Klopp és az elvárások – Körkérdés
Ismét válogatott szünet van, hogy ez ne jelentsen egyet a pangással és ne csak idegeskedhessünk, hogy már megint ki sérül le a Bagoly és tsa őskövület módszereivel. A csapat zárkörös meccset játszott a Kloppal ismerkedés jegyében. Mi itt a Fonaton meg folytatjuk nemes hagyományunkat és az ilyenkor szokásos Körkérdés rovatunkkal jelentkezünk. Egy igazi ész vs szív kérdést tettünk fel a srácoknak, kik ennek megfelelően ellenmondásos válaszokat adtak. A kérdés, így hangzott: Mit vársz Klopp tanuló évétől? Nem is húzom tovább, átadom a szót a srácoknak.
42
Semmit. Reálisan. Legalábbis eredmény szempontjából. Persze ne essünk ki a PL-ből, meg egy csapat ellen se váltsunk ülőjegyet az análvonatra, meg azért egy minimum top6 legyen meg. Ezen felül minden további eredmény (kupamenetelés, top4) fasza lenne. Klopp egyetlen dolga ebben a csonka szezonban, hogy a csapatot gatyába rázza, hogy a játékosok tudjanak hinni magukban és persze benne is. Ha ezt sikerül elérnie, akkor már egy sikeres szezonon lehet túl. Fowlernek hála, úgy tűnik, ez kezd rendben lenni. Emellett ezt az évet használja ki úgy, mint egy plusz időszakot, amikor bátran kísérletezhet az alaptaktikájával és felállással, nyomás nélkül és januárban kezdje el felépítenie saját csapatát.
Ha Klopptimista énemet veszem elő, akkor persze Mourinho haláltusája miatt elcsíphetnénk a 4. helyett, valamelyik kupára (EL) komolyabban rástartolhatnánk, mint részeg egyetemista záróra után a diszkó takarítónőjére, és persze pár darab, 3-4 gólos sikerünk lehetne végre (egy mondjuk a MU ellen).
Szóval összegezve: nincsenek nagy elvárásaim, természetesen idő kell neki is, de a neve miatt – és gondolom ezzel nem vagyok egyedül – ott motoszkál bennem, hogy akár már idei szezonban is többre vihetni az elvártnál.
Én ketté választanám a dolgot, először is elmélkednék egy kicsit a csapatról és arról, hogy mi lenne az elvárás. Majd másodszor a téli átigazolásokra térnék ki.
Kezdjük is az elején. Nem igazán örültem, hogy még viszonylag a szezon elején felállították BR-t, viszont nagyjából az egyetlen elfogadható jelölttel sikerült betölteni a megüresedett székét. Ezért én speciel egy percig nem vagyok türelmes az új edzővel – úgy értem, hogy én az év közi személycserét csak azért tartom elfogadhatónak, mert a csapat nem a kiválasztott taktika, és a tehetség hiánya miatt szenvedett, hanem mert egy lefelé tartó spirálba került, amiből BR már nem tudta kirántani a csapatot.
Azt gondolom ezért, hogy reális elvárás Klopp-tól, hogy meneteljen az Európa ligában és érje el a csapattal a 4. helyet – ennél kevesebb nem lehetett az elvárás BR-től sem. A keret megvan hozzá, annak ellenére is ki tudunk állni egy nagyon erős csapattal, hogy csak a sérültekből ki lehetne rakni egy liga kupa negyed/elődöntős csapatot. Igen, a játékosok jelentős része van a maródiak listáján és néhányuktól teljes szezonra búcsút vehetünk, de ez nagyjából az angol foci természetes működése. Volt, amikor Gerrard vagy Lucas dőlt ki.
A keret megvan hozzá, és igen, magamat ismétlem, mert ez a keret nagyon is alkalmas a Kloppi focira, szinte mindegyik játékos képes a letámadásban részt venni, részben azért mert emiatt vettük, részben azért mert időközben megtanult – BR sem véletlenül jelölt ki egy letámadás specialistát segédedzőnek. A másik jó példa Skrtel, aki csak megtanult feltolt védelemben játszani, ez sem ment egyik napról a másikra és már az év elején is sokkal zártabb formációt tett lehetővé, ami Klopp alatt vált nyilvánvalóvá.
A probléma elsősorban nem a védelem, oké, lehet arra koncentrálni, de CP ellen sem a védelmen ment el igazából a meccs – igen, bekaptunk két hülye gólt, de ha csak egy kicsit pihentebb? koncentráltabb? szerencsésebb? Benteke, akkor simán behúzzuk a meccset. BR-nél is elsősorban a gólszerzéssel volt a probléma, és a támadás továbbra is akadozik, szóval itt lenne az ideje, hogy végre erre kerüljön a fókusz.
Hogy mégis mire lesz elég a keret és az új edző? Ez a City-t követő 7 meccsen fog kiderülni. Szerintem az egész szezon legfontosabb időszaka következik, a Boxing Day és az azt követő új évi meccsig. 7 olyan csapattal nézünk szembe, akik közt bár vannak erősebbek, illetve ebben a szezonban kiemelkedőt futók, de papíron mindegyikkel szemben mi vagyunk az esélyesebbek. Ha sikerül hozni a meccseket, akkor meg lehet évvégén a 4. hely és reményekkel tele lehet ráfordulni a tavaszi félévre. Ha nem sikerül hozni őket, akkor ez a szezon elment, Klopp nem váltotta meg a világot és kidobtuk az idei évet – megint.
És ezen a ponton jutunk el a januári átigazolásokhoz, azt kell mondanom, hogy szerintem Klopp első bevásárlására bizony nyárig várnunk kell. Ennek két oka van. Az egyik, hogy januárra ki fog derülni, hogy van-e esélyünk bármire idén. A másik, hogy az átigazolások során, bizony a tulajdonosi szempont érvényesül.
A keret megvan, azt hiszem ez beakadt, igen sok a sérült, de ez nagyjából teljesen normális – talán a mennyiség éppen kiugró, de, hogy focisták lesérülnek… A kérdés egyébként is az, hogy kit, ki az aki elérhető és erősítést jelent? Ha csak a keret kevés, akkor ott vannak az ifik, akik csak bevetésre várnak – Kent-et haza lehetne hívni, vannak CB-k és RWB/LWB-k az ifik közt. Az más kérdés, ha mondjuk vkit el akarnánk/kellene adni a télen és azonnal pótolni kéne… van ilyen játékos a keretben? Ugye, hogy nincs.
Dehát egy új csatár/védő igazolása megmentené a szezont… Sajnos(?), ha elég jól vesszük az akadályokat, akkor a keret megfelelőnek tűnik a feladathoz, ha pedig nem, akkor a szezon egyébként is elment, tulajdonosi szempontból fölösleges pénzköltés lenne télen erősíteni.
Persze ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy valami nagyon nagy bizniszt ne vigyünk keresztül, mint Suarez vagy Coutinho leigazolása volt. Mindkét játékos kifejezetten olcsón lett a mienk, de ehhez elsősorban az kell, hogy a piacra kerüljön egy ilyen csiszolatlan gyémánt, ami azért elég valószínűtlen. Talán… ez a Pato ügy… reménykedhetünk valami hasonlóban, csak nem túl valószínű.
Kloppnak köszönhetően a következő meccsekre reménnyel és tele optimizmussal készülhetünk, szóval bizakodjunk, hogy visszavisz minket a TOP4-ért folytatott versenybe, az edzők, a keret, a szurkolók meglesznek hozzá – egy kis szerencsét kéne valahol találni.
Az első és legfontosabb szempont, hogy a saját képére formálja a csapatot. Persze, legyen mindenki bézbózsapkás, szemüveges, susogós, borostás lób@szó. Meg kell találnia azokat az embereket, akikkel képes együtt dolgozni, akik integrálhatóak a játékstílusába. Állítása szerint egész jó keretet örökölt, ez valamilyen szinten igaz is (mínusz sérülések), szerintem azonban csak polkorrektségből mondta, fog ő itt változtatgatni. A második dolog az eredmény. Nyilvánvaló, hogy nem kéne még nagyobb lemaradást összeszedni az élmezőnytől, ezért jó lenne valahogy bevergődni a top4-be, az első pont kimaxolása mellett. Ezek mellett izgalmas meccseket várok, amiben már jópár hónapja nem lehetett részem Liverpool szurkolóként, amibe beletartozik az, hogy szétszakad a pálya és faltól falig rohan mindenki, mint az őrült és még a kapust is olyan dejongosan gégénpresszingeli a csapat, de az is, hogy nincs elveszett meccs, nincs hazamenetel a 85. percben, figyelsz a pályára, mert lemaradsz valamiről. Scheiße. Azt várom, hogy az orvosi stáb a tanulóév alatt készüljön fel a nagymértékű terheléssel járó több munkára, és kezelje a helyzetet basszus, ne essen ki egy erős kezdőre való játékosunk. Jó hangulatú sajttájokat várok, sok nevetést, divatszurkereket, akik Klopp és/vagy a Dortmund miatt tévednek ide, aztán később az eredmények miatt is. És azt is várom – igaz, mivel annyi ideig volt az előző két klubjánál, hogy ezt nehéz még elképzelni – hogy legyen újra egy olyan edzőnk, akiben tényleg ott a Liverpool Way, aki magáénak érzi a klubot, akinek nem egy jobb ajánlat a fontosabb, hanem az, hogy minél magasabbra és minél tovább vezesse a csapatot, akiből a Liverpool következő legendás menedzsere lehet. Klopp karakterében ez is simán benne van, mindent olyan szívvel-lélekkel csinál, hogy nem állna távol tőle ez a szerepkör sem. Legyen így.
Nos, ha rövid és tömör akarnék lenni, akkor egy kicsit képzavarral élve: karaktert. Ami hiányzott a csapatból BR alatt – pedig iszonyatosan szerette hangoztatni –, azt várom megvalósítani Klopptól. Legalábbis valamit, nevezhetjük stílusnak, klubfilozófiának, vagy bárminek, amire aztán majd lehet már építeni jövőre.
Addig is lesznek meccsek, mint pl. a Chelsea elleni, amikor imádjuk majd minden percét a győzelemnek, örömittasan fogunk vigyorogni mindenre és mindenkire, és még a bab is hús lesz. Aztán jönnek majd (reméljük egyre ritkábban) azok a meccsek, ahol csak pislogunk, és nem értjük, hogy a fenébe kaphattunk ki 22-9-es kapuralövési arány után. Azt remélem, hogy idén sokkal több olyan meccs lesz, amit szeretni fogunk, mint amit nem. De amíg nem Klopp kerete ez, és nem ő csinált végig egy nyári transzfer időszakot (a januári olyan, mintha a közértben vásárolnád a zöldséget a piac helyett) alapozással, addig az ilyeneket el kell fogadni tanulópénznek. Még ha nehéz is azt látni, hogy hazai pályán ütnek-vágnak minket, cserébe mi is fogunk olyat nyerni idegenben, amire mások néznek ugyanígy.
Az átalakuláshoz feltétlenül szükség lesz jópár személyi cserére is, így Klopptól a transzfer szinten azt várom, hogy (és ezzel együtt én a nyarat is az első évhez veszem) CB, FB, DM, W, ST posztokon igazoljon. Hogy januárban, vagy nyáron, az sok mindentől függ. Jelenleg mindenhova elférne új ember, sok a sérült (pl. CB poszton óriási bajban vagyunk – de csatárposzton is gáz van), így akár már januárban lehetne költekezni (ha van szép gyümölcs a közértben), és vissza lehetne hozni Ilorit, Wisdomot, Markovicsot, esetleg kölcsönbe venni Aspast és Borinit valakit, talán kihúznánk nyárig. Nyáron viszont feltétlenül igazolni kell a fenti posztokra, mert hosszú távon nagyon karcsú a keret, pláne ha elkapja a fiúkat a sérüléshullám.
Egyéni téren már most óriási különbséget látok Klopp és BR között. Látszik, hogy a játékosokkal igyekszik közvetlen kapcsolatot ápolni és nagyon remélem, hogy év végére igazi családdá kovácsolja a fiúkat, akik nem csak érte, hanem egymásért is hajlandóak lesznek meghalni a pályán.
Nálam elsősorban nem az a fontos, hogy idén hányadikak leszünk. A csapat dolga adott, ezt mindenki ismeri, Klopp dolga pedig elsősorban az angol foci megtanulása lesz. Fontos kiemelni, hogy nem csak a csapatnak, Kloppnak is legalább annyit (ha nem többet) kell tanulnia idén. Várom, hogy március-április körül kialakuljon az alapfocink, amely hasonlít a Dortmund 2-3 évvel ezelőtti focijára azzal, hogy a csapat képes lesz alkalmazkodni az angol double deckerekhez is, a mostani tanácstalanságnál kicsit eredményesebben. Pontszámot én nem jósolnék, nekem inkább a mutatott játék lesz a fontos, onnantól pedig pontokkal pántlikázott perselyünk parádézhat péntekenként a premierlíg pontvadászatában. Emellett – bár ez összefügg a mentális és taktikai előrelépéssel – lényegesen jobb helyzetkihasználást várok a csapattól. Persze jó lenne a top 4 meg az FA kupa, EL győzelem, +50-es gólkülönbség, de hát nem azt a világot éljük, és ezt Klopptól sem várhatja el senki…
Bár nem elsődleges a helyezés és a címek, de a kupák közül legalább egyben (EL vagy FA) döntőt remélek (és Klopp eddigi hozzáállása bizakodásra is ad okot ebben), és jó lenne nemzetközi szereplést érő helyen végezni.
De idén tényleg nem ez a legfontosabb, ha hosszútávra tervezünk Kloppal, akkor a focit és nem az idei helyezést kell felépíteni. Időt és teret kell adni neki, szerintem meg fogja hálálni.
Kloppul tanulva
Bizonyos szempontból furcsán kedvező helyzetben járhatjuk körbe ezt a kérdést, bár azt hozzáteszem, hogy magam is meglepődöm saját optimizmusomon a hétvégi blama után, a meccset követően ugyanis borzasztóan dühös voltam. De Liverpool szurkolóként már hozzászokhattunk, hogy a döcögősebb utat választjuk, ahol csak lehetséges, ezért gyorsan próbálom is magam túltenni a botláson.
Szóval a helyzet az, hogy gyakorta megesett velünk az utóbbi időben, hogy az év utolsó válogatott szünetében már átértékeltük szezon előtti céljainkat, számolgattuk lemaradásunk a TOP4-hez, rosszabb esetben szörnyülködtünk az évszázados negatív rekordjaink megdöntésein. Persze ez egyáltalán nem szokatlan viselkedés komoly célokkal küzdő csapatok esetében, ha már a szezon ilyen korai szakaszában edzőt váltanak. Új edző, új (mérsékelt) elvárások, tanuló év, a cél hogy jövőre ütőképesek legyünk. Ezért is meglepő a mi helyzetünk, ugyanis idén mindezek ellenére mi egyáltalán nem kárhoztattunk erre a sorsra, köszönhetően talán minden idők legnagyobb mélyrepülésének, amit címvédő a PL-ben bemutatott. Az a tény, hogy minden eddigi bukdácsolásunk, és várható jövőbeni nehézségeink ellenére jelenleg 6 pontos előnyben vagyunk legfőbb riválisunkkal szemben, bizony engem arra késztet, hogy igenis legyenek komolyabb elvárásaim Klopp első évével szemben is.
Természetesen nem lesz #kloppout és hasonlók, amennyiben végül nem érünk révbe (BL helyre) a szezon végén. A legfontosabb, ahogyan az szerintem a többségnek is a véleménye, hogy tanuljunk meg Kloppul focizni, Klopp ismerkedjen meg a bajnoksággal és a kerettel, amit örökölt, vonja le a tapasztaltakból a megfelelő következtetéseket, és ahogy haladunk előre a szezonban, úgy hangolja egyre eredményesebbé a csapatot. Esetleg ha az FSG is úgy gondolja, januárban 1-2 transzferrel már segítse elő a jövő évi csillagromboló építését. Ugyanakkor én most néhány gondolattal azt az oldal(ada)t szeretném erősíteni, amelyik BL helyre vár minket már idén is, mivel megítélésem szerint a lehetőség adott, hogy odaérjünk, és elsősorban rajtunk múlik majd, hogy tudunk e élni vele.
Ugyan 12 menet után a 10. hely, a meccsenkénti kb. 1 rúgott gól, és a negatív gólkülönbség nem túl biztató, ha körbenézünk a tabellán láthatjuk kedvező pozíciónkat. 7 pontra vagyunk a 4. helytől (MU), 8-ra attól a csapattól (Leicester), akit reálisan meg is tudunk előzni a végére. Ugyan 4 ponttal előttünk van az idén meglepően izgalmas West Ham is, szerintem ahhoz, hogy reális képet kapjunk, egyelőre felesleges bosszantani magunkat a szárnyaló kiscsapatok jó teljesítménye miatt, hisz az utóbbi években rendre láthattunk ehhez hasonló kiugrásokat, de az elmúlt 10 évben még senkinek sem sikerült BL helyen végeznie a TOP6-on kívül. Emiatt úgy vélem, hogy nagyjából tél végéig talán nem is érdemes foglalkozni a tényleges tabellával, csakis a TOP6 (a Spurs a 6. természetesen) egymáshoz viszonyított helyzetével. Aztán ha valamelyik kiscsapat még március tájékán is ott pofátlankodik a mézes bödön környékén, akkor kezdjünk el miattuk aggódni. Szóval fókuszáljunk csak a TOP6 gazdasági erő mini-tabellájára és vonjuk le a következtetést, hogy bizony nem állunk rosszul: A Chelseat 6 ponttal előzzük, a Spurstől 4 ponttal vagyunk elmaradva, a MU pedig ugye 7 pöttyel előz meg minket. Az Arsenal és a City helyzete egyelőre nem releváns számunkra, de a TOP4-hez nem is őket kell megelőzni. Fontos szempont továbbá, hogy minden riválisunkkal otthon játszunk majd a második etapban.
És akkor vegyük észre, hogy Klopp magát hozta olyan helyzetbe, hogy reális elvárásként támaszthatjuk a csapattal szembe a TOP4-et. Ha kikapunk a Stamford Bridgen, akkor máris ugyanannyi pontja lenne a Chelseanek, mint nekünk, és még csak nem is rághatnánk be új mesterünkre, hiszen aligha lehetett volna jogos elvárás – különösen hátrányból – elhozni onnan a 3 pontot, még ez ellen a lerobbant busz ellen sem. Azzal viszont, hogy sikerrel tettük ezt meg, komoly lökést adtunk BL helyes álmainknak, ugyanakkor Klopp nem tétlenkedett, rögtön új lécet állított fel magának, és mondanom se kell, ez magasabb, mint amivel ideérkezése pillanatában szemben állt. Már amit mi állítottunk akkor neki, hiszen ő az első perctől azt hangsúlyozta, hogy vissza kell térnünk a „merjünk nagyot álmodni” útra, és ezzel a győzelemmel megmutatta (a kiábrándító hétvégi vereség ellenére), hogy hihetünk neki, és merhetünk nagyot álmodni, valamint lehetnek elvárásaink már ebben a szezonban is. Épp ezért én azt várom az idei évtől, hogy az utolsó pillanatig versenyben leszünk a BL indulásért, és végül nagy csatában ki is harcoljuk azt. Aztán ha nem sikerül, de a fentebb leírt lépésekkel megalapozzuk a következő szezon sikerességét, akkor sem lehetünk csalódottak.
Hogy mit várok Jürgen Klopp első szezonjában? Csodát. Remélem nem vagyok nagyon telhetetlen. Nem olyan csodát, hogy mi nyerjük meg a bajnokságot az idén, hanem egy kicsit másfélét.
Az agyam tudja, hogy a 21. századi futball egy olyan tevékenység, ahol pénzügyi eredményt is muszáj felmutatni. Ráadásul a sima plusz nem elég, hanem minél több, annál jobb, és ebben is versenyezni kell. Ezt el is fogadom, nem tiltakozok ellene, mert ezen nem én tudok változtatni. Azt is tudom, hogy ez nem öncélú pénzhajhászás, mert ez a záloga a felemelkedésnek, a versenyképességnek, szakmai fejlődést hoz, ezért nem eredendően rossz, és már csak azért sem ítélkezhetek a jelenség felett, mert nem vagyok a szakma része. Pedig a szurkolói szívem erről nem akar tudomást venni. Én egy olyan fafejű szurkoló vagyok, aki a tények ellenére arra keresi a bizonyítékot, hogy a sikereket nem a bértömeg, nem a bevételek meg a hasonló hókuszpókusz hozzák meg, hanem az, ha a játékosok a maximumot adják. Nem csak a lábukkal, hanem a szívükkel is. És akkor nem lehet baj, mert akkor mindig győzni fogunk a zsoldosseregek ellen. Nem biztos hogy így van, de én akkor sem adtam még fel. Ugye, milyen gyerekes?
Én a kisgyerek vagyok, aki mindent akar. És a minden alatt ne azt tessék érteni, hogy valami csilli-villi új dömpert, amivel én leszek a legnagyobb király a játszótéren, hanem hogy Apa hazajöjjön, és mutasson valami tréfát, amin jót nevetünk, még hetekig eszembe jut, és boldog gyerekkorom mementójaként életem végéig kísér. Hogy ha Apa összegereblyézte az avart, locsoljunk rá benzint is, gyújtsuk be, és nevessünk együtt, amikor az égig csapnak lángok. És dobáljunk rá fenyőágat is, mert az olyan, mint a csillagszóró. Vagy hogy ha Apa hazajön, üljünk be az autójába, és tekerje hangosra a magnót, hadd szóljon a zene, valami metal, vagy hogy hívják. Múltkor valaki megkérdezte, és szabadkozott is miatta, de én igazából tudom, hogy azt szereti. Nagyon vártam már hogy Apa hazajöjjön, de most itt van, hallom. Megállt egy kocsi a kapu előtt, és leszaladt a kutya a lépcsőn.Na az első szezonban valami hasonlót várok Klopptól, mint a kisgyerek az apukájától. Nem akarom pontban vagy helyezésben kifejezni, mert a csirkék nagyon jó passzban vannak, őket szerintem csak akkor előzzük meg, ha ők is azt akarják. Én nem úgy várom a csodát, hogy mostantól mindenkit megverünk, és durcizni fogok, ha nem. Én azt a futballélményt várom, amit gyerekkoromban kaptam a játéktól. Amikor még minden sokkal egyszerűbbnek tűnt. Amikor a foci még csak akaratból, passzolásból, szerelésből és góllövésből állt, és nem zavarták a képet a gazdasági vonatkozások. Hogy érezzem minden zsigeremben, hogy mindenki, aki a kapun belül van, mindenét odaadja a csapatért. Nem csak a lábával, hanem a szívével is. Azt akarom, hogy a játékosok ne nyugodjanak bele abba, hogy az ötödik helyre vagyunk predesztinálva. Hogy ha gólt kapunk, ne essenek össze, mint a sarokba dobott szarosbugyi. Hogy a sok birka ne hagyja el a stadiont 10 perccel a vége előtt, hanem érezzék, hogy a srácok most még jobban akarják, hogy bármi megtörténhet, mert a világ legtermészetesebb dolga, hogy a Liverpool bármikor rúghat gólt. Természetesen jó volna több pontot szerezni, kevesebb gólt kapni, többet rúgni, fiatalokat beépíteni és rájönni, hol vannak a csapdák az angol fociban, de Jürgen ezeket meg fogja oldani, mert jó edző és okos ember. Én azt várom, hogy Klopp hozzátegye ezt a mentális pluszt, ami őt kiemeli a pályatársai közül. Hogy öntsük ki azt a benzint és gyújtsuk is be a tüzet, ahogy Apa mutatta, hogy szóljon az a heavy metal olyan hangosan, hogy a szomszéd ajvékolása ne jusson el a fülünkig. Hogy a szezon végén mindenki azt mondja, hogy nem ez a srác a leggazdagabb, nem itt voltak a legjobban kivakolt csajok, de nála volt a legjobb a buli.
A következő szezon elejére visszatér belém a technokrata, és akkor lesznek pontszámokban kifejezhető szakmai elvárásaim is. Most csak a mentalitásbeli kikezdhetetlen előrelépést várom, játékosoknál és szurkolóknál egyaránt.
Kicsit megkésett a kérdés, mert amit reméltem, azt teljesítette. De annyiban meg könnyebb is válaszolni, hogy mikrotrendek azért csak körvonalazódnak.
Emlékszem, az előző menedzserváltásnál a mostanival nyomokban megegyező szituáció láthattunk. Annyival nehezítve, hogy az előző szakaszban gyakorlatilag két manager volt. Már ami a stílusok változását illeti. A játékosoknak akkor is egy új felfogást kellett adoptálni, kínos nüanszokon múló pontvesztések sorozatban, rémisztő helyzetkihasználás. Gyorsan megnéztem, akkor 4 meccs után 2 ponttal álltunk, most ugyanannyira 5 pont esik. A különbség egyelőre nem számottevő. Annál is inkább, mert az idei 5 pontnak illet volna 8-nak lenni. És el is érkeztünk a kloppi dilemma egyik alapkövéhez. Végre (újra?) egy világsztár edző a padunkon. Az már bónusz, hogy a savanyú képű Chelsea meg United fanok milyen kaján örömmel vetik rá magukat az apró kudarcokra, hogy kompenzálják a sárga irigységüket. Azonban amióta itt van, hiába selymesebb a szőröm, meg egyenesebb a hátam, csak ott motoszkál bennem, hogy a Bundesliga egészen más kávéház, ahogyan azt láttuk is hétvégén. Az azonban vígasztal, hogy Jürgen nagyon gyorsan tanul. Látja, mi több, nyilvánosan beismeri hiányosságait, csiszolja tudását. Éppen emiatt az attitűd miatt gondolom azt, hogy a nyitányban felvázolt párhuzam máris széttart. Klopp mentes mindenfajta póztól, ahogy Bogdán Ádi is nyilatkozta, ugyanaz az ember az edzésen, akit a youtube-on látsz nyilatkozni. Tőle nem kell számítanunk közhelyes, borítékba zárt nevekre, meg papírról felolvasott tényekre. Ezzel az eszköztelenséggel és a sajttájokon a nyelvismeret hiányából adódó apró feszengésekkel együtt is nagyon karizmatikus, olyan ember, aki mögé még az ellenfele is beállna.
Mindemellett van is elképzelése a fociról. Bizonyítja, hogy ennyire markánsan látszik már az első meccstől fogva a keze nyoma. Maccával volt egy mini-thread, amiben voluntaristának nevezi, de szerintem ez így lecsupaszítva úgy hangzik, mintha egyben fatalista lenne. Pedig nem hiszem, hogy csupán arról van szó, hogy ha „igazán akarod, akkor menni fog”. Felelősséget ró a játékosra, de elvárja, hogy éljen is a felelősséggel. Mindezt bizalommal a játékos felé, ami önbizalmat szülhet, nem pedig a folytonos félelmet a hibáktól. Mint mikor nem fogod folyton a gyerek seggét, a mászókán, de tudatod vele, hogy ha fájni is fog a földre huppanás, nem dől össze a világ, lehet nekimenni újra. Jó példa, hogy ittléte alatt háromszor minimum egyenlítettünk hátrányból, ez se volt gyakori vendég az LFC-nél.
Napestig lehetne boncolni a személyiségét és annak hatását a csapatra, befejezni én sem tudom, csak abbahagyni. Fontosabb ugye, hogy ki, hova megy, hova megy ki. Van ugye a kloppi dilemmának egy másik köve is, hogy mit fogunk játszani. Azért nem játszatja a full throttle-t, mert nem azt fogja, később se vagy nincs meg rá az embere. Perpillanat lassan már 11 embert is nehéz egészségesnek hazudni, úgyhogy többekkel ellentétben én azt hiszem, hogy full throttle lesz az de csak hosszú távon. Lehet tudni, hogy régi mondásait túl korán vésték kőbe, pedig a heavy-metal bon-mot sem volt akkora jelentőségű. De a nyélgázon húzott focit meg ugye nemrég ígérte. Pedig én a mostani BVB-t jellemző leülepedett (Tuchel által érlelt) kloppi játékot látnám szívesen. Aztán persze alakulhat úgy is. Hogy meddig jutunk idén? Fogalmam sincs. Sok múlik az esetleges téli igazolásokon, meg hogy A TOP4 most olyan, mint egy nedves szappan a zsúfolt férfizuhanyzóban. A hétvégén kicsusszant a kezünkből, de nagyon körültekintően kell lehajolnunk érte. Aztán ha megvan tartsuk óvatosan kézben, mert nagyon vonzó punettinek tűnik most a liverpooli segg.