Taktikai csata: hullámvasút edition

A tavalyi szezonvégi szétesést követően ismét egy fékezett habzású meccsen, gyenge teljesítménnyel sikerült behúzni a három pontot. Örömteli és fontos a clean sheet, a győzelem, de a teljesítmény nem volt jó. Remélem még a szezon eleji forma nevezetű dolog miatt és nem ez lesz a jellemző a szezon nagy részében. Egyébként a Stoke meccshez hasonlóan ma is az „első a biztonság” volt a jelszó. Mondjuk, teljesen más dolgokban jött ez ki. Viszont igazi taktikai csemegéket kaptunk ma 3 teljesen különböző taktikával és játékfelfogással.

Hármas meccs. 3 taktika, 3 stílus.

Nagyon nem voltam elégedett a változatlan összetételű kezdő miatt. Hazai meccsen nem gondoltam sem azt jó ötletnek, hogy a támadásokat nem segítő Gomez kezdjen, sem azt, hogy Sakho még a keretben sem legyen. Nem is kezdtük jól a meccset, és akkor még finom voltam. A katasztrofálisan rosszak voltunk jobban ül. A meccset ekkor uralta a Bournemouth (ekkor lőttek 4 szögit).
Ennek a jó kezdésük volt az egyik oka, a másik pedig a mi taktikánkban volt keresendő, hiszen a Stoke meccshez hasonlóan ma is teljesen érthetetlen okokból a 4-2-3-1 4-1-2-3 hibridünkből a 4-2-3-1 dominálós verzióval kezdtük a meccset. Ezzel jól tökön szúrva magunkat, hiszen így a kezdeményezés, a dominancia és a laszti is a újonc vendégeké volt. Annyit azért meg kell jegyezni, hogy nem teljesen reménytelen volt a kezdő, hiszen a Gomez kezdést ellensúlyozandó Ibe elékerült vonalszélsőnek, hogy ne is kelljen előremennie és azzal, hogy Cou a jobboldalon és Lallana meg Benteke mögött kezdett a Stoke meccs egyik hibáját – azt, hogy egymást zavarták a pályán – sikerült kijavítani. Azonban a túl óvatos kezdő nagyon visszaütött.

BR-nek és stábjának jár a buksi simogatás, hiszen ezt gyorsan észrevették és egy gyors taktikai váltással ki is javították. Alapvetően az történt, hogy a hibrid ugyan maradt, de most a 4-1-4-1 és a 4-2-3-1 között változott a hibrid Milner helyezkedésének függvényében. Azonban a 4-1-4-1 volt a dominánsabb. A kijavított taktika el is hozta a várt hatást, átvettük a meccs irányítását, lettek helyzeteink és domináltuk a meccset. A félidőre 7-1 volt a javunkra a lőlap, igaz ebből csak a Benteke gólt volt az egyetlen, ami kapura ment. Viszont az első tíz perc Bournemouth dominanciájának ellenére 58-42%-re a mi javunkra billentettük a labdabirtoklási mérleget. Szóval igencsak domináltunk a 10 perc után. Ez a bő fél óra volt messze a legjobb időszakunk a meccsen.

Azt gondoltuk, hogy a középpályánknak a posztGerrard-érára megváltozik majd a logikája. És változott is. A Milner-Hendó duó futómennyisége és játékinteligenciája és taktikai sokszínűsége teljesen megváltoztatta a középpályánkat. A legfőbb változás a mai és az első két meccs – nem túl nagy mintája – alapján, hogy a fluiditás átkerült a középpályára. Eddig ugye azt szoktuk meg és akkor volt jó a csapat BR alatt, ha a támadósor volt fluid. Nos, ezt eddig Bentekével nem láttuk és valószínűsíthetően nem is fogjuk. A támadósor helyett most a középpálya a fluid, ma is Ibe-on kívül bárki felbukkanhatott bárhol. Ma például Lallana volt AM, CM, DP és jobboldalt. Milner volt ma DP, CM, jobboldalt és contoroller. Ezért is jó, hogy ennyi multifunkciós játékosunk van.

A második félidőt megint jól kezdte az újonc gárda, megint ránk erőltették az akaratukat. Volt is néhány helyzetecskéjük, amik mondjuk nem voltak túlzottan veszélyesek. BR látva azt, hogy milyen impotensek vagyunk támadásban (egész meccsen összesen 2 db kapu találó lövés – mindkettő Bentekétől -, és btw Coutinho járt az élen a helyzetek elszórásában: 8 lövésből zéró kapura) és azt, hogy a Bournemouth presszinggel és okos támadással fölénk nőtt.

Lallana 5 Can 4 sikeres szerelést mutatott ma be a buszozás keretében.

BR és csapata számomra nagyon sok meglepőt húzott. Korán behúzott egy taktikai cserét, amelynek keretében lekapta – az egyébként nem rosszul játszó apróbb sérülés miatt – a Kapitányunkat és behozta Can-t ezzel a cserével átrendezte a csapatát. A lényeg az, hogy Can beállásával átálltunk 4-4-2-re, hogy fokozzam a meglepetéseket, innentől kezdve gyakorlatilag buszoztunk (ennek is volt köszönhető, hogy a második félidőben 11 lövéssel kísérletezhetett a Bournemouth). Itt szerintem álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk végig, hogy mennyi BR-idegen elem ez így egyszerre. A meccs végéig toltuk ebben a felállásban, nem változtatott sem Firmino, sem Moreno beállása, hiszen az első cserével a 4-4-2 busznak a bal oldalát foglalta el Firmino, majd Moreno lett a balszélső és Firmino a csatár.

Ha belegondolok, nem először tolja a buszozást BR, hiszen a két évvel ezelőtti háromszori 1-0-ás meccseken is bizony buszoztunk vele. A mostani helyzetünkben igaz, baromira nem tetszik a buszozás, de még el tudom fogadni, hogyha nem lesz állandó elem, hiszen nem ez a mi focink és nekem alapból sem tetszik ez a fajta foci.

Még arra térnék ki, hogy Benteke, hogyan hat a csapatunkra. Itt örömteli dolgok vannak, hiszen megint iszonyatosan kevés beadásunk volt összesen 11 és hosszú labda sem volt sok összesen 51, ma viszont nem volt egyetlen egy kiugratásunk sem. Minyon az első meccs Benteke fej keresése után az első 10 percet leszámítva hála a jó égnek visszatért a régebbi önmagához és jöttek tőle is a rövid passzok és a kidobások. Bentekének is kicsit jobb stílusú meccse volt, hiszen ma javult és passzainak 67,6% talált embert, ami még mindig piszok kevés, viszont jelentős javulás az első meccshez képest (a vicc az, hogy Firmino lett a legpontatlanabb ma 57,1% pontatlansággal, igaz a hétből 3 elrontott passz elég kevéske). Benteke a nem sok beadás és nem túl sok hosszú labda mellett kiemelkedő mennyiségű fejpárbajt. 10 db-t nyert tegnap. Szóval a kép vegyes, de javuló a stílus és beilleszkedés szemszögéből.

Összegezve egy olyan meccsen, ahol a csapatok vaktölténnyel tüzeltek egy érdekes taktikai csatát sikerült buszozva behúznunk. Nos, előzetesen erre nem sokan fogadtak volna azt hiszem. Remélem, ennél már csak jobban fogunk játszani idén.

* Nem értem miért tértünk vissza a mai meccsek az emberfogásos szögletvédekezéshez, hiszen majdnem kaptunk is belőle gólt és veszélyesek voltak, ahogyan mindig is gólveszélyesek a rögzített szituációk, ha embert fogunk és nem zónázunk. 

**Érdekes párhuzamot vélek felfedezni a MU és a mi teljesítményünk között. Mindkét csapatnál a védekezés megszervezése az elsődleges (noha a védekezésük eltér a mienktől: erőteljes letámadásra építenek, amivel csírájában igyekeznek elfojtani az ellenfél akcióit, viszont nem érdekli LvG-t a labdabirtoklás), a támadásépítések akadoznak, az ellenfeleiknek viszonylag kevés ziccert engednek. Mintha az alapok lerakása zajlana mindkét helyen: stabil védekezés, és alakulgató támadójáték. Talán nem véletlen mindez, hiszen ahogy náluk is 4-5 új ember szerepel rendszeresen a csapatban, nálunk is ugyanez a helyzet: ennyi új ember beépítése nem megy zökkenőmentesen, nem várható tetszetős támadófoci ilyen körülmények között. Meglátjuk, meddig tart a párhuzam… – macca8