Az EL utóhatásai

A mai legnagyobb veszteségünk nem Klopp veretlenségének elvesztése, nem is egy elvileg gyengébb csapattal szembeni vereség, hanem Sakho sérülése. Ő piszkosul fog hiányozni a Klopp-féle magas védelmi vonalas, erős pressinges játékból, hiszen így csak a Skrtel-Lovren duó maradt, akikkel ebben a fociban vannak kételyeim. Az első kettő dolog bocsánatos bűn Klopp tanuló évében, míg utóbbi benne van a fociban, de azért elég erősen bosszant. A mai meccsen szinte végig a Palace és Pardew akarata érvényesült. Az, hogy így alakult, visszavezethető egyetlen okra: az orosz sztyeppére vitt teljes keret és erős kezdő. A mai meccs tökéletes oktatófilm arra, hogy mi mehet félre, ha 8 nap alatt 7 játékosod 3-szor kezd, úgy, hogy közben több, mint 8000 km-t repülnek az orosz pusztába fagyoskodni.

A kezdő kapcsán több dolog bosszant. Egyrészt a Srác megint eltalálta, hiába építettünk Melwood köré paravánt, hogy ne lehessen belátni, hiába cseréltünk menedzsert, a kezdők továbbra is kiszivárognak. Mondjuk Klopp kevés rotációjával és Milner sérülésének ismeretében akár ki is lehetett következtetni a kezdőt, de mivel nem egyszeri alkalom, így ez elég bosszantó dolog. A kezdő egyébként közel a legerősebb kezdőnk volt. Egy 4231, ahol Ibe adta a csapat szélességét és Lallana volt az, aki megkapta a szabad mozgó szerepet, Counak a bal szélről mélységből irányítok szerep jutott. Az egész Bentekével nem volt éppenséggel egy fluid támadó játék. Mondjuk nekem a fluidabb, pressingelősebb „Benteke helyett Firmino a false9” verzió jobban bejött volna, de abszolút érthető, hogy Klopp miért ezzel állt ki.
A mai meccs alapvetően három részből állt. Gyakorlatilag mindhárom részben Pardew akarata érvényesült, hiszen zseniálisan ráérzett, hogy ma megfoghatóak vagyunk az orosz EL hangover miatt saját fegyverünkkel. A meccs első része a Palace góljáig tartott. Ekkor a Palace baromi sok futással és erős pressinggel jelentkezett. Felvállaltak egy bátor támadó szellemű játékot és ezzel meglepték a mieinket, akik a már emlegetett orosz túra utóhatásaként az elvileg nekik fekvő nyílt sisakos futás + pressing háborúból, amit a Palace produkált, nem jöttek ki jól.

A meccs első fordulópontja a góljuk volt. Nem a tipikus focijukból született szélen egyéni képességekre építve 1 vs 1 küzdelemből, hanem egy nagyon ügyes csapatjátékból. Alapvetően Zaha és a ma csatárt játszó mumusunk, Bolasie helyezkedésükkel megkavarták a védelmünk bal oldalát: Sakho került ki a szélső és Moreno helyére, mivel nem emberfogásos védekezést játszunk, nem is értem, hogyan tudták ezt összehozni. Innen meg már nagyjából nyert helyzetben voltak. A gólon kívül még 1-2 alkalommal el tudták játszani ugyanezt a taktikát.

A góljuk után abbahagyták a pressinget és inkább Ikaruszoztak, így az első félidő második fele a mi fölényünkkel telt. A labda nálunk volt, helyzetünk csak nekünk volt. Nem is kevés és nem is rosszak, de sajnos a jól megszokott helyzetpazarló formánkat hoztuk, amiben az első félidőben és az egész meccsen is Benteke járt az élen. Cou szép góljával mondjuk sikerült kihasználni a fölényünket, ami nyilván nem volt benne Pardew tervében.

Ejtsünk szót Sakho sérüléséről. A sérülése persze benne van a fociban, de amikor a csapatod stílusát meghatározó középhátvéded annyira sérülékeny, mint Sakho, akkor bizony jobban kellene védeni az olyan túráktól, mint a mostani Kazany volt. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy ha ott nem tol 90 percet, akkor simán lehet, hogy ma nem sérül le. Erre persze bizonyíték nincs, de mindenesetre a Klopp-féle „senkit nem pihentetek a pihentetés érdekében” dolgot lehet, érdemes lenne újragondolni.

Ma érdemes megnézni a félidei statisztikákat, hiszen elég élesen különböznek a második félideitől. Az első félidőben lövés 13 (2) ide, míg 2 (1) oda. A labdabirtoklás a mi 65-35%-os fölényünket mutatta. A passz pontosságunk 86% volt.

Az, hogy átálltunk egy a támadósorban fluid 4-1-4-1-re, nem sokat számított, csak könnyebben kontráztak tőle.

A második félidő volt a meccsnek a harmadik, megint különböző része. Ekkor a Palace egy sokat futós, iszonyatos tempójú játékkal jelentkezett, pressingelni már csak ritkán pressingeltek, a játékuk főleg kontrákból állt, de nem tudom azt mondani, hogy klasszik Ikarusz lett volna, amit csináltak. Sokkal inkább őrölt futóversenynek tudom jellemezni azt, ami a pályán folyt. Ebben az őrült futóversenyben megint alulmaradtunk, pedig elméletileg nem ennek kellett volna történnie. Gyakorlatilag az történt, hogy a nem létező pressingünk és gegenpressingünk miatt teljesen megszűnt a csapat szervezettsége mind támadásban, mind védekezésben. Pedig már kezdtünk hozzászokni a szervezett védelmekhez, csak hát ma nagyon kijött, hogy pressing nélkül félkarú óriás a Klopp-csapat. A pressing és a gegenpressing hiányára és alacsony hatékonyságára két példát tudok hozni. Egyrészt érdemes összehasonlítani, hogy ma mit védekeztek támadóink a Kazany meccsel szemben, akkor Ibe-on és Bentekén kívül mindenki betette a közösbe a védekezést. Ma ez a fáradtság miatt nem jött össze senkinek sem: (mindenkinél sikeres tackle, interception) Ibe (1,0), Lallana (0,1), Coutinho (0,1), Benteke (1,0) és a csere Firmino (1,0).
Másrészt érdemes a Chelsea meccsel összehasonlítani, hogy a pályán hol voltak szerelési kísérleteink. Röviden: jóval magasabban a pályán. Kicsit hosszabban: annak a meccsnek az első félidejében minden második szerelésünk az ellenfél térfelén volt, a második félidőben – fáradóban – még mindig összejött egy kb. „minden harmadik szerelés az ellenfél térfelén” arány. Addig ma hullafáradtan pressing és gegenpressing hiányában a teljes meccsen csak kb. minden negyedik szerelésünk volt az ellenfél térfelén. Nem is csoda, hogy volt jó a csapat, de egyre rosszabb lett, ahogyan fáradt.

Ennek legjobb alátámasztása az, hogy a második félidőben már így nézett ki a lőlap: 9 (1) ide – 7 (3) oda. A labdabirtoklásban nagy változás nem volt: 63-37%-os arányra csökkent a fölényünk. A második félidei passzpontosságunk erőset esett a nagy rohanásban, hiszen a félidei 86%-ról a meccs végére 81%-ra csökkent, így nagyjából 75% körül lehetett. A lényeg az, hogy sokkal több lövést engedtünk a második félidőben és ekkor már bizony ők találták el többször a kaput, így jogosan szerezték meg megint a vezetést.

A meccsből egy dolgot kell megtanulni: több/nagyobb rotációra van szükség.

Mivel megint válogatott szünet lesz, így véget ért Klopp első etapja, ami 7 meccs 4 hét alatt állt. Ehhez szeretnék egy rövid összegzést produkálni. Összességében nem is lehet más, mint pozitív ez a hét meccs. A csapat és Klopp sokkal hamarabb ráérzetek egymásra, mint számítani lehetett. Közel sem tökéletes még a dolog, de erre nem is lehetett számítani. Most lehet megint két hétig videózni és miniedzőtáborozni az otthon maradtakkal, így ezután csak jobb lehet. Addig is az első hét meccs kismintás tapasztalatai (érdekes lesz majd figyelni, hogy mi bizonyul majd a kisminta hibájának és mi lesz az, amiben tényleg más a Klopp-féle Liverpool, mint a Dortmundja illetve BR Liverpoolja volt):

Kezdjük a védelemmel, hiszen Klopp is azt mondta, hogy itt fog kezdeni. Az első, ami kiugrik, hogy bizony itt elég látványos Klopp korai munkája. Mind az engedett lövés szám, mind a kapott gólszám látványosan jobb, mint az idei BR-csapaté volt. A Dortmundból kiindulva az engedett lövés szám maradhat ilyen látványosan alacsony, hiszen a pressinges taktikából is és a Dortmundból is ez következik. A kapott gólszám valószínűleg romlani fog, főleg Sakho kiesésével. Érdekes egyébként, hogy az erősen pressinges Klopp-csapat kevesebb szerelést és interceptiont mutat be, mint BR tette, ez szerintem meg fog fordulni. A felszabadítás szám meglepő módon Kloppal alacsonyabb, pedig ez elvileg BR dilije volt, hogy ne baszkódjuk ki a labdákat a védelemből. Szerintem melléktermék -, ami változni fog, mindenesetre ironikus -, hogy Kloppal van nálunk többet a labda és passzolunk pontosan. Ez egy érdekes kérdés lesz, hiszen a Dortmundja egyre javuló képet mutatott ebben a két kérdésben, de a Liverpoolja túl nagy ugrásnak tűnik, hogy hosszú távon fenntartható legyen.

Támadásban sokkal kevésbé látszik a Klopp-hatás. Ugyan sok dologban jobb a csapat, mint BR ködében volt, de ez nem túl nagy szó. A Dortmundokhoz képest ez egy Liverpool, hiszen baromi pazarló. Sokkal több lövésből sokkal kevesebb gólt szerez és sokkal ritkábban is találja el a kaput a kísérletekből. No igen a gyors transition play még nem érkezett meg. A Dortmundoknál többet cselezgetünk is, azaz több az egyénieskedés, mint a csapatjáték. A passzolási stílus tekintetében vegyes képet kapunk, hiszen a több labdabirtoklás miatt sokkal több rövid passzunk van, mint BR-nek vagy a Dortmundnak volt. Az is Liverpool dolog, hogy kevesebb a hosszú laszti, hiszen ez egy kevésbé direkt csapat még, mint a Dortmund volt. Bentekével több a beadás is, viszont a kiugratások tekintetében ez nem BR-, hanem Klopp-csapat.