Klopp élmény körkérdés 2/3

Ddodi

Ha létezne olyan, hogy egy élményt, egy életérzést, egy teljes klubot beleültetsz egy emberbe, hát akkor nem Klopp lenne maga a Liverpool? Dehogyisnem!

Az én szememben a valaha volt legjobb bizniszt hajtotta végre a Liverpool 2015-ben, amikor leigazoltuk.

Képtelen lennék azt mondani, hogy van egy bizonyos kedvenc, legjobb élményem Kloppról, mert kb. az összes az. Az ember minden egyes megnyilvánulása egy élmény, az első sajtótájékoztatójától az utolsó pillanatig egy örök emlék marad.

De jó, legyen, választok. Nem meglepő, a Barca elleni visszavágó. Dortmund, Everton, Ali fejes, City verés, Barca hazai, BL döntő, idei Karabao döntő, sajttájok, boom, és még sorolhatnánk (van klub a földön, akinek csak fele ennyi van?), hát nekem a sok közül talán az a meccs, azok az érzelmek, és az a közös YNWA a végén. Úristen. Egy videó van 2019 óta a gépemen állandó jelleggel, annak a meccsnek a (természetesen legálisan, jogtisztán) letöltött verziója, ha rossz kedvem van, csak bekapcsolom. Tegyetek Ti is így :)

neeskens81: Gyermekké tettél

Azt hiszem nem egy pillanat, ami nekem a Klopp-élményem, inkább annak a megtapasztalása, hogy még mindig van mit szeretni a focin 2024-ben is, 43 évesen is, úgy, ahogy gyerekként megszerettem nagyon-nagyon régen. És nemcsak arról beszélek, hogy mennyire egészségtelenül sok pénz forog benne, hogy milyen politikai-hatalmi játszmák eszköze, hanem arról is, hogy ilyen iszonyatosan steril lett ez az egész. Statisztikai adathalmazok, modellek, grammra kimért kalóriabevitel, minden játékosnak profi stáb építi a közösségi média perszónáját, Ronaldo meg Messi olyan szupersztár státusba lett emelve az elmúlt évtizedben, hogy már-már inkább voltak Marvel mozihősök, mint hús-vér emberek. Nem akarom előadni az édesbús „régen, minden jobb volt” nosztalgiát, mert egy csomó minden nagyon pozitívan változott a fociban, csak úgy érzem, hogy egy csomó szerethető dolog meg elhalványulni látszik benne.

Szerintem Klopp nagy mutatványa az, hogy egyszerre tudott elképesztően progresszív innovátor lenni és közben megtartani valamit a saját karakterén keresztül ennek az – egyre inkább showbiznisszé váló – sportnak az emberi oldalából. Persze a moneyball, a big data használata nem az ő találmánya, meg a gegenpressing feltalálásában, működtetésében is kapott alighanem nem is egy helyről segítséget. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ezek az újítások mind az ő nevével kapcsolódtak össze a széles nyilvánosságban, mégis nagyon sok szempontból hagyományos karakter maradt.

Olyan embernek, aki képes volt önazonos maradni, olyannak láttatni magát, amilyen valójában, a gyengeségeivel, tévedéseivel együtt. Emlékszem, amikor megjelent egy kép, cigivel a szájában Melwoodban. Micsoda??? Egy ember a sport világában, aki elszív egy-egy staubot?

Vagy amikor volt egy COVID-os kérdés és nem adta elő a nagy megfejtést, hanem arról beszélt, hogy ne kérdezzék ilyenekről, mert ő egy futballedző baseball sapkában. Vagy ott volt az interjú, amikor a távozását bejelentette. Bevallom mielőtt a beszélgetést megnéztem volna, én arra gondoltam, biztosan más is van a háttérben. Aztán megnéztem a teljes interjút és elhittem neki az utolsó szóig, sőt iszonyatosan emberinek láttam, meg bátornak, hogy képes szembenézni önmagával.

Az a csodás kapcsolat, ami kialakult közte, a klub, a város között nem írható le adatokkal, statisztikákkal, annak a lényege sokkal inkább az érzelmek oldaláról ragadható meg. Azokkal az érzelmekkel, amik miatt megszerettem a focit sok-sok éve. Gyermekké tettél Jürgen, Danke!

Magyari Gábor: Ez mindent IS visz

Klopptól a legendás gólörömei a kedvenceim. Imádtam, ahogyan tudott örülni egy győztes, egyenlítő gólnak. A sok emlékezetes közül én egyet választanék ki. Erre örökké fogok emlékezni. Amikor a Dortmund elleni meccsen Sakho egyenlítő góljának örül, ahogy eltorzul az arca. Imádom.

HH: Underdog

A gyász tagadó szakaszában vagyok. Omlik alá a kurva idő, de már betemette az Atalanta meccs utáni békakórust. A legkedvesebb Klopp élmény, amit kiemelnék, a Barca visszavágóra készülő csapatához hozzáadott erő.

Goya 76 éves korában házat vásárolt Madridban. Egy földszinti falra secco technikával alkotta meg az Underdog című duplán látomásos képét, ami egyszerre ábrázolja a Barca elleni visszavágóra készülő Wijnaldumot és a Klopp utáni érára készülő szurkolót. Goya 1820 és 22 között telefestette a ház falait, majd 23-ban az unokájára íratta a villát és Franciaországba költözött. Az emeletre került például a Szaturnusz felfalja egyik gyermekét című kép, de a földszinti kutya nem abba az irányba figyel, hanem beleverték a fejébe, hogy megfordítjuk a meccset és fogalma sem volt róla, hogy ez hogyan fog megtörténni.

Goya kétszáz évvel korábban érezte Klopp napkitöréshez fogható energiáját, a mágneses vihart belefogalmazta a monokróm aranybarna háttérbe és a súlyosabb előtérbe is. A festék közvetlenül a falra került, amit ma ismerünk, az már a kép vászonra készített másolata.

A Quinta del Sordo néven ismerté vált házban még nem jártam, de a művészettörténészek szerint Quinta del Salario lehetett az eredeti neve, és azért nem freskó technikát választott Goya, hanem a sokkal olcsóbb seccot, mert így szerette volna bemutatni, hogy a nagy csapatok költségvetésének ötödéből meg lesznek baszva a gazdagok, de a PL vezetésének balfaszságára való tekintettel a fizettség szót a süketségre cserélte fel később. Ezzel Goya azt is kifejezi, hogy bár számtalanszor leüvöltötte volna Klopp a korrupt, szar, egyenlőtlen szabályok szerint folyó bajnokság vezetőségének fejét, csöndben távozik.

Érdemes azonban megnézni az Underdog fejének finom szeretettel való megformáltságát, kidolgozását. Mintha egy nagy ölelésből csak ennyi látszódna ki belőle, orrával a Barca kapuja felé kémlel és homokviharban érzi magát, nem tudja még, hogyan fogja befejelni vagy berúgni a labdát, de mert a mester azt mondta, biztos úgy lesz.

És mi vagyunk a kutyafej, meleg ölelést kívánok mindenkinek. A szomorúságban pedig koncentráljunk a hálára, mert sokan vagyunk, akik egy nagy múltú csapatnak kezdtünk szurkolni, én a hazai tévés közvetítések lidérces délutánjait végigülve aztán már szar streameken, de magyar kommentár nélkül és jelen időben láthattam a Klopp korszakot. Vessünk még egy pillantást a kutya fejére és idézzük fel, hogy milyen nyilatkozatok is hangoztak el még sokkal korábban Klopp lehetséges távozásáról. Arról beszéltünk, hogy nem fog kiöregedett, kifacsart csapatot itt hagyni, távozását pedig akkor jelentette be, amikor egyértelmű volt, hogy az újáépített csapat még az alakuló fázisban is esélyes a bajnoki aranyra.

Ha jobban megnézzük az Underdog arany fények gomolygásába szimatol.