A tavalyi dobogón túl

Hétvégi tejszínes, rókás este után 7 ponttal csücsülünk a tabellán, közel a gazdasági erőnk által predesztinált helyhez. Ennek így önmagában semmi jelentősége nincs, pontosan a csak 4 lejátszott forduló miatt. A megújult Main Standdel kibővült Anfielden fogadtuk a tavalyi bajnokot, azt a Leicestert, aki egyetlen kulcsjátékosán kívül minden fontos arcot meg tudott tartani az átigazolási szezonban. Pont úgy rabolták le őket a nagyhalak, ahogy tavaly kipukkadtak a rókák. A hajtás után lássuk, miért is sikerült ilyen örömtelire a stadionavatás és az elmúlt meccsek alapján mik a csapat sebezhető pontjai.

A meccs előtt a Lovren sérülése miatt Lucas visszatérése kavarta meg a kezdőt, valamint, hogy Coutinho pihenőt kapott. Az alapfelállás semmit sem változott, így újra Studge lett a csatár és a nyárral már lassan megszokott 4-3-3-as felállásban vonultunk ki. Hogy miért 4-3-3 arra a későbbiekben kitérek. Henderson Can hiányában továbbra is kontroller szerepben (remek teljesítménnyel mindössze 3 rontott átadással és két gól előkészítésével), míg Firmino a hamis kilences helyett, most Cou helyén brillírozhatott. Milner továbbra is élvezi a balhátvéd szerepét. Ha kényszerből is, de a CB párosunk kiemelkedően labdabiztos emberekből állt a meccsen, még ha erre Lucas egy szerencsétlen pillanatában rá is cáfolt. Ez kulcsfontosságú volt a meccsen, hogy ilyen eredmény születhessen.

A Leicester a tavaly megszokott felállásában, a tavaly megszokott okos, hatékony, magas presszinggel kezdte a meccset, valamint a tavalyihoz hasonló fegyelmezett védelmi két négyes vonallal. Az első 6-7 percben a leszter nagy energiákat mozgósítva, nem is nagyon hagyott belelendülni minket a meccsbe, de lehet az is, hogy Klopp számítva az első percek leszteri lendületére, valamint tanulva a Burnley meccs első perceiből, kiadta parancsba, hogy csak a biztos játszik, nincs kis passzos presszing elkerülés a védelem előtt. Nem is volt, szépen rugdostuk előre a labdát, a Leszter meg köszönte szépen egyből küldte vissza Vardy felé. Az egész meccsen, de az első 10 percben remekül megfigyelhető volt a rókák ultra direkt játéka. Semmi építkezés hátul, egyből ment fel a labda, egy 8. perces szöglet után nem meglepően Schmeichel lehúzta a beadást, majd gondolkodás nélkül indította Vardyt.

Amint belerázódtunk a meccsbe, a fiúk megszokták az új lelátóval járó új kameraállást szépen elindult a presszing elkerülése hátul, és a leszteri letámadás körbe adogatása. Ebben volt kiemelkedő szerepe Lucasnak és Matipnak, valamint a magasan fellépő Milner-Clyne duónak. Az első gólunkat, mintha Buksics rajzolta volna. Mondjuk onnan, hogy Sturridge félpályánál elkövetett interceptionje kellett, hogy ne mi kapjunk kontrát. Nézzük is meg ezt. Igen szopó így labdát veszteni, túlterhelve az ellen védelmét, cserébe a sok labda elé pakolt játékossal sebezhetővé téve magunkat és erre rápakolva a gegenpresszinget, lásd Dortmund visszavágó.

A Leszter az egyik legegyszerűbb pressing triggert követte, a labdát a leszteri kapunak háttal megkapó liverpooli játékosra indult a vadászat (itt Huth érkezik kiemelkedően proaktív módon), ebből látszott Lallana lecsapdázása a vezető gólunk előtt. Ez nagyon veszélyes helyzetbe hozhatja az ellenfelet, ha sikeres, mert az egész csapat szemből indul a transitionnek, amíg a kontra már egy jó kezdősebességgel a kapunak szemben indul, főleg ha sok ember van a labda előtt akárcsak a Dortmund első félidei góljai esetén.Szép nagy terület nyílik Mahrez előtt, középpályás előtte egy szál se. Wijn megy visszaszerezni, nem a terület miatt aggódik mögötte, ez a gegenpresszing, ezt várja a vezetőség.

Sokan a labda mögött, és a terület még mindig megvan, csak a labda kéne, Wijn gegenpresszingje sikertelen, Huth passzol nem túl pontosan, szerencsétlen nem egy Gerrard, de nagyon kell Studge visszazárása, hogy ne egy Vardy-Mahrez vs Matip-Lucas futóversenyben rágjuk le a körmeinket ökölbeszorult lábfejünkől.

Innen már egyértelmű volt a gól. (képek klikkre nőnek!)

A vezető gól birtokában a meccs hasonló mederben folyt, tökéletesen álltunk ellen a leszteri presszingnek, még nyugodtabb és pontosabb passzokkal és okos mozgással jött Wijn/Lallana/Firmino/Mané a labdáért. Fluid labdajárató játék alakult ki és hihetetlen magabiztossággal szereztük vissza a labdákat a leszteri indítások után. Egészen a balszerencsés és szabálytalan gólig irdatlan mennyiségű melót végzett el és látványosan nem engedte a középpályánk, élén Hendersonnal labdához a rókákat. Szinte egykapuztunk, a kékek középpályája felőrlődött, a második gól előtt Mahrez beljebb húzódott, feladva Milner követését és közelebb játszott Vardy és Okazaki mögött, hogy nagyobb eséllyel szerezzék meg a lecsorgó labdákat, de ez sem hozott igazán eredményt cserébe nagyon sebezhetővé tette a szélt.

A kapott gólnál felmerült a kommentmezőben, hogy Mignon minek rúgta oda Lucasnak, azt meg ne is említsem, hogy a magyar közvetítésben egyenesen Mignon lett a hibás a gólért. A képen látszik az a pillanat amikor a labda elhagyja a 16-ost. Okazaki szabálytalan ez tény, de Lucas előtt több opció is passz opció is van tisztán: Mignonnak vissza, Milner a szélen egy egyszerű fordulással, és jön Wijnaldum is szépen, ahogy kell, egyik sem nehéz opció, egyikük sincs takarva nyomás Lucason zéró. Az is látszik, hogy négy leszteri van a képen és Wijn mögött is jön egy mókus, ami jelzi, hogy milyen szép nagy területeket hagynak maguk között. Egyértelmű taktikai elem, hogy ezeket a területeket a rövid kirúgással megteremtsük és Lucas balfaszsága az egyetlen, amire a kapott gól fogható. Még a szabálytalan Okazaki is messze van, hogy nyomás alatt legyen Lucas, mondjuk legalább szép gólpasszt adott.

Minden gólnál okosan húztuk szét az amúgy igen rendezettnek számító róka védelmet és tudatosan használtuk a rövid kapuskirugást, hogy magunkra vonjuk a letámadást és a 4-3-3-nak, valamint a labdabiztos védelemnek köszönhetően igen nagy területeket tudtunk kialakítani így a leszteri csapatrészek között, amit Firmino Mané és Studge köszönt szépen. Ez Klopp eddigi kedvenc 4231-ével igen nehezen megvalósítható, hiszen sokkal merevebb struktúrát ad, kevesebb elmozgási lehetőséget és fluiditást biztosít nemcsak támadásban, de az építkezési fázisban.

Valamint óriási előnye a 4-2-3-1-hez képest, hogy a dedikált 10-es pozíciót kiveszi és még egy 8-asra cseréli, ezzel mindkét halfspaceben 2-2 játékos szerepel. Mind védekezésben, mind támadásban, de megtartva az opciót a szélek segítésére vagy túltöltésére. A 4-3-3-mal könnyen lezárhatóak a direkt passzsávok az ellenfél védelmétől a középső vagy a halfspace területekre, valamint a támadásba fellépő szélsővédőt eredményesen lehet presszingelni 2 emberrel, úgy, hogy a védekező struktúra nem borul fel. Hasonló előnye ennek a felállásnak, az alapjáték felépítésekor is megvan. A nagy halfspace poszt tökéletesen rávilágított, hogy Coutinho kiemelt szerepe miatt féloldalas a csapatunk. Ezt az aszimmetriát fokozza Moreno magas helyezkedése, hogy támadásban opciót nyújtson a Cou által szabadon hagyott szélen. Ami ezzel a gond az, ha a labda nélkül foglalja el ezt a területet, mintegy leszarva a támadás építését a korai fázisban, ekkor nem csak Sakhónak nyújt nehezebben elérhető opciót, de az őt fogó védekező szélsőt is közelebb húzza a saját csapatához. Ennek hátránya, hogy a szélső könnyedén zárja le a passzsávot Moreno elől, valamint mivel kisebb a távolság közte és a többi csapattársa között így kevesebb a hely arra is, hogy egy másik könnyebben megjátszható opciót válasszon Sakho. Sokszor megfigyelhető volt az előző szezonban, hogy Can visszalép a DP-ből Lovren és Sakho közé ebben a fázisban, így Sakho a szélen könnyebb passzal érheti el Morenót és jobban elhúzva Moreno védőjét is. Ennek nagy hátránya, hogy Can helyén csak a terület maradt, de passzopció nem, illetve csak a DP másik tagja, de szabad ő sem lett.

Mivel Klopp a presszing és gegenpresszing kombójára, a halspace hatékony használatára mind támadó, mind védekező fázisban erősen alapoz, valamint a passzsávok takarására és a védekezésből támadásba átmenet gyorsasága és a csapat ellenállása az ellenfél presszingjének is kulcsfontosságú, így strukturális okokból is a 4-3-3 jobb lehetőséget nyújt szemben a 4-2-3-1-gyel. Utóbbi akkor lenne hatásosabb, ha a gegenpresszing helyett a labdavesztés után a prioritás a zárt struktúrába való leggyorsabb visszarendezős lenne. Klopp lépett egy nagyot Guardiola felé a 4-3-3 előtérbe helyezésével. Túl sok helyen és túl sok okból kellett tavaly is módosítgatni, csiszolgatni a 4-2-3-1-et, mintegy hibriddé tenni és így már csak félmegoldásként szolgált egy félszezonban. Persze ennek voltak személyi okai is, az éppen elérhető legjobb támadó négyest és a legegyszerűbb védekező stabilitást ezzel volt a legjobb elérni, de több sebből is vérzett a rendszer, és erre hosszútávon nem lehet alapozni, nem volt véletlen, hogy az állófasszal begyötört gólok után a vezetés tudatában mindig jól jött Allen stabilizálni.

A következő kérdés, hogy Sturridge, vagy Coutinho nélkül jobb ez a rendszer. Firmino mindkettőjüknél jobb presszingben, Mané pedig sebességben is. Esetleg Wijnaldum kárára kerülhetnek be mindketten, de ha Can visszatér lassan elfogynak a szabad helyek a kezdőtizenegyben. A szar a keret témára felfűzve, azért kényelmes, hogy milyen gondokkal kell küzdeni sérülésmentes állapotban, hogy Studge vagy Cou maradjon ki, hogy a legjobbak legyünk, azonban ha tovább is gondoljuk, a fizikailag megkövetelő stílus ellen itt az ellenszer, hogy nagyon több közel egyforma képességű játékos áll bevetésre készen, valamint könnyebb az átjárás a posztok között is. Lehet, hogy nem fogunk elfogyni télre?

Zárt négyes láncok, de az új srácra ketten is jutnak

Nem esett még szó arról, hogy a tavaly olyan remekül működő leszteri középpályás védekezés miként vállt ennyire sebezhetővé. A Kanté pótlására beállított Amartey 21 éves, rendkívül fiatal játékos. Koppenhágából érkezett és egyelőre, legalább is, ezen a meccsen nagyon nem tudta pótolni Kantét. Persze nagyon fiatal és nem egyszerű feladat elé került azzal, hogy Mané, Lallana, Firmino vagy Sturridge elmozgásait kövesse-e le a halfspacebe, vagy éppen a támadó harmadban presszinggeljen. Egyelőre sok munka lesz még a beépítésével és a Klopp-Buksics páros jól érzett rá erre a gyenge pontra, és a 20. perc környékétől egészen a gólig csak üresjáratban volt a teljes leszteri középpálya.

Szünetben cserélt Ranieri és új energiát, sebességet adott a támadáshoz, de folytatódott az első félidő közepe, kósza leszter éledezés mellett hazai fölény, aztán Lallana újra a helyes irányba állította a meccs menetét, majd Mignon ziccer védésével gondoskodott, hogy maradjon is a nyugodt gálalégkör. Mané Firmino halfspace urai voltak, néha egész közel helyezkedtek Studge-hoz, keresve a kényszerítőt vagy visszalépésükkel segítették a presszingellenállását a középpályának. Sebességük és képességük, hogy minél hamarabb szerezzék vissza a labdát elengedhetetlen volt, hogy teljesen uraljuk a középpályát. Igazából minden pályáralépő remek teljesítményt nyújtott, de a leglényegesebb, hogy minden jó egyéni teljesítmény összhangban volt a társakéval és egy irányba hajtott jól mindenki.

Nehéz sorsolásunk folytatódik az olasz sportkocsinak álcázott Dinamó busz ellen. Ahogy az eddigi négy meccsünk, az is igazi erőfelmérő jellegű lesz, nagy kérdés, melyik fent bemutatott elemeket látjuk majd viszont.