A Lucas-probléma

Ahogy az előző két, hasonló posztunk, a most következő darab is egy olyan emberről szól, aki komoly hatással van a csapat játékára. A Lucas-probléma sajnos hétfő óta létezik, a Liverpoolnak pedig megoldást kell találnia rá. Összeszedtük a legfontosabb vitapontokat és a megfelelő(nek tűnő) alternatívákat.

A brazil sérülése által okozott egyik legfőbb probléma, hogy eddigi 4-4-2-es taktikánk jórészt az ő védekező képességére épült: besegített a széleken, fedezte Adam előretöréseit, sőt, olyan irányítókat volt képes fogni, mint például Silva – a nagyfokú pontosságról már nem is beszélve. Ezek a számadatok most egész egyszerűen hiányoznak a rendszerből. Meccsenként kb. 80, 90%-os pontosságú passz? Nincs többé. 11 jó szerelés a City ellen? Bye-bye.

A Liverpool jelenlegi keretét végignézve arra juthatunk, hogy Jay Spearing az egyetlen olyan játékos, aki egy-az-egyben pótolni tudná Lucast. Csak egy, de ez pont elég arra, hogy akár a 4-4-2-őt is megtartsuk. Ezt viszont koránt sem tartjuk jó ötletnek: Spearing akár még be is válhatna (elég komoly minőségbeli eltérést vélek felfedezni a két játékos közt, “dehát mikor, ha nem most?” – gondolhatjuk) , azonban figyelembe véve az alternatívát, talán nem ez a kifizetődő megoldás.

4-5-1 – azaz álljunk át egy öt középpályást igénylő játékra, ami lehetővé tenné, hogy a Lucas által a 4-4-2-ben elvállalt feladatokat több szereplő közt osszuk szét. Ez már csak azért is lenne szerencsésebb, mert a rendelkezésre álló játékosok is ebbe az irányba mutatnak: Adamből hiányzik Lucas eleganciája: habár az előrejátékot jól szervezi, a skót fegyelmezetlen és felelőtlen védekező a brazilhoz képest, ami sárgákban, pirosakban és fájó eltiltásokban materializálódna. Henderson, Shelvey és Gerrard(?) sokkal támadóbb szellemű játékosok, belőlük hiányzik annak képessége, hogy nemet mondjanak az előretörésre, ezért őket sem tartjuk ideális megoldásnak (de Hendersont talán érdemes lenne megnézni ezen a poszton). Persze olyan vad ötletek is elhangzottak már, hogy Agger, Carragher (Szűz Mária!), vagy Coates vehetné át a védekező középpályás helyét.

Összefoglalva: a keretünk alapján jelenleg a 4-5-1 tűnik a legjobb megoldásnak, de érdemes lehet egy esélyt adni Spearingnek is.

Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. Még ha be is válna Spearing, még ha sikerülne is átállni a 4-5-1-re, akkor sem felejthetjük el a tényt, hogy a csapat elvesztette egy kulcsjátékosát, sőt, a tavalyi és idei év legjobbját – a helyzetet pedig tovább súlyosbítja Steven Gerrard megjósolhatatlan visszatérése.

A Lucas-problémát tehát összességében két intervallumra oszthatjuk, a rövid távú december-januárra, ami az alábbi meccseket tartalmazza: Fulham-A, QPR-H, Villa-A, Wigan-A, Blackburn-H, Newcastle-H, City-A, City-A Stoke-H, Bolton-A, City-A Wolves-A. Valamint egy hosszabb távú, év végéig tartóra. Előbbit átnéztük, most jöjjön az utóbbi.

A felosztás alapja nem titkoltan a januári átigazolási időszak. Mielőtt mélyebbre ásnánk a pletykák és alternatívák forgatagában, fontos kiemelnünk a tényt: amennyiben új játékost vásárolunk erre a posztra, az semmiképp sem lesz tervezett költség. Természetesen mi sem lehetünk mindenhatóak ez ügyben – minden másban igen -, lehet, hogy Comolli és Kenny agyában már régóta ott motoszkált egy vkp vásárlása, de azért ezt nem érezzük túl valószínűnek. Ami pedig nem tervezett költség, azt másból kell majd kigazdálkodnia a klubnak, legyen az egy csatár vagy szélső ára.

A hirdetésünk valahogy így néz majd ki: “Kétségbeesett angol klub védekező középpályást keres egy olyan piacon, ahol csak áron felül lehet vásárolni! Állati nagy szarban vagyunk! Poulsenek kíméljenek! Jelige: 35 millió Carrollra!”

Az egyik legtöbbet emlegetett név Seydou Keitáé: mivel szerződése jövő nyáron lejár, akár baráti áron is megszerezhetnénk…. ha nem kell árháborúba bocsátkoznunk a nagy múltú, neves, és szakmai körökben is elismert Anzsi csapatával, akik még Abramovicsot is átlagos óvodássá silányítják az átigazolások homokozójában. Azonban állandó helyet a kezdőben és/vagy magas fizetést kell kínálnunk – egyik sem hangzik túl jól egy 31 éves játékosért cserébe. Fontos még megjegyezni, hogy a játékos neve már Lucas sérülése előtt felmerült.

Leroy Fer, a FC Twente középpályása szintén felmerült mint ötlet: elnézve azonban a Youtube-videókat, sehol sem elképesztő védekezési képességeit, sokkal inkább szólóit és góljait emelték ki, ami óriási dolog egy középpályás részéről, de nekünk nem erre van most szükségünk. A holland bajnokságot követi egyáltalán valaki? Vélemények?

Harmadik versenyzőnk Cheick Tiote, a Newcastle középpályása. Passzolási, szerelési statisztikái kiválóak, az egyedüli probléma, hogy a fél Premier League meg akarja venni. A helyzetet tovább nehezíti, hogy februárban egy hat és fél éves szerződést írt alá. Sajnos nem nézek elég Newcastle-meccset (=nem nézek Newcastle-meccset) ahhoz, hogy véleményt mondjak róla, de a számok alapján nem tűnik rossz megoldásnak.

Végezetül érdemes lehet azon is elgondolkozni, hogy ne védekező középpályást vegyünk, kulcsjátékos pótlására vásároljunk egy másik kulcsjátékost: ez a vonal azért is lehet érdekes, mert nem térítene el minket az eredetileg kiszemelt januári célpontoktól (feltételezhetően vannak ilyenek, az már persze spekuláció, hogy nagyhalat is vennénk). Ennek azonban feltétele, hogy Lucas teljes értékű, vagy legalább részleges pótlását meg tudjuk oldani házon belül.

Vagy igazoljunk olyan játékost, aki átmenetileg meg tudja oldani a feladatot. A vesszőparipám (donnelly) mostanában Steven Davis, a Rangers agya, az egész SPL legjobb játékosa. Képességei alapján érdemes lenne megpróbálni, főleg 4-4-2-ben középső középpályásként érzi jól magát, és noha nem túl nagydarab (173 cm), és nem is a testi erejéről híres, játékintelligenciája és mozgékonysága alkalmassá teheti arra, hogy Charlie Adammel – akivel játszottak együtt korábban, bár Adam akkor még főleg favágásban ügyeskedett – lezúzzák az ellenfél középső középpályáját. Később meg használhatnánk bármelyik másik középpályás-pozícióban, ha lesz igazi verőemberünk. Őt akkor is érdemes lenne megszerezni, ha veszünk még fedezetet, bagóért kapnánk egy sokoldalú játékost, aki beleillik képbe.

Lucas, Lucas… Mata nem is tűnt veszélyesnek… Miért? Most nem kellene bejegyzést írnunk a pótlásodról… A december így több szempontból is fontos hónappá vált: egyrészt a Liverpool olyan meccseket fog játszani, amik közül egyik sem nevezhető majd rangadónak, de a három pont szinte mindenhol elvárt lehet. Másrészt ennél kegyesebb terepet nem is kaphattunk volna a Lucas-probléma megoldására. Most viszont csak egyet tehetünk: reménykedünk. Reménykedünk Lucas mielőbbi visszatérésében, és abban, hogy mindez nem kerül majd a Ligakupába és az oly régóta áhított 4. helybe.