Az igazi Burnley kiharang

Mert többféleképp láttuk, azaz van itt még látnivaló. A tömörség nem ellenség, ne is lihegjük ezt túl, de pár szempont:

Tavaly szintén 3 győzelemmel kezdtük a szezont, aztán a válogatott szünet után a kiválóan védekező Nottingham következett otthon és kínkeserves 0:1 lett a vége úgy, hogy az első három fordulóban nem kaptunk gólt és minden meccsen legalább 2-őt nyomtunk.

A történelem nyilván nem ismétli önmagát, nem is tudja, mert történelem akkor van, ha csináljuk, ha gondolunk rá, magától nem szokott ténykedni. De mi van, ha gondolunk rá, eszünkbe jut a tavalyi Espirito mágia és meghül a vér a testünkben, mert pont válogatott szünet volt és pont lehet tudni, hogy 0,35-ös kapott gólátlagot teljesített a másodosztályban Parker gárdája, ami űrvédekezés és elsőre ez egy nagyon hasonló fal, mint a tavalyi.

Mit lehet tenni?

Slot a kockázatvállalást le szokta tekerni minimálisra, illetve semmi feleslegest nem vállal pluszban. Miért teszi ezt? Egyrészt lehet, hogy alkati kérdés, másrészt a bajnokság hosszú, harmadrészt egy új edző a védelemnek szokott először nekiesni, tavaly ez kiválóan sikerült, idén meg az első két fordulóban nyeltünk bőven, most a két kapott gól nélküli meccs az én értelmezésemben megnyugvásra ad okot.

Egyrészt a Burnley atombuszt parkolt le, még a pálya két szélét se fogták, nem küldtek ki a vonal mellé védekező játékost, akinek 1:1-ben nekimehettünk volna, hanem minél szűkebb területet hagyva csak ott védekeztek ellenünk, ahol már lövőhelyzet lett volna. És az az igazság, hogy ezt parádésan tették még akkor is, ha a korábbi sok-sok kézilabda jellegű meccsünkön nem jöttek az átlövéskísérletek, most meg próbálkozott Dominik és Ryan is.

Mi is szívtunk, de az ellenfél is beszorult azért, mert a passzpontosságunk mezőnyben kiváló volt, persze nem volt letámadás és nem kényszerítettek minket hibára, mi pedig ott húztuk meg a bátor passzt, ahol már nagyon messze voltunk a kapunktól. Korábban kellett volna fellőni a labdát, nem a 16-ös közelében begyömöszölni? Most nem voltak hosszú indítások, nem voltak rizikós passzok és így minimalizáltuk a kontrák esélyét. Szépen felhoztuk és ment az aprómunka.

Csúnya a támadójáték?

Nem volt szép, lehetett volna szebb is, ha van terület passzjátékra, de válogatott szünet után tavaly volt ez szarabb is. Azt gondolom, hogy az eredmény, sőt, az első 4 forduló eredményének ismeretében Arne nem szorul magyarázatra. Felforgatott csapattal látva, hogy kapjuk a gólokat (a Bournemouth és a Castle ellen is 2-2 kapott nagyon sok) visszavett, aminek az Arsenal látta kárát és bár a Burnley rendes játékidőben nem hibázott egy felet sem, a hosszabbításban már nem bírták a nyomást.

Az egyéni teljesítményekről röviden

Dominik tanár volt, védekezésben első félidőben még ott volt a helye a sarokban de egyébként a pályán mindenfelé látni, kiváló volt. Majd jött mögé Bradley a másodikban és Alexis szerepét kellett betölteni. Hiba nélkül ment ez is.

Igazából senki sem volt rossz, talán Milos után érkező Robertson volt az, aki megmutatta, hogy ott, azon a poszton van még feljebb. Viszont Rio kiváló volt, Frimpong is jól szállt be, kaput eltaláló lövésig jutott. Viszont, ha a védő hátrál, nem lép ki, akkor a megjátszandó terület szűkül. Ha ezt a kaputól 17 méterre teszi és csak a 16-os előtt, akkor rohadtul beszűkül. Hiába van tér a mezőnyben, onnan ritkán akad be.

A 11-esről sokat nem kell beszélni, Salah nem adott esélyt a védésre, ezt is gyakorolni kell és 95 perc futkosással a lábában nyomát sem láttam rajta a fáradtságnak, ami így a húszas évei elején járva is szép teljesítmény.

Jegyzeteljetek, mert szeptember végén jön majd az augusztus-szeptember legjobbja szavazás, a tippeldébe érkezett jóslatokat pedig köszönjük, a kiértékelő poszttal nem várunk a szezon végéig.

MC Hanyag

az első levél:

„Tisztelt Arne Slot.

Én nagyon kedvellek, mint embert, mint kopaszt, mint vezetőedzőt és bár értem a tegnapi meccs mentő körülményeit. Válogatott meccs után, új emberek, egy újhullámos Scott Parker ellenfél idegenben és egyéb gondolatok, amik magyarázzák a tegnapi egyes teljesítményt.

Félreértés ne essék, tudom azt is, hogy kell egy félév a csapatnak. Vannak olyan problémáink, főként pontatlanságok, amiket father time megold helyettünk.

Viszont, amivel tegnap bajom volt, ami miatt tegnap megsértődtem, az nem az, amit még nem láttam a csapattól. Sokkal inkább azok az elemek, amiket már igen.

Össze lehet foglalni a meccset az egyéni jó teljesítményeken túl néhány kurva szar megoldással. Szélső beadások a boxba a 8-asnak vagy szélsőnek, akit könnyen le tudtak fejelni.

További kedvenc elemem a kötelező emelt passzok egy először kellemesnek ígérkező összjáték során, amit persze nem tudunk levenni, elpattan, vagy szintén elfejelik. 

A középpályáról a támadokig nincs mozgás mester. Amint beálltak sünbe Parkerék, nyugodtan maradhattak is ott, mert nem voltak veszélyben.

Az egyetlen fluid játékos tegnap Gravenberch volt, ő mondjuk tényleg egy forró sűrű tejszín volt a középpályán, fantasztikusat ment. Védekezésben persze mindenki jó volt, ez az egyetlen pozitívuma számomra a találkozónak. 

Nem lenne bajom főni, ha ez lenne a játékod, ha az identitásod része lenne ez a Mourinho imitálás. De amit te a Feyenoordban csináltál, hogy rotálódik a középpálya és a szélsők is többnyire a halfspacet támadják, egymás helyét cserélgetve, az a totális futball, amit szerintem a board benned keresett, annak most nyoma sincs. Oké, a futball változott, gondolom az ellenfelek is nehezebbek, de süsd meg, mostmár luxus kereted van (-Isak). Annyi variációs lehetőséged, ami keveseknek. Használjuk már őket, könyörögve esedezem.  

Szerény véleményem szerint tegnap 20 perc tempóváltás után bármikor és Graven-Kerkez összjátékhoz hasonló akciókkal (aminek a vége lett az a csúnya műesés egy assist helyett) hamar meglőjük az első gólt. Onnantól kezdve a Burnleynek kötelező lenne jobban kitámadnia, azaz ki tudjuk őket játszani. 

Szigorú fasznak és gecire álszentnek tűnök most magamnak, tavaly a Wolves elleni első meccsen a duplaposztomban még azon ágáltam, hogy hú de fontos kiszenvedni az ultrafos meccseket. Fontosnak fontos, erénynek erény, csak szerintem mostmár tényleg van elvileg egy Slotnak épülő keret és el lehet kezdeni megmutatni mi is lesz a játékunk.

A Burnley mindent megadott ehhez, mert terület volt bőven a fondorlatos játékok felépítésére, de kurvára kellemetlenné tettük a meccset ezzel az új Arne-i pragmatizmussal. A kezezés egy vad szerencse volt, ami bár jó adresszálásból jött (a 90. percre egy védő is elég volt hirtelen és lehetett ultra attackot nyomni).

Tisztázzuk Arne, nem vagyok elégedett, ezt több gondolatban megírta. Levelemre nem tollal írt választ várok. A pályán szeretnék látni egy jobb ötletet a vasárnapi után. Főleg a Tico ellen, mert az ő luxusbuszuk és kontrajátékuk ellen ez kurva kevés lesz.

Sok sikert és jó szelet kívánok. 

/MC Hanyag/