ELni vagy nem ELni?
A mai vendégposzt 42 érdeme, ezzel át is adom neki a szót.
Vajon mennyire kell komolyan vennünk az Európa-ligát? Mennyit érhet egy jó idény a kontinens második számú kupaküzdelmében? Mi ér többet: évekig beleszarni az ibériai csapatok kedvenc játszóterének homokozójába és BL-ért küzdeni a hazai bajnokságban, vagy komolyan véve a Sevilla-kupát és ezzel őrizni az egyre halványuló fényű Bajnokok Ligáját érő negyedik hely tüzét? És ha Ayre motorja elromlik, komolyan Reus-Reus-szal jár az átigazolási szezonban? Ezek a kérdések érdekelnek minket (legtöbbünket), de most csak az első párral szeretnék foglalkozni.
Kezdjük magával az UEFA-koefficienssel. A számítása roppant egyszerű: az európai győzelmenként kettő pontot, döntetlenenként egyet kapnak az adott csapatok. Persze, hogy kicsit bonyolítsák, a selejtezők során ezek hol feleződnek, hol negyedelődnek, de ez most nem igazán horderejű. Nagy jelentőséggel bír azonban az a tény, hogy a BL csoportkörért négy (EL-ért kettő) plusz pont jár. A BL csoport továbbjutás öt pontot, míg a negyed-, elő- és döntőbe jutás egy-egy bónusz pontot ér bármelyik kupában. Az azonos ligákból induló csapatok megszerzett pontszámát összeadják, majd átlagolják. A jelenlegi kvótaosztás a következő: első három liga – négy BL helyet és három EL helyet, 4-6. helyen levő ligák – három BL helyet és három EL helyet kapnak. A Premier League az idei európai kupaszezon előtt a második helyen állt, de a jövőre indulón is második helyen fog szerepelni, mivel a koefficiens számítás legújabb éve mindig az adott tavalyi tavasszal befejezett szezon. (Tehát az idén indult kupa szezonnak a 2013/14-es szezon, emellett pedig az azt megelőző 4 szezon szerint rangsorolnak.)
A jövőre induló Európai szezon koefficiensei.
Ezek alapján jogosan merülhet fel az emberben, hogy mi a pék pömpölőjéért kéne félni az olaszoktól, mikor jövő nyáron még a németek is csak a seggünket nézhetik. Haladjunk tovább a jövő évi koefficiensekkel. Akkor így fogunk állni: La Liga – 99,999 pont, PL – 80,391 pont, Bundesliga – 79,415 pont, Seria A – 70,510 pont. A szorosságot tetézi, hogy a 2010/11-es szezon kiesik majd a pikszisből, ahol a PL-nek a legnagyobb a pontszáma- 18,357, ezzel szemben a Seria A-nak csupán 11,357, így közel hét pontot hoznak rajtuk/rajtunk. Ezek eddig tények, most jöjjön a spekuláció, minden chemtrail, gyíkember és intelligens-holló hívő hajthatatlan álma. Ugyanis, ha az olasz emberkereskedő csapatok csak 3 ponttal többet gyűjtenek nálunk, akkor a 2017-es kiírásban biztos előttünk lesznek. Ugyanez igaz a németekre, akiknek elég, ha másfél pont hátránynál nem szednek össze. Ha mindez bekövetkezne, akkor a Wenger-kupa jövőre igencsak izgalmasabbá fokozódhat, így ugyanis az Arsenal, Cheslea, Manchester City, United, Liverpool és Spurs sextettből nem csak ketten fognak jegyet váltani az análvonatra.
A jelenlegi koefficiens állás. A West Ham és a Soton több pontot már nem hoz.
Szóval idén az angol kupacsapatoknak fel kellene emelniük a feneküket a Premier League kényelmes foteljéből és eredményeket villantaniuk Európa akármelyik pontján. Ez a fentiekből szerintem világosan kiderül. De. Viszont. Ellenben. Képesek rá? Az a bizonyos fotel nem lehet, hogy egyáltalán nem kényelmes, inkább rohadt nehéz felkelni, mert párna nem ereszti a seggünket, úgy odaizzadt? Az angol kis- és középcsapatok, a megemelkedett és kis különbségű TV-s pénzeknek hála, egész szép pénzhegyet tudnak megmozgatni egy-egy játékosért, ami nagyobb küzdelmet, szorosabb eredményeket jelent a nagyokkal. Egy angol csapatnak, akinek Európában is rúgnia kell a bőrt, sokkal nagyobb erőt vesz ki a hazai bajnoksága, hogy jövőre is a kontinensen lehessen, és ne szakadjon le az ottani csapatoktól. Nyilván azt senkinek se kell már elmondani, hogy egy nem BL-ben szereplő csapatnak mennyivel nehezebb minőségi játékost igazolnia, mint egy mézes BLödönben lévőnek. Ez azt eredményezi, hogy a top 4-et nem elérő csapatok, akik jövőre eséllyel indulhatnak a BL helyekért (vagyis a jelenlegi top 6-ból akármelyik lecsúszott két csapat), az Európa-ligát púpként élik meg, melyet a lehető legkisebb beégés nélkül akarnak eldobni, ez pedig a minél több koefficienstől való elesést jelenti. A kérdés odáig fajult, hogy idén el kell dönteni a Tottenhamnek és nekünk (a Southamptont nem hinném, hogy a közeljövőben reális esélye legyen egy BL helyre), hogy bevállaljuk-e, talán a bajnokság kárára, a menetelést az orosz tundrán át a portugál favágókig, vagy fakókat felküldve, feltartott kézzel adjuk át a négy BL-helyet az olaszoknak. Mivel idén a megszerzett pontjainkat hét helyett nyolccal osztják és ebből a nyolcból a West Ham Európa helyett inkább az Anfieldet vette kereszttűzbe, nem igazán van szerintem választásunk, és a Spurs-szel kézen fogva, szét kell rúgnunk pár segget Svédországtól Görögországig, hátha ki tudjuk kerülni a lassan kialakuló ördögi kört.