Csinszka

Visszacsúsztunk a bajnokság második helyére. A pesszimisták ingerülten csapkodtak az Everton meccs után, az optimisták pedig felhozták a múltat, hogy mégis mikor állt így a csapat? Nem egész 9 éve volt a majdnem csőd és a többi. Igazuk is van, lásd be. Na de és akkor mi van, ha eggyel megy a City március elején? Valójában semmi is meg nem is semmi. Mert úgysem tudjuk, hogy zajlik le a következő 9 forduló. Ez az összefoglaló mégis a pesszimisták nézőpontjából íródik.

A MU meccs után végre kaptunk valami rangadót is. Iram is volt, kis durvulás is. Hát gól az épp nem, de ettől még nem lehet elmondani, hogy unalmas meccs lett volna, ahogy a magyar rádiók, szaktelevíziók és újságírók integrált algoritmusa automatikusan kidobná. Az Everton ügyesen játszotta az esélytelen szerepét, VVD csak a hétvégén mentette meg annyiszor a seggünket, hogy anélkül a 6. helyen csücsülhetnénk, és a MU-menetelésen bosszankodnánk.

Mané és Salah borzalmas fáradt volt fejben, gyors, kreativitást és döntést igénylő megmozdulásik száma semmivel sem jobb egy átlag PL támadónál jelenleg. Szegény AA is fűbe harapott így márciusra, nem egy embernek tenne jót egy kis házi verseny, mert fejben észrevehetetlenül tud kicsit kényelmesebbé válni az ember bármilyen munkában, legyen az iroda vagy gyep.

Sebességre akartuk építeni az Everton legyőzését, aki persze köszönte szépen és beült mélyre. Mané 9-ben egyáltalán nem volt hasznos, Origi pedig meglepően jól védekezett a bal oldalon, de sokkal több érdekességet nem produkáltak, jött is Cirmi. Hogy persze aztán Milner azonnal olyan csapnivalóan álljon be vele párhuzamosan, hogy még lejjebb lökje a csapatot. Van ilyen, ilyenkor jön idén 10-ből 9-szer egy Salah gól vagy éppen egy Origi fejes, és ilyen meccseken kell bajnokká válni.

És akkor mi is van most -1 pontos állásnál? Pesszimista, optimista. Az van, hogy úgy istenigazán senkit nem érdekel az, hogy honnan küzdöttük fel magunkat ide. Bocs, érdekel, de nem beszélhetünk csak erről. Kocsmában persze nosztalgiázunk, de a jelenre ne csak a pesszimisták helyezzék a hangsúlyt. Ugyanis a foci is egy martingál, bármennyire is hülyén, furcsán, vagy akár nagyképűen matematikailag anyádnak hangzik. Ha lógtál a vonatkozó stat óráról, ha nem volt ilyened, ha igen: a jövő x+egyedik értéke csak az x.-ediktől függ, azaz a jelenponttól, viszont régebbitől nem.

Majd jövőre! A kutyafasza. Most jók vagyunk? Hát nem beszélsz mellé az igennel. Most megvan az esély, vezettük már pontokkal a tabellát. Sérült nem sok, játék hullámzik, mint bárkinél, stáb helyzet magaslatán. Voltunk már csodaszerű helyzetben Rodzsival, és akkor jajj bezzeg, ha lett volna még Touré mellé egy csodavédő és a többi. Hát lehet, de most van csodavédő, és a többi is. Itt most nincs majd jövőre. Lehet magyarázni a bizonyítványt majd, de felesleges. Megvan az esély, élni kell vele. Ha nem sikerül, akkor meg előre építkezni és véletlenül sem hallgatni a bezzeg ha ez meg az lett volna mantrákat meg hogy Guardiola akkora egy istenmagic, hogy ő a PL csimborasszója, és különben is.

Mister srácoknak Melwoodban pedig azt a szép üzenetet hagynám, hogy legszebb múzsa a határidő. Évekig nem volt, most május az. Idén.