Dracarys!

néha megcsillogtatom a PS tudományom is, nem csak a paintet

A Trónok Harcában a kedvenc jelenetem volt, amikor Dany felszabadította a rabszolgákat, és a mesternél láncon tartott sárkánya egyetlen Dracarys! felkiáltásra hamuvá égette a csóri rabszolgatartót. Hát tegnap valami hasonlót élt át a Kastély is, jó utat már nem, de kellemes hetet kívánok nekik innen is.

Van az úgy, hogy a meccset ilyen-olyan okból nem látod, meg van az én furcsább helyzetem, aki néztem csak nem láttam. Az élet máshogy akarta, és bár ment a háttérben lenémítva, sok emlékem nincs róla. Sajnos.

Merthogy az internetnek hála sikerült azóta pótolnom a lemaradást, és erről kár volt lemaradni. Pár hete emlékszem, komoly letargia lett úrrá itt a kommentmezőn, hogy a Plymouth-Everton-Wolves-Villa tengelyen elveszett a csapat karaktere, minden szar, ki fogunk esni, Klopp out, és az Arsenal a szertárossal a csatársorban is előz 1 meccs múlva 8 pont hátrányból. Ehhez képest azóta megint olyan gellert kapott a világ minden fanyalgó, hogy öröm nézni.

azért a paint se maradjon el

A City olykor űrfocis (űrbuszos) verése után a Castle is leckét kapott fociból, tegnap este Alitól Jotáig (az ő játéka egyébként különösen tetszett) mindenki hozzátette a magáét, mindenki jól játszott (még Trent is!), és szerencsére ebben a Castle is partner volt, akartak focizni, mi meg akartuk őket jól meghágni. Élesbe, hátulról. „ilyenek ezek a bajnokaspiráns csapatok, szar játékkal is nyernek.” – írtam a Wolves kiharangban, most ezt annyival egészítem ki, hogy jó játékkal meg pláne nyernek.

Furcsa egyébként, lehet, hogy Slot még annál is nagyobb zseni, mint mi hisszük. Elhitette a fenti kvartett ellen a világgal, az Arsenallal, meg minden fanyalogni kívánó kanapékommentelővel, hogy földbe álltunk, elveszett a csapat, mindenki meg fog halni, hogy aztán a Cityt és a Newcastlet is úgy gázoljuk le, mint a Tottenhamet, vagy ősszel a Real-City kombót. Mind games, heh? Erre a vonatra nyilván csak viccelni szállok fel, de érdemes ezt is egyfajta man-managementnek tartanunk és megdicsérni nem csak a csapatot, hanem a stábot is.

Arsenal-fan kollegámat ma azzal boldogítottam, hogy tudom, hogy fognak felállni ellenünk a májusi meccsen:

Apropó, ha már Arsenal:

Persze nem eszik olyan forrón a kását, és ne igyunk előre a medve bőrére, de a minap biciklizés közben arra az örökbecsű megállapításra jutottam, hogy

nem minden medve barna,

de minden barna medve barna. és medve.

 

Mindenesetre a táblázat azért elég jól néz ki, sokan aggódtak itt 2 fordulóval ezelőtt, hogy 5 pont lesz az előny, most meg 13 úgy, hogy az Arsenal két meccs óta nem tudott gólt rúgni. Jó-jó tudom, egy meccsel kevesebbet játszottak, de ez pont semmit nem jelent, mint láttuk.

Maradjunk a realitások talaján, irány a BL, ami nekem továbbra is a prioritási listám második helyén van csak, nekem fontosabb a Soton verés jövő hétvégén, mert ezt a vasat most kell agyonütni, hogy a fenti felállás valós legyen. Mivel az Arsenal kiharangra már előre beírtam magam, én csak azt kívánom, hogy ne egy painttel, hanem egy ilyen meccsképpel nyithassam majd azt a kiharit.

Addig is haladjunk tovább a lenini úton, lófaszt se nyertünk még, de sokat tettünk érte tegnap.

Endo az új Lucas és az új Leiva egyszemélyben – imádom

Folytatás az FA kupa hétvége miatt csak jövő szerdán Párizsban.

 

Hónap játékosa szavazás pedig ide kattintva, ( a szavakra, amiknek más színe van) érhető el.