Megvan a recept?

Ma esti ellenfelünk a Mark Hughes vezette QPR a túlélésért küzd, ami rossz hír a kiscsapatokkal rendre szenvedő Liverpool számára. Ugyanakkor az elmúlt egy hétben az a csoda esett meg, hogy mi, szurkolók egymás után két mérkőzéssel is elégedettek lehettünk. Elmúlt egy hét vs. az eddigi szezonunk.

Kennyék, úgy tűnik, rossz perspektívából nézték a Sunderland elleni mérkőzésünket (na meg nélkülözték Gerrardot), mert az Everton és Stoke elleni meccseken már nem követték el ugyanazokat a hibákat. Sőt, továbbmentek: felismerték, amit mi is mondogattunk, mégpedig azt, hogy ívelgetések helyett hagyjuk, hogy 1. a szélsők középre húzzanak, 2. Suárez helyet csináljon magának vagy a középpályásoknak, az épp helyzetbe kerülő meg további toszogatások és igazgatások helyett lőjön. Everton megsemmisítve, Stoke legyőzve.

Suárez győztes gólt fejel a QPR ellen

Aktuális ellenfelünk az a QPR, amely az edzőváltás és komolyabb téli bevásárlás ellenére sem képes eltávolodni a kiesőzónától. Mondjuk a helyükben már akkor gyanút fogtam volna, amikor a szezon első meccsén egy laza 0-4-be futottak bele… Eleve, milyen suttyók játszhatnak annál a csapatnál, ahol Joey Barton kapitány lehet?? A csapat egész évben mindössze ötször tudott győzni, átlagosan 1,71 gólt kap meccsenként, legutóbbi tíz találkozóján pedig egy elismerésre méltó hat vereség, két döntetlen, két győzelem (az egyiket a Milton Keynes, a másikat a Wigan ellen aratták) kombinációt sikerült összelapátolni.

A sérültjeinket illetően elmondhatjuk, hogy lista ezúttal viszonylag hosszú: Lucas, Agger és Johnson mellett Kelly és Bellamy is kérdésesek, így hosszú idő után Flanagan újra pályára léphet. A valószínű kezdőnk: Reina, Enrique, Skrtel, Carragher, Flanagan, Spearing, Gerrard, Downing, Kuyt, Suárez, Carroll.

Amilyen vicces Twitteren, olyan prosztó a pályán – Joey Barton a QPR csapatkapitánya (lol)

Általában az ilyen reménytelen kiesőjelöltek ellen nem szokott menni a játék, most viszont megengedünk magunknak egy kis optimizmust: a csapat idei teljesítménye alapján komoly csoda, hogy egymást követő két mérkőzésen is ugyanazt a meggyőző láthattuk, hátha ez egy hosszabb sorozat kezdete. Gerrard és Suárez is bevethetőek, találtunk egy ellenszert a betonfalak ellen, és több kerettag egyéni teljesítménye is egyre jobb (Downing, Enrique, Spearing), szóval miért ne?…