Szív is kell hozzá

2, 1,2 …Mikrofon próba

Üdv mindenkinek, ismét MC Hanyag a házban… Feszülten várom a Villa meccset, de addig is leírom a gondolataimat a csapat jelenlegi formájáról.

Ahogy titeket is, engem is szíven ütött az Everton meccs, a Wolves elleni találkozó meg felért egy aluljárós dönerrel fémjelzett részeg estével. Nem volt szép, de megtettük, amit megkövetelt a haza. A Villa ellen tegyük fel, hogy nem tudom az eredményt (0-2 ide, február 19. 18:56, a lottót a beharang legvégére küldöm).

UPDATE: Nem nyert ez a tipp, majd legközelebb.

Farkasék ellen nem játszottunk szépen. Volt már ilyen, pont a Molineuxban, szarul, de nyertünk 2-1-re. Utána felsorolnám a meccseinket, mint egy bináris morse kód, vagy nem tudom, nem vagyok számfejtő matematikus (majd csak szeptembertől)

0-2 Bologna,

0-1 Crystal fockin Palace,

2-1 Chelsea,

0-1 Lipcse

Nem lehet megvádolni ezeket a találkozókat, hogy bekerülnek a pettyestörténelem legszebb pillanatai közé, de kellettek ahhoz, hogy mi legyünk a BL alapszakasz győztesei (ha számításaim nem csalnak 20 milliót kaptunk belőle, ami pont egy Jordan Ibe vagy kb. 1/6-od Bellingham, ki mit számol ki belőle) és hogy a mi kezünkben legyen a sorsunk a bajnokságban.

Éppen a halálcsillag City térnyerése előtt nyerték meg csapatok így a bajnokságokat, Conte és Mou féle Chelsea, vagy a Leicester City. Vagy Szőr. Ó istenem, ha láttatok a 2012/13-as ManU-ról highlight reelt. Ezt elmesélni se lehet, erre való a Stretford End.

Miért akarunk mi ilyen különcök lenni, hogy nekünk szépen kell a győzelem?

Aki komolyan vette az eddigi felvezetőt, hogy majd én fogom megvédeni a purgatóriumból kiszart Mourinho, Conte féle pragmatizmust, az előbb vegyen egy mély levegőt és válaszoljon az előbb feltett kérdésre magában. Én már tudom a választ. Ti is tudjátok, mélyen, legbelül. Most komolyan, Jürgen Papa mondja meg helyettem.

Liverpool szurkolók vagyunk. Jürgen szavai engem is megihlettek, hadd írjak én is egy versszakot erről:

Nekünk ez több, mint futball, nekünk ez szenvedély.

Mi többet szeretnénk látni holmi véresen kihugyozott fos meccseknél.

Mi szívjuk be és lélegezzük ki ezt a csapatot, éltetjük a játékosokat.

Nem szeretnénk mást, csak győzelmet, mely egyben szórakoztat.

A játékosok jutalma a meccs végi kupa, amiért harcolnak,

a mi jutalmunk az út, ahogy odáig eljutnak.

/mc hanyag, vers nem mindegy kinek 2025.02.21/

Amikor ilyen meccseket látok, mint a Wolves elleni, a fejemben csak felírom a csapatot, mert tartozik nekem egy kurvajó meccsel. Viszont azért választottam őket, mert amikor bekérem a számlát, általában a Liverpool busásan megfizetett.

*Így, hogy túl vagyunk a Villa meccsen, azt lehet mondani, hogy játékban már abszolút rendben voltunk, leszámítva a megingásokat a védekezésben, főleg a középpályás védekezésből fakadóan, a saját térfelünkön egy ház voltunk tele nyitott ablakkal és ajtóval, amin oda-vissza lehetett volna passzolni. Előrejátékban is elő lehet venni Jotat és Nunezt a helyzeteikért.

Ezek nagy hibák, egy alapvetően jó meccset basztunk el. A játékosok maguk alatt vágják a fát ezekkel a mérkőzésekkel, pont az ilyenek nagyon demoralizálóak tudnak lenni, amikor egy vereséggel felérő döntetlent játszik az ember.

Pont ez ellen a Guardiola csapat ellen kérném be ismét ezt a számlát a csapattól a legutóbbi pár hét eseményeiért cserébe. Főleg a Wolves elleni második félidő és az Everton meccs miatt.

Idegenben az Etihadban, úgy érzem, mintha az Anfielden páholnánk el a valagukat, fizetett szurkolóikkal remélhetőleg nem most fognak nagyot villantani. Jobb felvezető meccset lejátszani se lehetne, mert ilyen csapatok ellen akarunk játszani. És még az Arsenal se nyomja annyira a valagunkat.

Értem, hogy sok a meccs, értem, hogy pihenni kell meccs közben is, de pihenni tudod mikor lehet. A sírban 4-0 után a 60. percben, amikor nálunk a labda, Marmoush már most azt se tudja, ki az egyiptomi király éppen, bár az öreg Mo már 2-szer bemutatta, ebből egyszer még asszisztált is Tudjuk Ki sarkára egy lasztát. Csak szegény Omar nem látta, túl gyorsan történt. Gündogan éppen csak annak örül, hogy legalább hetente kifizetik ezért is, hogy nézze Gravenberchet Harvey Elliottot (erről később, olvass tovább kis balázs) milyen szépen passzol.

Guardiola feje véresre vakarva, ínycsiklandóan hangzik, mintha a Trófeában kérne a főnököd egy menüt, csak neked, csak most. Mellé egy zöld Zlaty Blazant, egy Bakalár Lager, némi rum, hogy oldja a feszültséget, amint Antony Taylor hébe-hóba okozni tud. Ja, és Heitinga küldi a kókler gecis SMS-t.  Ilyen vágyaim vannak egy vasárnap délutánra, fene az ízlésemet.

Bár a vágyálmaim szemetgyönyörgödtetően túlideálizáltak, felettébb vakmerő vállalások, szép csendben így hogy egymást között vagyunk, megvallom fosok, mint egy galamb. Ha igazán őszinte akarok lenni, nekem egyetlen elvárásom van holnapra: oldódjunk fel. Egy kimagasló őszi szezont zártunk, továbbra is mi tudjuk elkúrni a sorsunkat úriasan szólva. Ne hagyjuk, hogy a szarul lejátszott győzelmeink vagy a becsúszott X-ek demoralizáljanak minket. Ettől még tele vagyunk rengeteg szép emlékkel a szezonból, lásd a Leverkusen, a Real, a City és Tottenham elleni mérkőzések. Egy végtelenül koncentrált, minden részletre pontosan ügyelő, domináns Liverpoolt láttam.

Rendre elfelejtem én is, de szerintem sokan mások, rengetegen most nyernék a csapatból az első nagy kupájukat (értsd=BL vagy PL serleg).

Darwin, Szoboszlai, Graven, Konaté (jól olvasod), McAllister.

Lehet csak engem lepett meg, de engem legalább ennyire

Ez továbbra is Slot első szezonja, továbbra is nagyon erőteljes emberkísérletek zajlanak a pályán, hátha megőrül velünk együtt. Nem tudom elégszer, eléggé kiemelni, még mindig nincs kész a Slotball és valószínűleg mire a kész terméket látni fogjuk, lesznek fennforgások a csapat körül.

Ha ez nem lenne elég, bárhogy is alakul a holnap, nem most fogjuk a bajnokot avatni, a City tavaly ilyenkor a béka pici segge alatt tanyázott, mi meg az Arsenallal együtt átadtuk a stafétát. Most az az egyeteln  cél, hogy visszataláljunk a legjobb formánkhoz és a lehető legjobban játszunk, békében, a magunk sebességében. Szerintem, ha nem tűzünk magunk felé nagy elvárásokat, sokkal könnyebben szokott menni a játék.

És szentül hiszem, hogyha holnap ezekben a gondolatokban fel tudunk oldódni és figyelembe vesszük milyenek voltunk ősszel, akkor nagyon simán meg lehet a 3 pont. Én ennek szurkolok, remélem ti is. Elvégre a harc nem csak észjáték, ahogy Philoktétész énekelte vala a Herkules rajzfilmben.

„….Szív is kell hozzá”

A City egy büdös szót nem érdemel a felvezetőben, haladjunk szépen kis balázs, a villamos is halad, a vonat nem vár, a medve nem játék.

Meccs 17:30 a Spírelen. Közös meccsnézések a lenti képen láthatóak.