Alfa generációs politika
Hétfőn már eljuthattam oda a poszt vázlatával, hogy haha, ez egy tét nélküli, _utolsó Pool-Casztli lesz. Aztán persze kedd lett meg szerda, de valahol felemelő annak a csörtének az okságait még csócsálni, és elmerengeni azon pénteken/szombaton is, hogy miért lett volna ez mindenképpen nem az utolsó Pool-Casztli. Pool-Casztli beharang, íme.
Vállalati környezetben azok a „szakadár” meg „újító” meg hasonló megmozdulások, amik ESL-estül jöttek, középvezetői szinttől nemhogy 20 évente megszokottak, de havi szinten ilyenre készül az ember. Mindenki, aki feltűrt kék ingujjal jár home office-ba, utálja az öltönyös ürgéket, akik csak meetingen pofáznak és emaileznek napi tizenórát. Pedig pont úgy alapozzák meg a jövőjét az adott iparágnak, ahogy azt az eheti futball „szakadárok”.
Merthogy valahol elszomorító (?), felháborító (?), elkeserítő (?), hogy az első perctől kezdve szinte minden valamire való addig semleges zónás futballközéleti lételem az imperializmus csahos kutyáinak kiáltotta a világ 12 legjobb klubjának vezetőjét, miközben odáig el nem ért az okfejtésben, hogy talán nem a futballt szembepisálni céloznak. Gary Neville meg Carra meg Sky meg stb., mind láttuk, de ami mélyebben érintett – és Henry-t is -, hogy a klub szurkolói csoportjai emeltek lándzsát a saját támogatottjuk ellen. Mert fejezzük ki, hogy valami nem tetszik, de valószínűleg azóta sem jutott eszébe egyiknek sem, hogy amúgy a vasárnap esti bejelentés egy fantasztikus game of thrones fejezet trailere volt az UEFA és a covid miatt megszédült futball-világot képviselő top klubok között. Ami normál esetben – lásd corporate world – jó sok tárgyalás, ide-oda ráncigálás, ígérés, fenyegetőzés, stb. végén hozta volna ki a közös megoldást, ami nyilván nem az az ESL lett volna, amit sajtpapírra felskicceltek hétvégére, hanem amit a Project Big Picture-rel elkezdtek anno, ha nem előbb.
Ehhez képest lett ez a Dózsa György-i lázadás és a sajátjaink térdre kényszerítése. Persze, az öltönyösök is olyan szinten amatőrizálták el az egész politikát mint sportot, hogy az vicc. PR-kussolás, gagyi koncepció, és még a szaros City is ki tudott ugrani day 2-n, anélkül, hogy Zoomon betolta volna a sejk, hogy srácok, beszéljünk újra, mert szar van a palacsintában, és én lehet ugranék. Ehhez képest ez a titokban leszervezett grandiózus bejelentés és felmondás a kulcspozíciós emberektől még meglepő profizmus. All in all, ilyen amatőr vezetői politikai lépést ritkán élni meg, de azért valahol szórakoztató volt látni, a másik oldal (ahonnan én is szemlélődöm) viszont hozta azt, amit a mai világ populista rezsimjeinek krémje tud: nem érted, miért, mégis mindenki az UEFA korrupciós seggét nyalta tisztára. Vagyis akkor már érted, csak te így egyedül, te mégsem érted. Én sem, úgyhogy inkább megyek meccset nézni.
Előtte azért ne menjünk el még a lényegi dolog mellett – márpedig a kardcsattogtatások zöreje miatt mindenki el fog sajnos -, vagyis a valós problémák mellett. Amire az UEFA ezzel a szánalmas svájci rendszerrel akart választ adni, a klubok meg dobbantani és fejest ugrani a pénzbe. Ez pedig az, hogy a világ halad, az idő múlik. Hű Glen, te aztán tudsz, prédikálsz, mint boros püspök a propagandát. Szóval az van, hogy oké covid meg válság. Ilyen amúgy van 10-20 évente – ebben a mocskos imperialista/kapitalista/liberalista/demokrata – haragudj, amelyik népszerű politikai latin szóra haragudni szoktál és szeretsz -, szóval ebben a világban szokás. Legutóbb volt a 2008-as válság, most ez, ne felejtsd el, hogy lesz majd még a következő évtizedben is. Lufik fújódnak, pukkannak, ilyen ez.
Ami viszont még adott, hogy a 16-29 generációban – főleg – egyre kevesebb a focinéző. Mikor megnézed, hogy hozott-e valami jelentős Pool-szurker társadalmat Jürgen jó pár éve: persze, de mekkorát hozott Fergie a 90-es években? A ma futball-klub semleges emberek – nyilván főleg a fiatalabb korosztályokban vannak ilyenek – egyre kevésbé fognak Pool vagy bármi szimpatizánssá válni és 90 percnyi focikat nézni.
A Fonaton nagyon sokan vagyunk 80-as/90-es években születettek. Őket hívják Millenialsnak vagy Y generációnak. Ők azok, akik már tévén nőttek fel, akik már Ronaldinhokért rajongva gyűjtöttek posztert és matricákat. Miattuk lett olyan a BL, amilyen, miattuk lett a PL olyan, amilyen, miattuk nőttek a TV-s pénzek akkorára, amekkorára, miattuk lett a FIFA Xbox-on az egyik legnépszerűbb játék. A futball világa (benne FIFA és UEFA) így reagált ennek a generációnak a megjelenésére, tette ezt hihetetlenül ügyesen. Bár tegyük hozzá, hogy az NFL vagy akár a UFC még mindig jóval nagyobb business.
És akkor most ott állunk, hogy a világ legjobb jobbhátvédje 98-as születésű. Rá pedig a Z generáció (1997-) és az Alfa generáció (2010-es évek szülöttei) fognak/akarnak/remélnek felnézni. Ezek az emberek, szurkolók, bármily hihetetlen, más igényekkel jelennek meg, mint a fentiek. Ők 20 perces sitcomokon szocializálódtak, amiket bármikor pörgethetnek Netflixen/Hulun. Snapchatelnek, Instáznak, social mediából tájékozódnak és élnek. Más generáció – talán ez itt nem annyira elcsépelt szöveg. És erre annyi válasz, hogy Paintben VAR-ral vonalazgatunk plusz több meccs lesz, keverve, mert svájci rendszer – ez egy vicc, ha válasz akart lenni.
Forradalmat kiáltott a sajtó hétfőn, a forradalmat leverték, de a háború még hátra kell legyen, különben lemarad a foci világa, és nem csak pénzügyileg. A mocskos money csak egy nem túl rossz mércéje az egésznek, még ha láthatóan mindenki utálja is (ha nincs sok), aki nem rendelkezhet vele.
Szóval Liverpool-Newcastle: a szánalmas formánk vagy egy újabb szánalmas botlást hoz – mint 4 hónapja mindig a fortressben -, vagy egy újabb szalmaszálnyi reményt a jövő évi BL-ért. Azért csak elnézném magunkat ebben az old school, tévés sorozatban szeptembertől. Öreg vagyok, tudom. Talán majd a fiam már élvezhet valami _forradalmit.
Ha idáig eljutottál az olvasással (mert nem snapchat videót vártál), akkor meccs szombat 13:30, családot így is vagy úgy sem kedvelőknek: Spíler 1 TV. Persze streamelhetsz is feketén, csak az UEFA ezt meg ne hallja.
