Liverpool pénzügyek I.

Legutóbb Scouser azt állapította meg a Liverpool pénzügyei kapcsán , hogy „Nem vagyunk nagycsapat”. Ezt a képet szeretném most egy kicsit árnyalni, mélyíteni kis kitekintéssel a PL top csapatainak elmúlt néhány gazdasági évének alakulásával. A poszt kettős célt szolgál, így apropóját is két dolog adja: 1 kicsit előremenve az évértékelőknek és előretekintve a következő szezonnak, szeretném, ha a BL helyekért folytatott verseny gazdasági hátteréről tisztább képünk lenne. 2 közelít az átigazolási időszak, mikor repkednek a nevek a hozzájuk kapcsolódó fontmilliókkal. A szurkoló meg nekiáll vérmérsékletétől függően aggódni, álmodozni, hogy mi fog történni. Szeretném, ha egy kicsit tisztábban, reálisabban látnánk a valós lehetőségeinket. Szeretném leszögezni, hogy nem vagyok gazdasági szakember, csak egy egyszerű szurkoló, így a poszt első része nem születhetett volna meg a thisisanfield.com-on megjelent 3 részes 1 2 3 sorozat és a theliverpoolword kiváló cikke, a swissramble, valamint macca segítsége nélkül.

Hol van a Liverpool helye a futballuniverzum gazdasági térképén? – tehetjük fel magunknak a kérdést évről évre, ahányszor megjelennek a nagy független, mértékadó tanácsadó-könyvelő cégek éves jeletései a foci csapatok pénzügyi helyzetéről. Hiszen azt láthatjuk, hogy a legutolsó összeállításnál a liverpooli bevétel alapján a Deloitte-nál a 9. (ez egy becslés, mivel a csapat könyvelési évet váltott, így a mérleg csak 10 hónapot tartalmaz, de erről később.) a Forbes-nál a piaci érték alapján 10., a brand érték alapján a 7. a legnagyobbak listáján. Jóval kevésbé hiteles forrás a transfermarkt alapján, összesen 13 csapat van melynek játékos keretének értéke meghaladja a 200 millió fontot, ebből egy (12.) a Liverpool. Kiemelkedően jó eredmény úgy, hogy már második éve nincs BL szereplés. Mutatja a csapat önálló értékét. (Hogy az egyes klubok milyen bevételtermelő képességgel bírnak más gazdasági egységekkel összehasonlítva, álljon itt egyetlen tény: egyetlen Tesco Extra bevétele meghaladta 2011-ben az Arsenal vagy a Chelsea, vagy a Milan, esetleg a Liverpool teljes éves bevételét: http://tomkinstimes.com/2012/10/winning-by-numbers/)

Nem a transfermarkt megbízhatósága a lényeg, hanem a keret értékének lemaradásának aránya.

A felvezető fényében jogosan tehetjük fel magunknak a kérdést, hogy akkor miért is nem szerepelünk a BL-ben? A válasz természetesen triviális: vannak nálunk is erősebb angol klubok. Ezzel el is jutottunk a mondandó lényegéhez. Hiába vagyunk nagyon erősek bevételileg, viszonyítva a többi spanyol, olasz, német csapathoz képest, ha nekünk a világ leggazdagabb ligájában a Premier League-ben kell helytállni. Jellemző a PL bevételtermelő képességére, hogy a top 31 csapatból 11 angol. (A bevétel alapú elemzésnek az FFP ad alapot, erre később még rátérünk.) A PL csapatok bevételének jelentős részét már most is a TV bevételek adják. Ennek a mértékének érzékeltetésére, nézzük meg a tavalyi szezon során tök utolsó Wolwerhamptont – aki a legkevesebb pénzt -, 39 millió fontot szedett össze csak a TV bevételekből, kb fele annyit mint a világ 31. legnagyobb bevételű csapata a Corinthians, melynek 94,1 millió euró volt a bevétele. A bajnokok ligája győztes Chelsea bevétele a BL-ből 60 millió euró, a döntős Bayenrné 42 millió euró. (Nem véletlen az Angliába szerződő játékosok „túl árazottsága”, az angol játékosokéról nem is beszélve). Természetesen a TV-s bevételek az idei szezonban sem csökkentek.

A Liverpool számadata becslés 10 hónap felkerekítése 12 hónappá, de a célnak megfelel.

Az angol csapatok közül 6 kiemelkedő csapat van, mind játékerőt, mind a bevételeket tekintve. A Manchester United, Chelsea, Arsenal, Manchester City, Liverpool és a Tottenham. Liverpooli szemüveggel nézve ez az új „Top 6” sokkal kényelmetlenebb, mint a régi „top 4”. A probléma az, hogy BL hely továbbra is csak 4 db van, viszont most már 6 db pályázó van rá, így garantált, hogy kettő lemarad. Ami ennél komolyabb probléma, hogy bevételi sorrendben csak ötödikek vagyunk, jelentősen lemaradva az első négy mögött, így nem teljesen véletlen, hogy az elmúlt években a bevételi sorrendben utolsó Tottenhammel karöltve mi maradunk le.

Az elmúlt nyolc év tendenciáit figyelve látszik, hogy az éllovas MU-val szemben folyamatosan és egyre jobban nő a lemaradásunk a bevételeket tekintve. Általában véve visszaszorulás mutatkozik a versenytársakkal szemben. Ami nem csoda, hiszen stagnál az elmúlt négy évben a bevételünk, köszönhetően először a BL bevételek csökkenésének, majd megszűnésének. Ez a stagnálás szerintem kifejezetten pozitív, ha figyelembe vesszük, hogy közben majdnem csődbe ment a csapat az előző H&G rezsim adósságai miatt. A ManCity kapcsán látszik, hogy az olajpénz érkezése előtt sehol sem voltak bevételeiket tekintve, viszont azóta különböző arab cégekkel kötött szerződéseknek és a BL-nek köszönhetően kiemelkedő növekedést értek el.

Az Arsenalnál a stadionuk elkészülte meglátszik a bevételeiken, de azt tudjuk, hogy nem minden a bevétel, ha stadionról van szó, hisz mióta annak törlesztő részletét nyögik nem nyertek semmit.

A Tottenham az egyetlen csapat, amelyiknek folyamatosan kevesebb bevétele volt, mint nekünk, az ábrát figyelve szépen látszik, hogy mennyire kiemelkedő volt az az év, amikor a BL-ben szerepeltek, így külön öröm, hogy jövőre sem indulhatnak.

A kereskedelmi bevételek terén a legkisebb a lemaradásunk, sőt úgy is fogalmazhatunk, hogy ebben mi vagyunk a legerősebbek, hiszen csak a két évtizedes győzelmi szériáját jól kiaknázó MU és a tulajdonosai által szerződésekkel erősen megtámogatott City van előttünk az utolsó számításnál. Annál, ami még nem tartalmazza az új Warrior, Fox és Chevrolet szerződések összegeit. A 2012/13-s szezonban kb. 100 millió font lesz a bevételünk. Ami bizonyítja, hogy az elmúlt pár év sikertelensége ellenére a Liverpool Brand még bizony nagyon erős. Alapjában véve ez az egyetlen terület, ahol nagyon jól tudunk és kell is, hogy jól szerepeljünk, ahhoz, hogy versenyképesek maradhassunk, hiszen a TV pénzek a PL-ben mindenkinek nagyjából egyformán járnak, az UEFA pénzekre inkább bónuszként kell tekinteni. A Stadionból meg… Mint tudjuk ez egy hosszú történet. Legyen elég most annyi, ha hirtelen lenne egy nagyobb stadionunk, akkor sem tudnánk londoni árakat kérni a helyekért, ha akarnánk se. Remélem, nem is akarunk, hiszen minden egyes jegyár emelkedéssel szorulnak ki az igazi scouserek, a stadionból, akik végig éneklik a meccset és megteremtik a híres Anfield varázst, ami az egyik alap eleme a Brand-nek, amit a piacon árulunk.

A bevételek természetesen a mérlegeknek csak az egyik serpenyőjét mutatják. A kiadásokkal és a kettő egyenlegével lesz teljes a kép. Erről viszont csak az utolsó két év adatai állnak rendelkezésre.

Ezeket is elég nehéz értelmezni. Ráadásul a második képen a Liverpool csak 10 hónappal szerepel. Ezért csak illusztrációnak szánom őket. A lényeg, amit mondani akarok az úgyis az, hogy az olajpénzes Chelsea és City kivételével a többi csapat, ha veszteséges is, a gazdasági racionalitás keretei között marad. A Chelsea és a City ellenben iszonyatos versenyelőnyt élvez a tulajdonosaik által, akik hihetetlen összegű veszteséget nyelnek el, úgy hogy közben a csapatok adósságmentesek maradnak. A Chelsea Abramovics első kilenc évében 895 millió font veszteségét nyelte el a csapatnak (ez a Liverpool jelenlegi bevételeivel számolva 5 év bevétele) a City az elmúlt két évben kb. 300 millió font veszteségét nyelték el az arabok (ez a Liverpool jelenlegi bevételeivel számolva 1,5 év bevétele). Ezt a versenyhátrányt csak a Financial Fair Play szabályok tudják enyhíteni, ha megszüntetni nem is. Ezért is kiemelkedően fontos nekünk, hogy keményen be legyenek tartva.

Sajnos az UEFA Financial Fair Play (FFP) még nem tudni mennyire lesz hatásos, hiszen még nem érkezett el az első év, mikor büntetnek is a szabályszegésért. A PSG sorsa fogja megmutatni mennyire kell komolyan venni. A döntés mindenképp kényes lesz, hiszen a keménykezű Platini a túlköltekezés visszaszorításának atyja a francia futball zászlós hajója ellen lesz kénytelen precedens értékű döntést hozni. Röviden a lényeg az, hogy kb. 200 millió euróval lépik túl a határt, amit a szabályok megengednek köszönhetően a katari olajpénzeknek és a nagy bevásárlásoknak. Ezt a hiányt meglepő módon egy katari szponzorral kötött 150-200 millió eurós szponzori szerződéssel kívánják orvosolni, ami minimum kérdéses a bújtatott tulajdonosi támogatásokat tiltó szabály fényében. No, ha nem születik kellően elrettentő ítélet az ügyben, akkor gyakorlatilag az egész rendszer nem sokat ér, hiszen az újgazdag főleg olajpénzes csapatok továbbra is költhetnek annyit, amennyit nem szégyellnek.

Említésre érdemes, hogy most már nem csak az UEFA-nak van FFP-e, hanem a Premier Leagueben is bevezettek egyet a 2013/14-s szezon kezdetével, amikor is életbe lép az új giga TV szerződés. A megengedett veszteség lényegesen – 105 millió font az első 3 évben – magasabb, mint az UEFA-nak. Az érdekesség – az új TV szerződés, mely a kiesőnek is nagyobb összeget garantál, mint egy BL győzelem, kb. évi 75 millió fontot. Emiatt nem akarják, hogy a bérek még jobban elszaladjanak, így az évi 52 millió fontos bérköltségű csapatok, így a Liverpool is korlátozottan tudják csak az extra bevételt bérekre költeni. Esetünkben ez nem is lesz baj, hiszen így legalább lesz mit a játékosállományra költeni.

Összegezve az eddigieket a Liverpool egy gazdaságilag erős csapat, amely a világ leggazdagabb ligájában szerepel és gazdaságilag erős csapatokkal verseng, azonban néhány csapattal szemben erős versenyhátrányban. A PL kiemelkedően a leggazdagabb liga, így innen a legnehezebb bejutni a BL-be. Az FFP szigorú betartatása nélkül továbbra is versenyhátrányban leszünk a Top4-t folytatott versenyben az elkövetkezendő években is. A gazdasági racionalitást figyelembe véve idén sem és jövőre sem lehetetlen a negyedik hely, de eléréséhez bizony gazdasági erőn felül kell teljesíteni.