Cudar

Idén ez a Forest a szezon feladványa. A bajnokságban hat meccses győzelmi sorozattal vártak minket. A szezonban eddig a Forestnek mindössze négy veresége van, sajnos tegnap este nem kapták meg az ötödiket.

A meccset nagyon jól kezdtük, Espírito legénysége keményen ütközött a középpályán, lassan a mezőnyben mindenki tudja, hogy egy Liverpool elleni meccsen ez alapvető létszükséglet, ezzel együtt nyugodtak, magabiztosak voltunk, sőt, az idegen pálya ellenére még az is jól kirajzolódott, hogy itt mi vagyunk a nagyobb csapat. Majd jött a 8. perc, Konate levehette volna, ehelyett gyorsan tovább akarta fejelni a labdát, de rosszul tette. Két Forest játékos csapott le, a labdaszerzést követően gondolkozás nélkül Gibbs-Whitehoz (helyett Elangához) passzolt Odoi, majd a Konate helyén ácsorgó Wood lábán is volt a labda, aki olyan természetesen lőtte ki a hosszút, ahogy azt nálunk maximum Jotától vagy Gakpotól látni manapság. Megtehette, nem zavarták. VVD maradt a saját helyén, Arnold a vonal közelében helyezkedett, Konate volt, aki a labdakihozatalhoz fellépett, a helyén keletkezett vákuum pedig úgy szippantotta be Woodot, hogy szegény nem is nagyon tudott mást csinálni.

A kapott gól átrajzolta a meccs képét, de nem a Forest kezdett el máshogy játszani, érzésre ők az egész meccsen eredménytől függetlenül ugyanazt szerették volna csinálni. Annyira estünk csak szét, hogy Robertson ahelyett, hogy laposan tette volna, félmagasan kereste Díazt, akit Milenkovics kézzel ellökött a tizenhatoson belül, így is tovább játszotta Gakpohoz a labdát, akit szintén eltakarítottak, majd Salah kapásból jócskán a kapufa mellé tette. Nem sokkal később Gakpo szépen megtalálta Dominik fejét, de a kapu előtt a már a pozíciót is nagy dolog volt megszerezni, tapadt a védelem. Murillo és Milenkovic is kiváló teljesítményt pakoltak le, bár egy másik napon mindkettő kerülhetett volna kellemetlen helyzetbe, de ma ha nem mi basztuk el, akkor jött a Forest következmények nélküli durvasága. Mellettük szólt, hogy mindig, mindenki mellett ott voltak, a többi meg a játékvezető dolga lett volna.

A 24. percben Díaz hozta be balról a 16-os sarka felől és annyi jó volt az egészben, hogy nem ívelte be a labdát, ellenben eldurrantotta a hosszú fölé jócskán. Nem baj, hiszen nem is volt senki, akinek passzolhatott volna. Azaz de, nyílt passzsáv és lövőhelyzet is volt, de a vonalon kívülről Díaz úgy döntött, hogy inkább lő. Salahhoz hasonlóan cudar meccse volt, bár annyi rossz döntést nem láthattunk tőle. A meccs végén Egyptian King gólja még így is Sels kapuson múlott és egy néma sípon, amikor Salah eltűnt két védő között. A VAR máshogy látta, a bíró pedig már akkor jelezte, hogy következetesen nem lát, amikor Murillo a mezőnyben először megnézte Díazt, majd vállal akkorát lökött rajta, amekkorát csak bírt. A labda sehol, tehát sima bunkó szabálytalanság és várom, hogy valaki érveljen amellett, hogy tovább lehetett engedni, mert nekem egy gyönge érv se jut eszembe.

A második félidő első felében a 16-ost szemből nem tudtuk támadni, kényszeresen passzoltuk ki a labdát a vonalhoz közel helyezkedő Gakpohoz vagy Salahhoz, de sajnos csak előbbi tudott veszélyt kialakítani, Salah a meccs végi flipperben mutatta meg majdnem az erényeit, de egyszer a röviden blokkoló védőt lőtte ki, máskor Sels védett, ezen kívül egy rakás helyzetet puskázott el. Ott volt a meccs a lábában többször és ott is maradt.

Jota a hatvanadik percben elkezdett melegíteni, majd egy szöglet előtt be is engedte a spori és ha már odaért a kapu elé, első labdaérintésből befejelte. Most mondanám, hogy szegény Salah, nem adta ki a gép, de az van, hogy Jota a kapu előtt annyira ösztönös és határozott, mint Suarez volt. Ha a teljes játékidőt nézve a 65. perc után jönnek a helyzetek és Jota porcelánból van, tényleg nem kell őt az első félidőben a pályán tartani. Az más kérdés, hogy aki meg fizikálisan olyan, hogy elhúzza a kamiont a teljes meccsen, de a mérkőzések más periódusaiban van a pályán – mint Nunez vagy Salah, aki meg, amikor már kinyílna a gólzsák, már nem mindig penge. Evidencia, hogy ha végignyomod, nincs annyi oxigén az agyadban, izommemória ide vagy oda.

Fontos lenne, hogy amikor értékeljük a támadóink teljesítményét, próbáljuk meg leírni a szerepüket és ahhoz mérten tegyük. Mivel a teljes mérkőzéseket tekintve aránytalan eloszlásban szerezzük a gólokat, meggyőződésem, hogy az eredményesség tekintetében csak úgy érdemes összehasonlítani a játékosokat, hogy figyelembe vesszük, hogy a meccsek melyik periódusait töltik a pályán. 

Paint Herold most nem firkál, nézzünk inkább vissza a gólokat: