elég erősen az új visszább vont pozíciójában. A deep lying playmaker pozíció és a BR által alkalmazott türelmes stílus elsőre bizony nagyon nem feküdt neki. Kihozta a játékának a gyengébb elemeit. Nem kifejezetten rossz védekező a kapitányunk viszont a presszing, a taktikai és pozicionális fegyelem sosem tartoztak a fő erősségei közé, nem véletlen hogy korábban általában szabad kezet kapott mestereitől. Viszont a megkopó sebessége miatt – ami az egyik legfőbb erőssége volt – már kénytelen visszavontabb szerepben játszani. A szezon folyamán természetesen javult a védőmunkája, de azt hiszem sosem lesz a legfőbb erőssége. Összességében a szezon során, ahogy a csapat, úgy az ő teljesítménye is fokozatosan javult. Ennek kettős oka van. 1: az idő előrehaladtával folyamatosan szokott bele az új szerepébe és kezdett egyre otthonosabban mozogni benne. 2: BR a kezdeti türelmes játékot lecserélte egy sokkal direktebb megközelítésre, ami sokkal jobban fekszik neki. A direktebb megközelítésben nyugodtan játszhat Xabi Alonsóként. Amikor is már nem volt akkora probléma, hogy minden alkalommal, ha tehette, a gyors előre labdákat alkalmazta, Hollywood passzok társaságában. Megkerülhetetlen figurája a csapatnak, akinek jelenléte taktikai, stílusbeli kihatásokkal bír. Megsüvegelendő egyéni teljesítmény, hogy az idei szezonban játszotta egy szezonon belül a legtöbb percet egy szezonban. A csapatból is ő játszotta idén a legtöbb mecset. Viszont ezt már az idei szezonban sem tartottam a legjobb ötletnek, hiszen nem egy meccs volt, amikor is az ő gyengébb védekező játékának, no meg az ő és Lucas közös „lassúságának” köszönhetően szaladtak át rajtunk. Jövőre már el kell kezdeni szép lassan kiépíteni a csapatból. Érték ítéletemet elismerem, hogy befolyásolja még a már letűnt időszak, hogy nem baj ha szarul játszunk, majd jön a kapitány és kihúz minket a szarból. Néha még mindig meg tudja tenni, de ezt már nem kell és nem is szabad tőle rendszeresen elvárni. (A véleményemmel könnyen lehet, hogy egyedül vagyok, szerző társaim sem értenek egyet az itt leírtakkal.)
Jordan Henderson szezonját, ha egy szóval akarnám összefoglalni, a feltámadás lenne az. Másként fogalmazva, a szezon legtöbbet fejlődött játékosa cím nem kérdés, hogy Hendót illeti. Egy kicsit más szemszögből nézve a szezon végére a szurkolók nagy többsége rájött az értékeire. Megint kicsit másként fogalmazva, a pokolból a mennybe ment idén. Ha bele gondolok, hogy komolyan el akartuk cserélni a Fulhammel Dempsey-t, akkor kiver a víz. Látszik, hogy eleinte nem szerepelt BR terveiben, így eleinte nem is szerepelt a bajnokságban, hanem kemény munkával a kupa meccseken küzdötte be magát a csapatba, eleinte csere szerepében, majd a szezon végére gyakorlatilag kihagyhatatlan kezdő játékosként. Kiváló mentalitásáról mindent elmond, hogy nem panaszkodott, nem adta fel, hanem lehajtott fejjel dolgozott, küzdött, míg el nem ismerték. Jordan kiváló fizikai képességekkel rendelkezik elég gyors játékos, hatalmas futómennyiséggel, gyakorlatilag fáradhatatlan, nem okoz neki gondot végigzakatolni 90 percet. Jól lát a pályán, jól passzol, intelligens futballista, jól presszinggel, jól lopja el a labdákat az ellenféltől. A fejpárbajok és a klasszikus szerelések nem az erősségei, de ezekben is javulhat még. Képességeinek köszönhetően védekező középpályást és befejező csatárt leszámítva bármit tud játszani az első 6 pozícióból, igazi utility játékos. A sok helyen bevethetősége egyben erősség és egyben hátrány is. Hiszen ennek köszönhetően tud sokszor szerepelni, de igazi könnyen azonosítható pozíciója nincs. Az persze hozzá tartozik jellemzéséhez, hogy a jó munkás ember művész skálán középtájon, de inkább a jó munkás emberhez áll közelebb. Ez leginkább, akkor látszik, ha szélsőt vagy irányító középpályást játszik, mert tud ezeket is, de sosem lesz egy Coutinho, de ez nem is probléma, hiszen egy csapatban maximum 2-3 művész fér el. Úgy gondolom rá is igaz hosszú távon a jelenleg Gerrard által elfoglalt pozícióban lehet meg a végleges helye a csapatban. Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy nekem az egyik kedvencem a jelenlegi csapatból.
Jonjo Shelvey maga a kettősség. Kiváló fizikai és technikai képességekkel megáldott játékos, ellenben agya, mármint futball agya az nincs neki, legalábbis nem elég gyors egy PL top csapathoz. Kiválóan látszik ez a tétel, abban, hogy a Championshipben, EL, és U21 válogatott meccseken rendszeresen jól, gólerősen szokott játszani. Ellenben a legmagasabb szinten a PL-ben már nem. A PL meccsekről nekem a megkésett, durva becsúszásai, belemenései, felesleges Hollywood labdái, esztelenül ellövöldözött helyzetei (a PL gólszerzői közül a 8. legrosszabb a helyzetértékesítésben) maradtak meg emlékeimben. Nem csak én, de a legtöbben fogtuk a fejünket, ha nevezve lett a meccsnapi keretbe és lelkiekben készültünk a piros lapra, ha játszott is aznap. Teljes mértékben egyetértek gringowwal abban, hogy ne húzzuk tovább egymás idejét és a nyáron adjunk tovább rajta, 7-8 millió fontot valamelyik frissen feljutó csapattól simán le lehet gombolni érte.
Lucas Leiva az igazat megvallva az egyik legnagyobb kedvencem a játékosaink közül. A másik igazság vele kapcsolatban, hogy az idei szezonban nem láthattuk csúcsformájában (ami világklasszis forma). Persze ez nem is csoda, hiszen háromnegyed éves kihagyás után éppen visszatérőben a Manchester City elleni meccsen ismételten összeszedett egy hosszabb sérülést. Majdnem egyéves kihagyás két komoly sérüléssel nem csak a kis brazilnak, hanem bárkinek a formáján, fitneszén, sebességén nyomot hagyott volna. Persze a csúcsformáján kívüli brazil, így is a Premier League egyik legjobb védekező középpályása. A legtöbb szerelést meccsenként ő mutatta be a PL-ben, 17. legtöbb meccsenkénti interception is az ő nevéhez fűződik. Jelentétében kevesebb gólt kaptunk és a védelem is magabiztosabbnak tűnt mikor játszott. Pontos passzaival jól illeszkedik a BR-i rendszerbe. A sérülések az egyébként sem a villámléptűként híres játékosnál ott mutatkoztak, hogy a kelleténél többször mentek el mellette és ha egyszer elmentek mellette akkor nem tudta utolérni ellenfelét. Igazán kiemelkedően szar meccsére nem nagyon emlékszem, de kiemelkedően jóra sem. A következő szezonnak úgy futhat neki, hogy egy teljes felkészülési szezonnal a háta mögött kiderülhet, hogy a korábbi sérülések maradandó károkat okoztak-e a játékában. Nekem meggyőződésem, hogy nem. Jövőre már ismét csúcsformájában láthatjuk, ezt a nézetemet az támasztja alá, hogy fokozatosan javuló formát mutatott a szezonban. Másik meggyőződésem vele kapcsolatban, hogy a poszt Gerrard éra csapatkapitánya ő lesz.
Nuri Sahin kapcsán alaposan meg vagyok lőve. Hiszen kiválóan kezdő középpályás az első néhány fellépésén gólokat szerző, gólpasszokat adó, meccseket eldöntő, pontos, hasznos játékot produkáló, egyre jobban formába lendülő klasszis, számomra nem világos módon kikerült a csapatból és gyorsan még január elején haza is lett küldve. Így csak spekulálni tudok, hogy a mindhárom középpályás poszton bevethető török klasszissal mi is történt. Három elméletem van. Úgy gondolom mindháromban van igazság, de a teljes igazság nincs bennük. Az első elméletem, hogy a török csak a Dortmundban a Klopp-féle szisztémában tud csak klasszis teljesítményt nyújtani. Ezt a nézetet alátámasztja, hogy mind a Real Madridnál, mind nálunk igazából megbukott. A másik elmélet alapja, hogy Steven Gerrard történt vele. Ez alatt arra gondolok, hogy a legjobb posztján a deep lying playmaker poszton folyamatosan Gerrard játszott csere nélkül. A török és Gerrard párosa együtt játszva védekező középpályás duóként a védekező, labdaszerző feladat ellátására nem volt elég. A középpályás trió legelőre tolt harmadik tagjaként viszont a török nem volt elég kreatív, gyors. Egyszóval Steve folyamatos játéka miatt nem volt helye a csapatban. A harmadik elmélet elég prózai. A hírek szerint 90e font/hét fizetésen levő játékost egyszerűen nem érte meg a csapatnál tartani, úgy, hogy nem sikerült neki nemhogy húzóemberré válnia, de még a kezdőbe sem tudta beverekednie magát. Hogy pontosan mi és miért történt szerintem sosem fogjuk megtudni, így megmarad a „de jó lett volna, ha bejön” kategóriában.
Joe Cole közismertebb nevén Joke Cole egyedül Carrollnak köszönheti, hogy nem az elmúlt időszak legrosszabb igazolása. A hatalmas fizetéséhez az idei szezonban is gyenge produkció társult. A távozásakor neki fizetett 3 millió font, hogy végre elhúzzon kifejezetten övön aluli ütés volt. Még egyszer utoljára köszönjük meg a Purslow RH- párosnak, hogy évekig csodálhattuk vörös mezben bemutatott tragikomédiáját.
Brendan Rodgers érkezése nyilvánvalóvá tette, hogy az Akadémián végzett, vérében scouser Jay Spearingnek nincs helye az új stílusban játszó középpályán, így néhány EL selejtező után a Champinshipbe került kölcsönbe a Boltonhoz. Itt a szezon nagy részében alapember volt, be is sikerült mutatnia, hogy kiválló Championship játékos, de nem Liverpool kezdő, főleg a passz orientált BR érában nem. Idén nyáron egy vevőt kell neki találni. Fenti teljesítménye fényében nem lehet nehéz ügy.
Charlie Adam, a favágó skótunk mielőtt helyére került volna a Stoke Citynél, pályára lépett két felkészülési meccs/ EL selejtezőn. Nem sok vizet zavart. Örülhetünk, hogy minimális veszteséggel sikerült túladni rajta.
Conor Coady, a középhátvédként is bevethető védekező középpályás az U21-s csapat alapembere és kapitánya volt a szezonban. Kiemelkedő teljesítményének jutalma volt, hogy rendszeresen együtt edzhetett a felnőtt kerettel és két meccsen pár perc erejéig akciót is láthatott. A következő két szezonban fog eldőlni lesz-e belőle Liverpool játékos. Nekem szimpatikus a srác, drukkolok neki.

Ugyan én szeretem a statisztikákat, de a kommentelőink többsége nem, így nem fogok most túl sokat foglalkozni velük, viszont nélkülük nem lenne teljes a szezonértékelő. A táblához pár megjegyzést tennék: vastaggal kiemeltem a legjobb, dőlttel a legrosszabb teljesítményt. A whoscored osztályzásáról tudni kell, hogy 6 egészről indul mindenki a meccsen, amit adott játékos a pályán csinál hozzáadódik vagy „levevődik” a pontszámából. A lényeg az, hogy a csere vagy rövidebb pályán töltött idő teljesítménye alacsonyabb lesz, mint ha teljes 90 percet játszott volna adott játékos. Ezért rendeztem a táblát a pályán töltött percek száma alapján, hogy az összehasonlíthatóság minél nagyobb legyen.

Mielőtt belemennénk az egyéni értékelésekbe. Joe Allen nem véletlenül maradt ki jelen posztból, hiszen, ahogy szederbokor is beharangozta, Allen, mint talán a legmegosztóbbról külön posztban fogunk foglalkozni. Várhatóan még a héten.

Steven Gerrard a Liverpool és a Liverpool középpályája egy személyben. Összességében nem volt sem kiemelkedő sem rossz a szezonja. Ő a mi szent tehenünk – teszem hozzá joggal -, akit nem lehet kritizálni, én most még is ezt fogom tenni. Egy kicsit. Igazság szerint pocsékul kezdte a szezont elsietett, rontott passzaiból több gólt is kaptunk. Szenvedett elég erősen az új visszább vont pozíciójában. A deep lying playmaker pozíció és a BR által alkalmazott türelmes stílus elsőre bizony nagyon nem feküdt neki. Kihozta a játékának a gyengébb elemeit. Nem kifejezetten rossz védekező a kapitányunk viszont a presszing, a taktikai és pozicionális fegyelem sosem tartoztak a fő erősségei közé, nem véletlen hogy korábban általában szabad kezet kapott mestereitől. Viszont a megkopó sebessége miatt – ami az egyik legfőbb erőssége volt – már kénytelen visszavontabb szerepben játszani. A szezon folyamán természetesen javult a védőmunkája, de azt hiszem sosem lesz a legfőbb erőssége. Összességében a szezon során, ahogy a csapat, úgy az ő teljesítménye is fokozatosan javult. Ennek kettős oka van. 1: az idő előrehaladtával folyamatosan szokott bele az új szerepébe és kezdett egyre otthonosabban mozogni benne. 2: BR a kezdeti türelmes játékot lecserélte egy sokkal direktebb megközelítésre, ami sokkal jobban fekszik neki. A direktebb megközelítésben nyugodtan játszhat Xabi Alonsóként. Amikor is már nem volt akkora probléma, hogy minden alkalommal, ha tehette, a gyors előre labdákat alkalmazta, Hollywood passzok társaságában. Megkerülhetetlen figurája a csapatnak, akinek jelenléte taktikai, stílusbeli kihatásokkal bír. Megsüvegelendő egyéni teljesítmény, hogy az idei szezonban játszotta egy szezonon belül a legtöbb percet egy szezonban. A csapatból is ő játszotta idén a legtöbb mecset. Viszont ezt már az idei szezonban sem tartottam a legjobb ötletnek, hiszen nem egy meccs volt, amikor is az ő gyengébb védekező játékának, no meg az ő és Lucas közös „lassúságának” köszönhetően szaladtak át rajtunk. Jövőre már el kell kezdeni szép lassan kiépíteni a csapatból. Érték ítéletemet elismerem, hogy befolyásolja még a már letűnt időszak, hogy nem baj ha szarul játszunk, majd jön a kapitány és kihúz minket a szarból. Néha még mindig meg tudja tenni, de ezt már nem kell és nem is szabad tőle rendszeresen elvárni. (A véleményemmel könnyen lehet, hogy egyedül vagyok, szerző társaim sem értenek egyet az itt leírtakkal.)

Jordan Henderson szezonját, ha egy szóval akarnám összefoglalni, a feltámadás lenne az. Másként fogalmazva, a szezon legtöbbet fejlődött játékosa cím nem kérdés, hogy Hendót illeti. Egy kicsit más szemszögből nézve a szezon végére a szurkolók nagy többsége rájött az értékeire. Megint kicsit másként fogalmazva, a pokolból a mennybe ment idén. Ha bele gondolok, hogy komolyan el akartuk cserélni a Fulhammel Dempsey-t, akkor kiver a víz. Látszik, hogy eleinte nem szerepelt BR terveiben, így eleinte nem is szerepelt a bajnokságban, hanem kemény munkával a kupa meccseken küzdötte be magát a csapatba, eleinte csere szerepében, majd a szezon végére gyakorlatilag kihagyhatatlan kezdő játékosként. Kiváló mentalitásáról mindent elmond, hogy nem panaszkodott, nem adta fel, hanem lehajtott fejjel dolgozott, küzdött, míg el nem ismerték. Jordan kiváló fizikai képességekkel rendelkezik elég gyors játékos, hatalmas futómennyiséggel, gyakorlatilag fáradhatatlan, nem okoz neki gondot végigzakatolni 90 percet. Jól lát a pályán, jól passzol, intelligens futballista, jól presszinggel, jól lopja el a labdákat az ellenféltől. A fejpárbajok és a klasszikus szerelések nem az erősségei, de ezekben is javulhat még. Képességeinek köszönhetően védekező középpályást és befejező csatárt leszámítva bármit tud játszani az első 6 pozícióból, igazi utility játékos. A sok helyen bevethetősége egyben erősség és egyben hátrány is. Hiszen ennek köszönhetően tud sokszor szerepelni, de igazi könnyen azonosítható pozíciója nincs. Az persze hozzá tartozik jellemzéséhez, hogy a jó munkás ember művész skálán középtájon, de inkább a jó munkás emberhez áll közelebb. Ez leginkább, akkor látszik, ha szélsőt vagy irányító középpályást játszik, mert tud ezeket is, de sosem lesz egy Coutinho, de ez nem is probléma, hiszen egy csapatban maximum 2-3 művész fér el. Úgy gondolom rá is igaz hosszú távon a jelenleg Gerrard által elfoglalt pozícióban lehet meg a végleges helye a csapatban. Azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, hogy nekem az egyik kedvencem a jelenlegi csapatból.

Jonjo Shelvey maga a kettősség. Kiváló fizikai és technikai képességekkel megáldott játékos, ellenben agya, mármint futball agya az nincs neki, legalábbis nem elég gyors egy PL top csapathoz. Kiválóan látszik ez a tétel, abban, hogy a Championshipben, EL, és U21 válogatott meccseken rendszeresen jól, gólerősen szokott játszani. Ellenben a legmagasabb szinten a PL-ben már nem. A PL meccsekről nekem a megkésett, durva becsúszásai, belemenései, felesleges Hollywood labdái, esztelenül ellövöldözött helyzetei (a PL gólszerzői közül a 8. legrosszabb a helyzetértékesítésben) maradtak meg emlékeimben. Nem csak én, de a legtöbben fogtuk a fejünket, ha nevezve lett a meccsnapi keretbe és lelkiekben készültünk a piros lapra, ha játszott is aznap. Teljes mértékben egyetértek gringowwal abban, hogy ne húzzuk tovább egymás idejét és a nyáron adjunk tovább rajta, 7-8 millió fontot valamelyik frissen feljutó csapattól simán le lehet gombolni érte.

Jonjo szokás szerint bután néz.

Lucas Leiva az igazat megvallva az egyik legnagyobb kedvencem a játékosaink közül. A másik igazság vele kapcsolatban, hogy az idei szezonban nem láthattuk csúcsformájában (ami világklasszis forma). Persze ez nem is csoda, hiszen háromnegyed éves kihagyás után éppen visszatérőben a Manchester City elleni meccsen ismételten összeszedett egy hosszabb sérülést. Majdnem egyéves kihagyás két komoly sérüléssel nem csak a kis brazilnak, hanem bárkinek a formáján, fitneszén, sebességén nyomot hagyott volna. Persze a csúcsformáján kívüli brazil, így is a Premier League egyik legjobb védekező középpályása. A legtöbb szerelést meccsenként ő mutatta be a PL-ben, 17. legtöbb meccsenkénti interception is az ő nevéhez fűződik. Jelentétében kevesebb gólt kaptunk és a védelem is magabiztosabbnak tűnt mikor játszott. Pontos passzaival jól illeszkedik a BR-i rendszerbe. A sérülések az egyébként sem a villámléptűként híres játékosnál ott mutatkoztak, hogy a kelleténél többször mentek el mellette és ha egyszer elmentek mellette akkor nem tudta utolérni ellenfelét. Igazán kiemelkedően szar meccsére nem nagyon emlékszem, de kiemelkedően jóra sem. A következő szezonnak úgy futhat neki, hogy egy teljes felkészülési szezonnal a háta mögött kiderülhet, hogy a korábbi sérülések maradandó károkat okoztak-e a játékában. Nekem meggyőződésem, hogy nem. Jövőre már ismét csúcsformájában láthatjuk, ezt a nézetemet az támasztja alá, hogy fokozatosan javuló formát mutatott a szezonban. Másik meggyőződésem vele kapcsolatban, hogy a poszt Gerrard éra csapatkapitánya ő lesz.

Nuri Sahin kapcsán alaposan meg vagyok lőve. Hiszen kiválóan kezdő középpályás az első néhány fellépésén gólokat szerző, gólpasszokat adó, meccseket eldöntő, pontos, hasznos játékot produkáló, egyre jobban formába lendülő klasszis, számomra nem világos módon kikerült a csapatból és gyorsan még január elején haza is lett küldve. Így csak spekulálni tudok, hogy a mindhárom középpályás poszton bevethető török klasszissal mi is történt. Három elméletem van. Úgy gondolom mindháromban van igazság, de a teljes igazság nincs bennük. Az első elméletem, hogy a török csak a Dortmundban a Klopp-féle szisztémában tud csak klasszis teljesítményt nyújtani. Ezt a nézetet alátámasztja, hogy mind a Real Madridnál, mind nálunk igazából megbukott. A másik elmélet alapja, hogy Steven Gerrard történt vele. Ez alatt arra gondolok, hogy a legjobb posztján a deep lying playmaker poszton folyamatosan Gerrard játszott csere nélkül. A török és Gerrard párosa együtt játszva védekező középpályás duóként a védekező, labdaszerző feladat ellátására nem volt elég. A középpályás trió legelőre tolt harmadik tagjaként viszont a török nem volt elég kreatív, gyors. Egyszóval Steve folyamatos játéka miatt nem volt helye a csapatban. A harmadik elmélet elég prózai. A hírek szerint 90e font/hét fizetésen levő játékost egyszerűen nem érte meg a csapatnál tartani, úgy, hogy nem sikerült neki nemhogy húzóemberré válnia, de még a kezdőbe sem tudta beverekednie magát. Hogy pontosan mi és miért történt szerintem sosem fogjuk megtudni, így megmarad a „de jó lett volna, ha bejön” kategóriában.

Mi se értjük mi történt...

Joe Cole közismertebb nevén Joke Cole egyedül Carrollnak köszönheti, hogy nem az elmúlt időszak legrosszabb igazolása. A hatalmas fizetéséhez az idei szezonban is gyenge produkció társult. A távozásakor neki fizetett 3 millió font, hogy végre elhúzzon kifejezetten övön aluli ütés volt. Még egyszer utoljára köszönjük meg a Purslow RH- párosnak, hogy évekig csodálhattuk vörös mezben bemutatott tragikomédiáját.

Vége a szenvedésnek

Brendan Rodgers érkezése nyilvánvalóvá tette, hogy az Akadémián végzett, vérében scouser Jay Spearingnek nincs helye az új stílusban játszó középpályán, így néhány EL selejtező után a Champinshipbe került kölcsönbe a Boltonhoz. Itt a szezon nagy részében alapember volt, be is sikerült mutatnia, hogy kiválló Championship játékos, de nem Liverpool kezdő, főleg a passz orientált BR érában nem. Idén nyáron egy vevőt kell neki találni. Fenti teljesítménye fényében nem lehet nehéz ügy.

Charlie Adam, a favágó skótunk mielőtt helyére került volna a Stoke Citynél, pályára lépett két felkészülési meccs/ EL selejtezőn. Nem sok vizet zavart. Örülhetünk, hogy minimális veszteséggel sikerült túladni rajta.

Conor Coady, a középhátvédként is bevethető védekező középpályás az U21-s csapat alapembere és kapitánya volt a szezonban. Kiemelkedő teljesítményének jutalma volt, hogy rendszeresen együtt edzhetett a felnőtt kerettel és két meccsen pár perc erejéig akciót is láthatott. A következő két szezonban fog eldőlni lesz-e belőle Liverpool játékos. Nekem szimpatikus a srác, drukkolok neki.