A tavasz, mely megcáfolja a Klopp-statisztikát?

Szoktam volt mutogatni a ppg – pihenőnap görgős grafikonjaimat. Kloppnál eszméletlen az együttmozgás, és végre a szemrevételezés statisztikai eszközénél sikerült kifinomultabb modellt is felszkeccselni. Már el is kezdtem vázolni az ezt bemutató összefoglalót, mikor egy adag csulát kaptam veletek együtt a képembe a nevezett összefoglaló vonatkozó meccsétől.

Pedig előzetesen még minden csillagállás szerint jól állt a szénánk: 2 hét pihi nemzetközi kötelezettségek nélkül, eközben a rókák dupla vonatban kapták a dugókat a hátsójukba még nálunk is szégyenletesebb tempóban, sikeredzőjüket pedig elküldte Vichai Srivaddhanaprabha (!) tulajdonos, hogy helyére betegye a csapatot igen régóta másodedzőként szolgáló Craig Shakespeare-t.

El kell ismernünk, hogy első meccsén zseniálisan készítette fel a tavalyi bajnokot. Jobb napjainkat idéző letámadást szerveztek, az 5 ember folyamatosan megvolt a védőink és középső 3-asunk zavarására. Utóbbiak sajnos nem éppen Allen-i magasságokban mívelték a labdakérés és CB-segítés mesterségét. A rókák köéppályájuk nagyon hosszú idő után mutatta meg, hogy miért is lehetett a szögegyszerű focival bajnok Angliában. Iszonyat jól szűrtek, ami mellé persze bejött a buszozás is, de ezt sokkal szebben oldottuk már fel idén. Most viszont párharcokat nyerni is képtelen volt vörös mezes, nem hogy felső fokon gondolkodó játékkal színezni a 90 percet.

A kis bibi a Klopp-gépezetben a Lucas-Can tengelyen adódott. A rókák foxiképű csatára sajnos úgy futotta le brazilunkat, ahogy a gimnáziumban volt szokás az alsósokat. Minden ANK, kis kupa meg angol télen túl vagyunk, nincs sok sérültünk, de az, hogy az egyetlen CB-opció Lovren kiesése után a veterán ex-DM, az sajnos elfogadhatatlan. Nem térek rá a Sakho-t Föld körüli pályára állítottuk, miért nem hoztunk mást vonatra, mert már sokszor megtörtént, és meg is fog a nem túl vidám év végi védelmi értékelésnél.

Ennél sajnos még nagyobb csalódás volt a török-németünk. 2-3 éve úgy állunk hozzá, hogy ígéretesen kandírozza a körtét, szóval csak idő kérdése, és gyrosról tényleg átneveljük igazi fine dining-os kuktára, de még mindig pont ugyanolyan messze van tőle. Köze lehet ehhez, hogy nem alapember, idén sem, de Hendo hiányában ez gyalázatosan gyenge középpályás teljesítmény volt 433-ban. Bebizonyosodott, hogy no Hendo, no party; és ennek indirekt bizonyításához elég volt feltételeznünk, hogy Can jól fogja helyettesíteni, majd ellentmondásra jutottunk. Quod erat demonstrandum.

(Zárójelben kérdezem meg, hogy a lassú, de agyban érett Lucas és a relatíve gyors, de egyáltalán nem passzer Can nem tudna – úgy egész véletlenül – helyet cserélni? Állítólag hétfőn meg is történt, de 3-0 után sajnos a csak a sötét monitorom és a belőle kikandikáló fél billentyűzet nézett már velem is farkasszemet.)

Ez a probléma viszont eltörpült a csapat egészének wtf-sége mellett. A sebességváltó megint 2-esben ragadt. A legnagyobb csalódás sajnos Lallana volt, aki a motor szerepet ma tőkesúlyra cserélte, az agyát pedig a pálya szélén hagyta. ClayMatthews törzskommentelő elvtárs fogalmazta meg a legfrappánsabban a jelenséget: „Olyan, mintha az egész két hét az erőnlét növelésére ment volna el, és most mindenkinek izomláza lenne.”

Ha még rövidebben szeretném összefoglalni a meccset, akkor egyszerűen annyit mondanék, hogy majdnem pont az történt, amire mindenki számított, és megismétlődött a Spurs elleni meccs. Csak éppen mi voltunk a csibe szerepében, és a pénisz rossz végére lokalizáltuk magunkat.

Hogy hogyan sikerült ilyen újabb gyönyörű mélypontot varázsolni 2 hét alatt a csapatnál, azt nem tudjuk. Porszemek látszódnak csak kívülről a big picture-ben, de egyébként minden adott a jó szerepléshez. De valami elromlik. Talán pont ezért is hozakodok elő mégis a modellel. Ami amúgy sima top4-et jelezne, elég jó megbízhatósággal. De először a Klopp-érában egy olyan időszak látszódik kibontakozni, ami eddigi tapasztalatainknak ellent mond. Ettől még éljen a remény, hogy mégis bekonvergál a csapat a Klopp-statisztikába, melyet alább olvashattok.

Ott kezdeném, hogy ezeket a görgőátlagos statozásokat Brendan első meccsén kezdtem. Alatta viszont olyan hektikusság volt, hogy ezt a pihenőnapos összefüggőséget nem igazán lehetett felfedezni. Van ez az ökölszabály, hogy legalább 3 teljes nap kell két meccs között, hogy a csapat korrekt módon tudjon felkészülni – és Angliában persze világrekord szinten van a nem optimális tartományba eső meccsek száma egy évben. Na, az ebből következő alulteljesítés még BR-nél is kijött:

Azonban Klopphoz képest jól láthatóan nincs akkora eltérés. Jürgen és stábja sokkal inkább igényli ez alapján a 3 napot, sőt konkrétan BR-t is alulmúlják, ha kevesebb, mint 3 nap van készülni. És ez az angol karácsony + 2 hazai kupa + nemzetközi remények mellett nagy áldozatokat követel. A súlyosabb gond – illetve előny, ha kevés meccses a szezon –, hogy ráadásul nem csak a 3 nap választóvonal hatása érvényesül, de zseniálisan erős együttmozgás van a pihenőnapok és a szerzett pontok görgőátlaga között:

Elvileg most kattra nő! Ha nem elég olvasható: zöld a 10-meccses görgő átlaga a szerzett pontjainknak, míg a kék a 10 meccsre vonatkozó felkészülési napok átlagának görgetettje. A függőleges vörös vonaltól balra a Rodgers-éra, míg jobbra a Klopp-éra mutatói olvashatók le. Az időtengely legkeletibb részén (azaz idén január-februárban) a bekarikázott rész az egyetlen, amikor nem simul szinte tökéletesen egybe Klopp két statisztikája. Ez az, amit most talán senki sem ért igazán.

Azt ígértem viszont, hogy a ránézés módszerénél nem állunk meg. Most még nem megyek bele az igazán hardcore modellekbe (kointegráció, ARIMA), hanem csak illesszünk regressziót a pontokra:

A több pihenőnap (függőleges tengely) több pontot implikál nem meglepő módon (vízszintes tengely). A pontok szóródása pedig relatíve jól megfogható.

Azaz felskicceljük az egyes átlagpont-párosokat (10-es pihenőnap vs. szerzett pontok), és erre egy egyenest vagy valamilyen görbét illesztünk. Ennek jósága nem csak az érzésből, de az R-négyzet mutatóból is látható: 0,524, vagyis 52,4 %, ami egy közepesen, de erős modell. Nyilván minden más ezen 52,4%-on felül a 100-ig valami olyan hatás, amit ez a modell, vagyis önmagában a felkészülési napok száma nem magyaráz meg. Ez az egy viszont így egyedül bizony elég sokat.

És ez csak Kloppra igaz a vizsgált két managerünk közül. Hosszabb távon majd jó lenne több managerre, egész Angliára (legalább top6-ra) és más változók bevonásával (fizetés főleg) vizsgálni a ppg mozgását. De egy ilyen ondónyelős meccs után bőven megelégszem ezzel, de ami késik, nem múlik.

A fenti illesztésnél egyébként egy négyzetes görbét pakoltam a pontokra, még az egyenletét is leolvashatják az éles szeműek. Ebben az a jó, hogy ha ezt így sikeresen felírtuk, akkor a jelen időpontnál tovább is lehet húzni vele az illesztést. Adott egész tavaszra minden meccs elé a 10-es ppg-nk, erre pedig rátolom a becslést, és kijönnek a becsült ppg-k, amiből már csak egy lépés megmondani, hogy május 21-én hány ponttal fogunk csücsülni a tabellán.

Kapaszkodjon meg mindenki, mert még a hétfő este után is 80 pont jön ki. Annyira szellős a naptárunk, hogy Klopp eddigi előéletét tekintve bizony elég derűs lehetne a tekintetünk. Csak épp valami teljesen wtf dolog történik a fenti fekete ovális karikában, és így ez a 80 elég kérdéses.

Egyébként a felkészülési napos átlagot elcsúsztatva 1, 2 és 3 meccsel is elég erős összefüggések jönnek ki, ott logaritmikus meg lineáris illesztést lehet alkalmazni leghatékonyabban. Ezek rendre 79, 79 és 81 pontos előrejelzést adnak. Ha bizonytalanságot is vizsgálunk, akkor egy nagyon rossz szcenárióban 76 is kijöhetne, de nagyon nem erre számítanánk nagy bizonyossággal. És mégis.

Érdemes lesz azért a jövőben is figyelemmel követni, hogy a Klopp-statisztika visszatér-e eredendő medrébe, vagy itt most végleg kiléptünk belőle. Utóbbi még mindig egy meglepő jelenség lenne elnézve ezt a keretet, futball-képességeit és a staff filozófiáját. Én bízom még a hosszú táv gyilkos erejében. Lehet, hogy hülyeség a 80 pont, de ha május 21-én bárkinek a saját kalapját kell vacsoráznia, akkor a Klopp-statisztika regressziós orákuluma szólt előre.