Az agóniáról
A szombat esti meccsen fiaink fogadják a Tottenhamet: a bajnoki szezon hátralévő találkozói közül minden valószínűség szerint a legnehezebb meccsünk lesz ez.
A Tottenham van a még hátralévő ellenfeleink között egyedül abban a helyzetben, hogy küzd valamiért. Márpedig nem is akármiért, hanem a BL indulásért hajtanak az ősi rivális Arsenallal vetélkedve, így nem kérdés, hogy extrán motiváltak. Az sem kérdés, hogy messze a legnagyobb játékerőt ők képviselik következő bajnoki ellenfelek közül. Ennek köszönhetően nem lesz egyszerű a meccs!
A Tottenhamnek ráadásul a klub anyagi életében is extrán fontos a BL, és a BL jelentette pénz. Másként szólva: az életben maradásukhoz kell. No jó, a nagycsapat státuszukhoz elengedhetetlen minden bevétel, így különösen a BL, ami ugye nem csak magából a BL-pénzből áll, hanem meglátszik a szponzori összegektől kezdve minden bevételi kategóriában. A Tottenham messze a legrosszabbul járt a PL csapatok közül anyagilag az elmúlt néhány évvel és a COVID-dal. Nem meglepő ez, hiszen az őrült drága, hiper-szuper új stadionjuk nem sokkal a pandémia előtt nyitott ki, és hiába spóroltak rá éveken keresztül, ettől még hatalmas adósságállományuk lett eleve miatta. A szép, nagy új stadion sok bevételt termelne, főleg, hogy még NFL meccseket is rendeznének benne – de nem termelhet a COVID miatt: a vírus tehát agyonverte az üzleti tervet. Mára a legjobban eladósodott (no jó, ha a Chelsea Abra papa felé fennálló adósságát is számolom, akkor a második legjobban eladósodott) csapat a Tottenham. Egyes források szerint 838 millió font adósságuk van, ami valljuk be, nem kevés. Úgy főleg nem kevés, hogy ez az elmúlt éveik mérlege alapján 2 évnyi bevételük, azaz a veszélyes eladósodás kategória alját kapargatják. Azért fogalmazok így, mert azért láttunk már nem egy, nem kettő angol nagycsapatot visszajönni ilyen mértékű eladósodásból: lásd Arsenal és MU. Mondjuk mindkét csapatra igaz az is, hogy sehol sincsenek a 90-es, vagy a kétezres években megszokott dominanciájuktól: ergo anyagilag kijöttek a durva eladósodásból, de a csapat játékereje erősen megszenvedte ezt, ami minimum aggasztó jel kell legyen a Tottenhamnek.
A mai PL meg ráadásul egészen más homokozó: jelenleg is 6 csapat van 4 BL helyre. Ebbe a képbe majd még belerondíthat a Newcastle és olajpénzei. Egy ennyire kiélezett versenyszituációban eladósodottnak lenni, ami minden valószínűség szerint meg fog látszani a kereted minőségén, mélységén, nem egy kellemes szituáció. Főleg, hogy az elmúlt években a jól működtetett, pénzügyi lehetőségeit tartósan, szezonokon át rendre felülmúló Tottenham végülis nem vitt haza semmilyen bilifülűt, ami szépen csillogna a vitrinben. Azt gondolom róluk, hogy a Merseyballhoz nagyon hasonlót csináltak éveken át, de kevesebb pénzből, és feltehetően egy kicsit kevesebb tehetséggel. Amennyiben a jelenlegi trendek alapján előre tekintek a jövőbe, a Tottenham baromi rossz helyzetben van. A legjobbjai lassan kiöregedő korba kerülnek, anyagilag nem stabilak és élesebb a verseny, mint valaha. Ebből még a szintentartás sem látszik, hát még a visszatérés a Pochettino-i csúcsévekhez. Szintlépésről esetükben felesleges a jelenlegi ismereteink alapján beszélni. Nekem valahol szomorú lesz, ha rájuk omlik a kártyavár, ami a sorozatban harmadik BL lemaradással előbb-utóbb elkerülhetetlen.
Mondjuk ma még azért messze nem itt tartunk: elég jó a játékosállomány, és Conte személyében újra van világklasszis menedzserük. Az olasz viszont közismerten nehéz személyiség, ennek köszönhető, hogy soha sehol nem tudott hosszú távra gyökeret ereszteni és rendre a vezetőséggel való balhéja miatt távozik, a jó eredményei ellenére. A kereten már látszik a minőség romlás, de még inkább, hogy nem elég mély. Ettől még persze a PL legjobb, legösszeszokottabb támadóiból kettő, Kane és Song még mindig náluk játszik.
A Tottenham tehát elég ellentmondásos helyzetben van jelenleg, az viszont biztos, hogy nekik ezerszer jobban örülnék a legjobbak között, mint egy olajos Newcastlenak, ha rajtam múlna.
A mi helyzetünk „egyszerű”. Folytatni kell az rendkívül sűrű menetrendben a menetelést. Az idei naptári évben egyrészt már volt 29 meccs és még vissza van 6, ami valami elképesztően, hihetetlenül sok. Másrészt ebből 24 győzelem 4 döntetlen és 1 vereség az eddigi mérleg, ami teljesen agybontó eredménysor. A keret egy ilyen hosszú szezon végéhez képest kimondottan egészséges, így amennyire Klopp és csapata tud rotál, próbálja a fiúkat frissen tartani. Csak remélni tudom, hogy ez is sikerül a maradék 6 meccsre, no és közben az eddig látott elképesztő sikerességet is fenn tudjuk tartani. Nem kis kérés ez.
Addig is próbáljuk a peak Klopp-i éveket kiélvezni.
