Tavaly ez 0-3

Kicsit business as usual, kicsit tavaszi Pl meccseink feelingje volt. Felment egy igencsak megrotált kezdő, a visszatérő Lallanával, aztán nagyjából egy Szex és New York részhez fogható izgalommal csorogtak az események.Valamint a cselekmény szereplői is hasonló komplexek voltak, a kiscsapat, akinek nagyjából innen kezdődik igazán a bajnokság, most hogy letudott kezdésnek egy halom top6-os és közvetlen top6 alatti meccset, sikerélmény nélkül. Valamint mi, gálakezdőtől távol millió sérülttel vagy nem teljesen egészséges játékossal a keretben #nationsleagueafaszom.

Látva az enumerációt a kezdés előtt egy órával sejteni lehetett, hogy a meccs főleg azon múlik majd, mennyire sikerül a rotált csapatnak megtalálnia a meccs tempóját. Mint láttuk, szinte semennyire. Többnyire ahhoz, hogy gólt lőjünk elég két jó megoldás, amik elég gyorsan manifesztálódnak ötletből tettekké. A végül győztes gólunk három zseniális megmozdulás is kellett, az első Gomez nyílegyenes vertikális passza, majd ugyanez kiugratásban Shaqiritől, és végül Salah befejezése jobbal, első érintésből. Ott felugrottam a szürke tévénéző mackómban, hogy ez igen. Azon kívül, hogy egy kapura lövésből lett egy gólunk nem igazán volt egyebet kiemelni a csapatból. Irtó mák volt, hogy Milnerről nem kaptak büntetőt, amivel eléggé szerethetett volna a cápa a folytatásra.

A második félidőre szerencsénkre újabb sérülések jöttek és ezzel a csapat nem túl nagy kedve a játékhoz tovább esett. Cserébe a Huddersfield rohamozott az egyenlítésért, viszont nem igazán hatékony módon. Elég fos és szervezetlen a támadójátékuk ahhoz, hogy a Gomez-Lovren-VvD-Robbo négyes Alissonnal kiegészülve ne nagyon legyen próbára téve. Egészen VvD luftjáig nem is nagyon volt semmi érdemi, viszont ott eltört bennem valami. Mindez nagyon szép és jó, hogy vezetünk és átadjuk a labdát, területet, vizeskulacsokat, a futás és az első éjszaka jogát is a hátrányban lévőnek, de hogy egy értelmes és veszélyes kontrát nem tudunk lezavarni szinte az egész ősz során az kezd idegállapotba tenni. Ránéztem understatra, hogy mi is a helyzet, és arcon vágott a gyors támadásaink aránya csak 1%-ot csökkent. De akkor mégis mi okozza a különbséget? Hát a lassú támadásaink aránya megduplázódott, cserébe nem lőttünk még belőle gólt. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy open play lövésünk meccsenként kb néggyel kevesebb van, valamint a conversion rate is csökkent 13%-ról 9,5%-ra, kirajzolódik a kép, hogy a védelmi stabilitásunk áldozata a támadócápánk lett.

Ha azt nézzük, hogy a bajnokságot a védelem nyeri és azt nézhetetlen meccsekkel, akkor jóirányba haladunk, ha meg azt, hogy Bobby a 16-osról fölébassza a ziccert és 3v2-es kontrában a védőnek passzol az egyszerű helyett, akkor suhogjon a faszkorbács. Menetelünk bele az őszbe és tompaság, fáradtság a tavalyi szezon felfokozott elvárása nyomja a csapatot meccsről meccsre. A játék nincs még meg, ez általában historikusan tavaszra szokott jönni, ezzel most nem is foglalkoznék. Viszont a pontok jönnek szépen komótosan, aztán ha beüt a PL hajrá, ezek az ócskán megnyert meccsek nagyon sokat érnek majd, egyelőre várjuk a lehengerlő játékot, mint a karácsonyt.