Túl korán jön a City

Nagyon félünk a Manchester Citytől, ezt kár lenne tagadni. Tavaly már-már minket idéző bénázással szorosra vették a bajnoki versenyt, de a bizonytalankodó felszín alatt egy kész csapat van, meg egy keret, amiért annyit fizettek, mint két éve Henryék a teljes Liverpoolért. Erősek, összeszokottak, tapasztaltak. Minden, ami mi nem vagyunk.

A legnagyobb baj talán nem is a Cityvel van, hanem a sorsolásunkkal. Az edzőváltás, a nyarat követő hurráoptimizmus, illetve az új igazolások mindig ugyanoda vezetnek: magas elvárásokhoz és nyomáshoz. Ezt most ügyesen sikerült még egy 3-0-ás vereséggel is megfejelnünk, a kilátások pedig nem túl rózsásak: jövő héten az Arsenal jön, legközelebb pedig a United látogat az Anfieldre. Nem épp olyan kezdés ez, amiről egy ilyen átalakulóban levő csapat álmodik.

Mielőtt valaki azzal vádolna minket, hogy már előre magyarázzuk a bizonyítványt: nem leszünk elégedettek, ha ma kikapunk. Baj lesz, hogy X vagy Y rosszul fog játszani, és nem fog tetszeni, hogy Z megint elfelejtette, mi a dolga. Csupán arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy egyáltalán nem lenne meglepő, paranormális ha vereséget szenvednénk ma a Citytől.

2011 ősz: Kuyt hiába küldi a negatív energiákat, Kompany gólt fejel.

A kissé negatív bevezető után evezzünk barátságosabb vizekre: habár Sahin ma még nem lesz ott a pályán, érdemes talán most beszélnünk arról, milyen hatással lesz a csapatra. A Vörös fonat elképzelései szerint Sahin Downingot szoríthatja ki a kezdőből, méghozzá úgy, hogy Suárez kihúzódik majd jobbra, Gerrard false nineként középre kerül, Sahin pedig Gerrard eredeti posztját veszi át. Ütős kis kezdő lesz ez így, de ma még módosításokra kényszerülünk.

Az egyik ilyen lehet, hogy Suárez és Borini helyet cserélnek. Rodgers elképzeléseivel kapcsolatban talán itt (Suárez-Borini) először nem értek egyet vele: Suárez el tud jutni a kapuhoz, de nem tud jól befejezni, míg Borini pont fordítva van vele. Egy próbát megérne, hogy felcseréljük őket, már csak azért is, mert Suárez igazán a jobb oldalról volt hatékony az Ajaxban is.

A másik Asszaidi bedobása lehet Downing helyett. Downinggal mindig az volt a probléma, hogy nem mert felvállalni 1v1-eket, ez pedig komoly hiányosság egy olyan rendszerben, ahol a szélsőknek agresszíven befelé cselezve kell a kapu elé kerülniük.

Összességében: véleményünk szerint a City megfogható, a Liverpool rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel. A védelem ugyan necces lehet Carragherrel/Coatesszel, de van egy Lucas-Allen-Gerrard középpályánk, ami kellő stabilitást adhat – különösen hazai pályán –, Suárez, Borini, illetve Asszaidi/Downing pedig gólveszélyesek (hiba lenne a West Brom elleni meccsből kiindulnunk). Valami ilyesmi kezdőt szeretnénk látni: Reina, Johnson, Coates, Skrtel, Enrique, Lucas, Allen, Gerrard, Suárez, Borini, Asszaidi.

Megérezzük a hiányát

Túl korán jön a City. Könnyen lehet, hogy ma este a Liverpool még mindig a 20. helyen fog placcolni, ahogy az is, hogy simán megverjük a Cityt (a S’hampton ellen azért rendesen hibázgattak). Nem merünk jóslásokba bocsátkozni, mert az 1. eddig sem jött be 2. szinte lehetetlen úgy, hogy a Liverpool idén még egy nagyhallal sem találkozott. A lehetőség megvan, a Liverpoolon áll, hogy tud-e élni vele.

Képek: liverpoolfc.com, BBC/Reuters, Kopsource,