Tervrajzok összecsapása
Nincs is jobb előjel egy semleges fociszerető számára annál, ha az angol bajnokság legszebb fociját megtervező edző tavalyi és idei csapata kerül össze egy kupameccsen. Mi viszont nem vagyunk semleges fociszeretők, így megnézzük, hogy mire számíthat a Liverpool a Swansea ellen és hogyan juthat tovább a legjobb nyolc közé a Capital One Cupban.
A Swansea City-szerű csapatokat még valamelyik nagy csapat szurkolójaként is szereti az ember és örül a sikereiknek. Megjelenik a viszonylagos semmiből egy noname arcokból összetákolt csapat egy addig vezetőedzőként nem jegyzett arccal az élen, különleges és tetszetős játékkal törnek némi borsot a nagyok orra alá, ajnározza őket a média és a szépségük mellett felülteljesítenek pontokban is, de csak éppen annyira, hogy a szeretett nagy csapatot ne veszélyeztessék. Cseperedő Dávidok ők a Góliátok között, akik életpályája azonban véges, lévén Angliában ószövetségi felemelkedések helyett ilyenkor az szokott történni, hogy egy jó év után darabokban kapják szét a Góliátok a Dávidokat, kilora megvéve legígéretesebb játékosaikat és az edzőket. Aztán ha futnak még egy jó évet akkor újra, majd újra és újra, egészen addig, amíg fenntarthatatlan marad a színvonal a sorozatos pótlások miatt, a Swansea City-szerű csapat pedig vissza nem csúszik a középszerűségbe, vagy éppen a Championshipbe. Nem egy szimpatikus felállás, de onnantól máris emészthetőbb, hogy jelen esetben mi vagyunk az arrogáns és pénzes rossz fejek, akik a tavalyi sikeredzőt és a Premier League egyik legtehetségesebb fiatal védekező középpályását elhappolták tőlük. Két olyan embert, akinek nagy szerepet szánunk a Liverpool jövőjében.
Ezzel a Swansea-vel játszunk ma este egy olyan találkozón, ami a hétről hétre zajló események forgatagában egész fontossá vált és nem csak azért, mert Brendan Rodgers most találkozik először Liverpool edzőként volt csapatával. A bajnokságbeli küszködés nyomán úgy néz ki idén is szépen tempósan felértékelődnek a kupák a Liverpool számára. Elsősorban persze Rodgersnél igaz ez – akinek ugyan nem valószínű, hogy ajtót mutatnak Henryék jövő nyáron ha csak valami látványos tavaszi krachot nem produkál majd -, valami kézzel fogható sikert és minimum egy új Európa liga indulást fel kéne idén mutatnia. Ezt az elvárást a legkönnyebben a Ligakupa behúzásával lehetne abszolválni, ez tiszta sor. Az edzőnk év eleji „bajnokságra fókuszálunk” mondásához tehát tegyük hozzá nyugodtan magunkban, hogy bizony nagyon jól jönne egy Ligakupa győzelem a szakmai vezetésnek, amivel nyilván ők is tisztában vannak.
Ennek köszönhetően komolyan is fogják venni a Swansea-t a 16 között, egyfelől az imént leírtak miatt, másfelől pedig komolyan kell venniük amúgy is, mivel ez egy jó csapat, igaz éppen a Liverpoolnak kapóra jövő fázisában, kisebb zuhanásban érkezik az Anfieldre. Úgy bekezdték a szezont látványos és alázó győzelmeikkel, hogy páran már a következő Guardiolát kezdték belelátni Michael Laudrupba, amivel aztán gyorsan le is álltak persze amint jöttek a problémák. A walesi csapat az elmúlt hat meccséből mindössze egyet nyert meg, és a többin is inkább kikaptak mint ikszeltek, a lehetőség pedig a Liverpool kezében van, hogy ez így is maradjon. Az idei sláger felfedezettjük, a spanyol Michu hat gólnál tart a bajnokságban, amiből négyet az első két PL fordulóban lőtt az alázások során, így amióta ismert lett a neve és elkezdtek jobban ránézni az ellenfelek védői a videózásokkor, találtak rajta fogást. (amúgy ha lehoz egy sokgólos évet, hamarosan a City-United-Chelsea aranyháromszög valamelyik pontján könnyen találhatja magát, első érzésre a Cityben, egész egyszerűen oda passzoló feje van)
Az ő semlegesítése tehát az elsődleges feladata a liverpooli védelemnek, ahova egy vagy két senior védő mellett Coatest és a ritkán látott Flanagant vagy Robinsont várhatjuk, a hátuk mögött minden bizonnyal Jonesszal. A széleken Downing és Assaidi valószínűsíthető, Henderson könnyen ott lehet a kezdőben, ahogy Yesil vagy Morgan neve is felbukkan majd. Suarez, Gerrard és Sterling több mint valószínű, hogy pihenni fognak a vasárnapi Newcastle meccsre, ahogy Shelvey is csak akkor veszi majd le a melegítőjét, ha az nagyon indokolt.
Akár egy hónappal ezelőtt is eléggé tartanunk kellett volna ettől a csapattól, most viszont, hogy Laudrup és a Swansea elvannak a saját kérdőjeleikkel, nálunk pedig elkezdett összeállni Rodgers rendszere amit az elmúlt hét meccsen mindössze egy benyelt vereség is alátámaszt, na szóval most viszont nem kell félni a Swansea-tól. Komolyan kell őket venni, mert ez egy jó csapat, aminek ráadásul a mi edzőnk rakta le a tervrajzát, de félni nem kell tőlük. Ezt a meccset meg kell nyerni, a lehetőség a Liverpool kezében van, az Anfield felé fújnak a szelek. Éljünk vele és ha lehet, focizzunk szépen.