El kell-e adni Suarezt? Körkérdés
A munka ünnepére egy kis újdonsággal készültünk (tisztelegve a TomkinsTimes előtt): reményeink szerint állandó „rovatot” indítunk, Körkérdés címmel. Az ilyen posztokban egy-egy aktuális, minket sokakat foglalkoztató vagy egyszerűen csak érdekes események, jelenségekről kérjük a Fonat régóta és aktívan kommentelő olvasóinak a véleményét. Igyekszünk majd rotálni a válaszadókat, de a felkérést teljesen objektív szubjektív alapon zajlik. Első közös posztunk témája: mit is kezdjen a klub vitán felül legjobb, legértékesebb játékosával, aki vitán felül a klub legbalhésabb arca is.
(Megjegyzés: a Körkérdés első témája jóval a harapásos sztori előtt ötlött fel bennünk, és több írás is még az ominózus eset előtt készült.)
Akkor el kell adnunk Suárezt?
Kirhal:
– Véleményem szerint egyértelműen igen. Szégyen és gyalázat az, amit az elmúlt években a Liverpoolra hoz a botrányaival. Egy csapatot elég gyakran a legnagyobb sztárjával azonosítanak (Messi=Barca, CR=Real, stb.), a Liverpool ez alapján egy színészkedő, taposó-rugdosó, kannibál rasszista féreg. Ez alól nem mentség évi 50 gól. Azt mondják, a rossz reklám is reklám, szerintem az ilyen reklám egyáltalán nem tesz jót a klub imidzsénék, és a 7es mez eladások sem fognak drasztikusan megugrani, amikor erről szólnak a hírek.Mi lesz a csapattal, ha kivesszük Suarezt és a góljait?- A megfelelő pótlással csak jobb és jobb lesz. Suarez világklasszis, top10 támadó játékos, de nem pótolhatatlan. Jelenleg a Liverpool nagy részben Suarez függő, ez tény, de talán nem vagyok vele egyedül, aki nem „one man show”-t szeretne látni, hanem igazi, nagybetűs csapatjátékot. A Liverpool jelenleg átlagosan 19,4-szer lő kapura meccsenként, 660-szor tett már így (a legtöbb Európában), ebből Suarez 187-et vállalt magára, ami majdnem a lövések 1/3-a. Neki van a ligában a legtöbb kaput elkerülő lövése (71) és a legrosszabb lövéshatékonysága, valamint a legtöbb sikertelen cselkísérlete (160), amiből az ellenfelek elég gyakran megkontráznak minket. A pótlással akkor lesz nagyobb gond, ha ettől az újabb botránytól jelentősen csökkent az ázsiója. Szerintem 40-45 millió font reális összeg lenne, és ebből kijönne 2×20 millás játékos (persze nem angol), viszont tartok tőle hogy csak 30-35 millióért vennék meg jelenleg, ami már nem hangzik túl jó üzletnek, de ne legyen igazam.
– És a végső ok, amiért nem maradhat, mert egyszerűen nem lehet rá hosszútávon számítani, egy ilyen ember köré nem szabad egy csapatot felépíteni. Eddigi liverpooli pályafutása során botrányok és sárgalapok (az ide szezonban, holtversenyben a legtöbb sárga lapot kapta) miatt összesen 20 meccsre lett el tiltva. Az testvérek között is fél szezon. Nincs az a csapat, amelyik elbírja a legjobb játékosának a hiányát ilyen hosszú időre, nincs rá garancia, hogy soha többé nem fordul elő, és amilyen priusza van az FA-nál, bármit el tudok képzelni következő alkalommal.
nordsee:
Szeretem a sportstatisztikákat, azzal is tisztában vagyok, hogy nem lehet tökéletes megközelítéssel leírni egy-egy meccs képét adatokkal. Éppen az a szép a fociban, hogy minden adatalapú elvárást meg tud cáfolni egy kifordult fűcsomó – hogy csak a legtriviálisabbat mondjam – ugyanúgy, mint a csodacsatár aznapi elcseszett ébredése.
Olyan a focimeccs mint egy üveg bor: organizmus. Minden alkotóeleme kölcsönhatással van egymásra. Ezért nem látom feltétlenül helyénvalónak citálni a számokat Suárez kapcsán se pro, se kontra. Luis egy különleges tannin a Mersey Red Selectionben.
Álatlában könnyen gördül a korty mégis mindig ott bújkál valami idegenség, még akkor is, ha többen elképzelni sem tudják nélküle az összhatást. Néha pedig úgy húz ez a csersav, hogy a felső ajkad rátapad a fogsorodra.
Emberre fordítva: rosszkor érkezett Liverpoolba. Egy szinte identitásától megfosztott, romjaiban heverő klub várta tőle a megváltást. A maga sajátos felfogásában talán meg is tett mindent, de arcot adni a csapatnak nem tudott. Ő egyedül nem tudott “A” Liverpool lenni. Viszont a törekvés és az ego nem engedett sokkal több karakteres vonást érvényre jutni azon az arcon. Sokan mégis egyenlőségjelet tesznek a klub és Suárez közé – öreg hiba. Sőt az én meglátásom szerint szerepe a csapatban kontraproduktív. Egyrészt muszáj kihasználni a talentumát, ápolni az egóját, másrészt e két tulajdonságból bőven mértek neki, így csapatszinten esetenként annyira meg is akaszt, amennyire egyébként használ.
Sejteni talán megvétele előtt is lehetett, hogy nem egy könnyen idomuló fajta, nos ezen a kitartó hordós érlelés sem segített.
A verdikt? Semmiképpen ne öntsük a lefolyóba, de biztos van olyan cuveé, amibe jobban illik. Az egyszeri szurkolónak meg marad a lassan negyedszázados remény: majd a következő évjárat…
guthmate:
Nem kell eladnunk Suárezt, morális okokból biztosan nem. Sem mi sem más csapat nem szokta és nem is engedheti meg magának, hogy legnagyobb klasszisát kirúgja vagy eladja, azért mert marhaságot művelt. Nem történt ez meg pl.: Cantonával, Adamsszel sem és még lehetne sorolni. A világ öt legjobb játékosának egyikét nem adod el, mert hülyeséget művelt a pályán, vagy azon kívül. Még úgy is ez a véleményem, hogy vele kapcsolatban nem az a kérdés lesz-e, hanem az, hogy mikor lesz a következő balhéja. A Dél-Amerikai utcai harcos zsenialitása, mentalitása, nem csak a küzdeni akarást, csibészséget, hanem a balhékat is egy csomagban hozza magával.
Gazdasági okok sem kényszerítenek minket az eladásra, hiszen Suárez még most is csak heti 100 000 fontot keres, ami a csapatban sem a legnagyobb kereset. A többi sztáréhoz képest meg kifejezetten aprópénz. Másként fogalmazva, ilyen alulfizetett klasszist nem találni a piacon. Az érte kapható pénzre sincs égető szükség.
Az már egy másik kérdés, hogy van-e olyan összeg, amiért érdemes eladni az ellentmondásos zseninket. Szerintem van. A pályája csúcsán levő és még legalább 3-4 évig ott is maradó Suárezért minimum 50 millió font, figyelembe véve, hogy 2018 szerződés köti. Ekkora összegből lehet pótolni vagy egy klasszissal vagy 2-3 nagyon jó játékossal. Az alapvető kérdés az, hogy lehet-e kapni 50+ millió fontot Suárezért, vagy nem. Szerintem most nem, hiszen az egymást követő harmadik szezonban fog hosszabb eltiltást kapni egyéni idiotizmus miatt, így csak nagyon gazdag és bevállalós klubok jöhetnek szóba (angol csapat alapból kizárva). Az ilyen kluboknál idén nyáron nem lesz szükség klasszis támadóra.
Összefoglalva nem nem kell eladni. Van olyan összeg, amiért érdemes eladni, de azt idén nem fogjuk tudni megkapni, így még csak nem is érdemes eladni, pedig a CSAPATjátékunk és összetartásunk javulna nélküle.
Mel:
Eltiltották, ahogy az várható volt. A büntetés mértéke annyi, amennyi, ezen változtatni nem lehet, el kell fogadni. Lajos idén mar nem játszhat, a következő idényben sem az első 6 (8?) meccsen. Ezek a tények. Mi lesz a sorsa?
Marad?
A szezon elején nem fog játszani, amikor visszatér, mindenki rá fog utazni, az ellenfél játékosai, a birók, a szurkolók, es nem utolsó sorban az FA. Kell ez nekünk? Az eltiltás lejártáig vagy kihúzzuk a jelenlegi emberanyaggal, vagy igazolunk még valakit, akire nem lesz sok pénzünk, es hát Rodgerst ismerve megint legalább olyan jó játékost fogunk igazolni, mint Borini vagy Allen.
Az eltiltás lejárta után visszatér. Vajon tanulni fog ebből az eltiltásból? Meg tudják értetni a vezetők vele, hogy nem tehet meg bármit a pályán? Kétlem.
Menjen?
Amennyiben úgy dönt a vezetőség, hogy mehet, akkor hová menne? Az összeg, amiert elengedné a vezetőség, minimum 40 milka a hírek szerint. Ezt az összeget kb. 4-5 csapat tudná kifizetni. Amennyiben megy, szerintem a legvalószínűbb célállomás Párizs lesz.
Szerintem?
Nobody is bigger than Liverpool. Nem először csinál baromságot, garantáltan nem is utoljára. Benne van a vérében, ilyen a stílusa. Kell ez nekünk? Az incidens után biztos voltam benne, hogy mennie kell. Viszont mára már nem ilyen egyértelmű a dolog. Végiggondolva az egészet, ha megy, a vezetőség képtelen lesz pótolni őt. Ha marad, balhé lesz megint, viszont marad nálunk az egyetlen igazi vilagsztár játékosunk. Cserébe nem lesz pénzünk minőségi igazolásokra, marad a középszar. Persze, ha lenne pénzünk, akkor sem biztos, hogy tudnánk igazolni, de ez más kérdés. Szóval, a franc se tudja. Döntsön a vezetőség és Luis. Mindkét kimenetel elsülhet jól is, rosszul is. Igazán nagy tesztje lesz ez nagyjainknak.
Rodgers meg? Hát, az egy másik történet. Én azt mondom, inkább ő menjen, mint Suarez, de ez most nem realitás (sajnos).
MacAllister:
S(u)ar ez?
A napokban zajló események tükrében biztos mindenki eljátszott a gondolattal, hogy érdemes lenne-e elengedni ( és ha igen mennyiért) csapatunk vitathatatlanul megosztó személyiségű tagját, Freddie Uranus Mercury és Overdose szerelemgyerekét, Luis Suarezt. Egyik oldalról rengeteg gólt lő, helyzeteket alakít ki, hanyag eleganciával bőrözi fel a PL mezőnyének 46%-át, másrészt viszont sokszor önző, hisztis, főleg az utóbbi időben sok támadás rajta akad el, nem is beszélve az időnként belőle kirobbanó agresszióról.
A válaszom erre: Nem.
Ja, hogy az is érdekel, hogy miért nem? Ennek megválaszolásának módszerében napjaink interneten fellelhető pornós erősen kereskedelmi célcsoportra fókuszáló filmművészeti alkotásokból nyert tapasztalataimra fogok alapozni, vagyis több irányból igyekszem a dolgok mélyére hatolni. Kezdjük mindjárt a statisztika oldala felől. Tudom, sokak keze ökölbe szorul a kifejezés hallatán, én pusztán azért szeretem, mert bár mindenki úgy hazudik értelmez egy száraz adatot (vagy annak relevanciáját) ahogy akar, sokszor saját elfogultságunkat tudjuk így megerősíteni vagy megcáfolni. Kezdem a nyilvánvalóval, amit mindenki tud: Bár a hatásfoka nem a legjobb, Suarez lőtte a góljaink 40%-át, a PL 2. legjobb átlagosztályzatát tudhatja magáénak és még teniszlabdával is 19-et dekázott. Kicsit torz adat, de góljai és gólpasszai nélkül 15 ponttal (és 10 hellyel, a 17. pozícióban) állnánk, ez szerintem azt mutatja, hogy nem csak az 5-0 győzelmeknél lőtt 3. v 4. gólokat, hanem fontos meccseken is hozta magát (+ MU kivételével minden előttünk lévő csapatnak betalált). Ezért is jó a statisztika, mert bár nekem is sokszor önzőnek tűnik, talán kevésbé ismert tény, hogy ugyan annyi kulcspasszt, számszerint 90-et osztott ki mint Gerrard, igaz ebből kb. csak feleannyi gólpassz lett, bizonyítva ezzel az öreg Cherokee bölcsességet, mely szerint saját magának nem tud gólpasszt adni senki (kivéve talán csak Norrist).
Nincs igazi társa a támadásban, és ez a tény, ha nem is magyarázza, de kicsit új megvilágításba helyezi, hogy messze ő lőtt legtöbbet kapura (és mellé). Miért is passzoljon, ha mástól nem nagyon lehet(ett) várni a csodát: Gerrard túl mélyen játszik (és az átlövései sem a régiek), Cou bár ígértes, de 65 perc után oxigénsátorba lehetne fektetni, a Negritókkal való kapcsolatai bár ígéretesen indultak, nem váltak be igazán, Stu-nak pedig a grundon se passzolnék (tudom, tudom, sokat fejlődött, de azért elég alacsony bázisról indult). Szerintem ha a közvetlen társai felnőnek hozzá, kevésbé lesz önző, ha mégsem, akkor lehet újra elkezdeni gondolkodni.
De mi van, ha kapunk érte egy zsák pénzt? Ő az egyetlen piacképes játékosunk. Kis túlzással az egyetlen, akiért több pénzt tudunk kérni ha meg akarják venni, mint amennyiért vettük. Ha utánamegyünk, hogy hány igazolásból jött be ez az egy darab, akkor lehet h próbálkoznunk kéne a kapott pénzből párat, mire egy megint így bejönne. Fontosnak tartom a fiatal tehetségek igazolását, akik aztán nálunk növik ki magukat sztárokká, de ez rövid távon csak úgy tudjuk megoldani, ha megtartjuk kulcsjátékosokat, és ő az. BL nélkül egyből bevethető, tapasztalt játékost csak őrült felárral (és fizetési igénnyel) tudnánk igazolni, és lássuk be, sajnos marhára nem vagyunk egy vonzó célpont a piacon. Ha pedig azt vesszük alapul, hogy hagyományos értelemben vett „sztárt”, aki hoz 20+ gólt első szezonban nem tudunk hozni, a pénzből kapott 3-4 fiatal mire beépül, beérik, megint várhatjuk a 4. helyet 2-3 évig, addigra Gerrard is kiöregszik, és kezdődik az egész elölről. Arról nem is beszélve, ha tudják, hogy egy nagy kupac zsöci lapul a bukszánkban, nem mindig, de lehet, hogy a többi csapat a piacinál kicsit feljebb srófolja az árat.
Hisztis. A „Chupa guasca” a legkedvesebb dolog, amit a bírók felé üvölt általában ez rám is igaz. Sokszor önző. Kiszámíthatatlan. De csak benne van meg a (ke)x-faktor, amivel bármikor el tud dönteni egy meccset. Másrészt lehet csak beleképzelem, de a sok anyázás, hiszti, önzőzés mögött szerintem egy eszméletlen győzniakarás buzog, és a laggoló streamen sokszor pont a jó pillanatban odafagyó csapattársak arcán. Inkább szenvedést látni, kivéve rajta,aki az utolsó pillanatig harcol. Az jó, hogy egy lefűrészelt csövű bambusznáddal is átvágná bárkinek a torkát a győzelemért, a rossz az, hogy sokszor meg is teszi.
Ezzel rá is kanyarodhatunk az ominózus harapás kérdésére, ami szerintem egy oltári nagy félreértésen alapul.
Az alábbi képen pusztán az látható, ahogy Kulka János, nemzetünk nagyszerű színésze a „Kapufa” című sport-horror-melodráma film forgatásának szünetében puszit nyom öreg barátja, Darvas Iván könyökére, amiért megosztotta vele szájfényét. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a felvételeket valódinak vélve a német FA 10 meccsre tiltotta el az Arsenal nagyszerű védőjét, Steven Gerrardot.
Nagyon sok jó gondolat elhangzott az utóbbi napokban a blogon, ezért bár én voltam az első, aki maximálisan elítélte az eseményeket és nem vitattam az eltiltást (ha úgy vesszük, hogy jövőre „csak” 5 bajnokit jelent, tán annyira nem is húzós), pont ezt az esetet használnám arra, hogy levonjam a végső konzekvenciát. Kicsit olyan érzésem van, hogy ez az eset is, illetve az általa megjelenő nézőpontok is a régi elvek, és a modern labdarúgás szembekerülésének szimbóluma. Bár szépen hangzik az, hogy egy „ilyen” ember ne viselhesse a Liverpool mezét, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy válogassunk. Lehetünk erkölcsös csapat, lehetnek elveink (mint a Bilbaónak, akik bár igyekeztek csak baszkokat alkalmazni, ez mára már elmúlt náluk), de ahogy az átigazolásoknál is vonogatjuk a vállunkat, hogy ez egy piac-orientált szórakoztatóipar, itt is be kell látnunk, ha vissza akarunk kerülni a 4. helyre, jelenlegi pénzügyi helyzetünkben nem engedhetjük meg a luxust, hogy „csak” ezért felhúzzuk az orrunkat és elengedjük. Szeretem, amikor más csapat szurkolói osztják az észt, hogy az ilyet páros lábbal kell kirúgni a csapatokból, de azokat a sikereket, melyek egy csapat hírnevét, múltját, történelmét jelentik sokszor ugyan úgy Roy Keanek, Zlatanok, vagy akár nem is renitens, de egy pillanatra megzakkanó játékosok is írják.
Nem akarom bántani a többi csapat szurkolóit sem, inkább az a régi vicc jutott a helyzetről eszembe, hogy:
„Józsi, az öreg paraszt éppen az ágyban fekszik fiatal feleségével, amikor a szomszéd Pista bekiabál az ablakon:
– Józsi basszák a feleséged!
Kirohan, hogy megnézze ki szórakozik vele, közben Pista bebújik a felesége mellé az ágyba. Józsi nem talál senkit, mikor visszafordul a ház felé megszólal:
– Hinnye, kívülről tényleg úgy látszik”
Mi ismerjük Suarezt, látjuk hétről hétre, másoknak, hála a szenzációra éhes sajtónak legtöbbször csak az jut el, hogy kit taposott le, hogy kézzel ütötte maga elé a labdát, vagy hogy kinek a könyökét puszilta meg, kívülről, lehet, hogy tényleg úgy néz ki. Sokaknak lehet, hogy „belülről” is.
Szóval az ismert hibái, önzősége, flúgossága, de még egy valag pénz ellenére: Nem, ne adjuk el Suarezt.
macca8:
Miközben őrültségnek tűnik még az ötlete is annak, hogy eladjuk a PL 2. legjobb góllövőjét, akit a liga 2. legjobb játékosának is megválasztottak a kollégái (majd a díjátadón ugyanők ki is pfújoltak…), azért néhány dolgot érdemes mérlegelnünk.
Suarez nélkül a meccseink 60 százalékát nyertük meg (10 meccs hat győzelem, egy döntetlen, 1,9 pont meccsenként), meccsenként két gólt lövünk nélküle, míg vele ugyanezek a mutatók: 39% (77 meccs, 30 győzelem, 23 döntetlen, 1,47 pont meccsenként), gólátlagunk 1,58/meccs. Igen, a tízmeccses minta kicsi ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőle, de azt az ősmagyar igazságot levonhatjuk belőle, hogy távolról sem áll meg az élet a csapatnál, ha nem játszik. Másfelől viszont az is az igazsághoz tartozik, hogy nélküle csak 43 pontunk lenne.
Ugyanez a kétarcúság jellemzi őt magát és a csapatot is: miközben 23 gólt rúgott, ezt 143 lövésből érte el, aminek a fele találta csak el a kaput. 90 helyzetet alakított ki, a PL-ben a legjobban használta ki a nagy helyzeteit (27-ből 15: 56% a Chelsea-meccs előtt, míg RvP 34, Bale pedig 55%-kal), ám az egyéb lehetőségeit a legrosszabbul (4,9%, ami a PL átlaga alatti, míg RvP és Bale 9% fölött). Zseniálisan tud helyzetbe kerülni, ám rengeteget ki is hagy, vagy nem passzol, miközben azért 8 gólpasszt is adott (ötöt a PL-ben), hogy a 90 kulcspasszról (a 4. legtöbb a PL-ben) ne is beszéljünk.
A társak szinte csak őt keresik, ezt Enrique egy interjúban be is vallotta. És itt jön az érem másik oldala: ha a pályán van, valahogy egyoldalúvá válik a csapat játéka: Suarezt keresik a labdával, majd ő megoldja. Kézenfekvő lenne az analógia Messivel, de figyelmeztető jel, hogy a katalánok játéka kevésbé eredményes, ha direkt módon játszák meg az argentint. A Barca is akkor volt a csúcson, amikor a tiki-takával kimozgatták az ellenfelet, és Messi, mint az egyik legjobb opció jött számításba a játékban. Ha csak úgy odaadják neki a labdát, hogy oldja meg, kevésbé hatékony a játékuk.
Egy másik figyelemre tény, hogy RvP sokszor ült a padon, és bár szám szerint több meccset játszott Suareznél, kevesebb játékperc alatt rúgott kettővel több gólt. Szóval némi pihenés, rotáció (Rafa!) lehet, hogy jót tenne a mi talizmánunknak is.
A pénzügyi vonatkozásról: amennyiben 40-50 millió fontot lehetne kapni érte, képzeljük el, hogy abból 2-2 Sturridge és Coutinho jöhetne, és még valaki más is, vagyis akár 5 minőségi embert is lehetne kapni érte. Persze, a másik véglet, hogy veszünk egy Andy Carrollt és Charlie Adamet rajta…
A pályán tanúsított viselkedése (a közismert balhéi mellett gyűjtött 10 sárgát is ebben a szezonban) miatt sajnos a mai Liverpoolt is azonosítják vele, ami mindenképpen rosszat tesz a klubnak. A mai médiavezérelt világban ez sajnos nem elhanyagolható szempont, így azt kell mondanom, a harapásos volt az utolsó előtti balhéja, ezt követően nem tudjuk megtartani.
Mindent összevéve, lehet értelme eladni, amennyiben az érte kapott minimum 40, de inkább 50 millió fontból okosan vásárolnánk. De ki ad erre garanciát?