Mi változott?

Ami azt illeti, elég sok minden. Nem fogok kertelni, egy az egyben az Echo idevonatkozó cikkéből merítek a beharang folyamán, de ha valami, akkor a Crystal Palace aztán tényleg mérföldkő, hogy a velük játszott meccsek közt megnézzük mi is történt velünk. A tavalyi 3-3 és a novemberi 3-1-es alázás közt is történt pár dolog, de talán azzal nagyságrendileg azonos horderejű dolgok történtek abban a szűk három hónapban is, ami azóta eltelt. Nézzünk körbe, aztán majd FA-legalább-a-Boltont-megvertük kört is futunk, nem kell aggódni.

A novemberi hangulat felidézése kedvéért McAllister összefoglalójából idéznék:

Azért nem mehetünk el az elmúlt két óra fontos pozitívumai mellett: A srácok jó levegőn voltak, a környéken hullott 50mm csapadék nagyon fontos a növekedésnek induló rozspalánták számára, nem utolsó sorban sikerült használatba venni a teljes Joe Allen mezgarnitúra 75%-át, én meg olyan bácskai rizses húst ettem, hogy ihaj. Ja igen, majd elfelejtettem, BR és a banda sikeresen megkímélt minket a attól, hogy a szezon hátralévő részében bármiért is izgulni kelljen.

Aki volt olyan kegyes, hogy lekattintotta, esetleg már el is olvasta az Echo cikkét (vagy még korábban a csiripdobozból nézte), annak nem kell ecsetelnem az azóta eltelt változást. Nem fogom a cikk lényegét áthozni, angolul vélhetően mindenki tud valamennyire aki itt van, csak pár szám a bajnokság első és második harmadát összehasonlítandó:

Goals: 15 / 21
Conceded: 18 / 11
Defensive errors: 17 / 4
Wins: 4 / 8

Ehhez az adathoz pedig mindenképpen hozzá kell tennem, hogy a Palace elleni baromi csúfos vereség még nem a vég volt, utána győztük még csak le a Stoke-ot Lambert Johnson fejesével, és írt McAllister egy megaposztot arról, hogy ez még nem a gödör alja. De időben szintén a Palace-meccs után következett még a Köd című agymenésem is (a Ludo után konkrétan), mely ironikus módon egyben a végét is jelentette a mindenség legaljának, mert utána bár kiestünk a BL-ből, a pontokat azért elkezdtük szépen összehalászni.

(A síelés meg arra is jó volt, hogy ma kapjak egy erőteljes lecseszést az ortopéd sebésztől a kontrollon, hogy hogy képzeltem mindezt az előre betervezett térdműtétem előtt pár nappal.)

Sajnos nem köthető szorosan a Palace-meccshez, így a visszatekintés egy kicsit megbicsaklik, de a United-Arsenal meccspár közt volt Rodgers kifakadása is, hogy hogy lehet az, hogy májusban még az év edzője volt, decemberben pedig már egy kókler.

A szezon addigi teljesítményét elnézve ez leginkább egy Zrínyis veszett fejszés kirohanásnak tűnt, és valószínűleg az is volt, ugyanakkor azóta az idő igazolta a szavait, sőt nálam igazából nagyobb teljesítményt is nyújtott azóta, mint amit tavaly tavasszal hozott.

Lehet csak az idő szépít meg minden történést, de utólag visszanézve nem tűnik ordas teljesítménynek feldobni a legjobb embereket a pályára hetente (kábé pont egy csapatnyi emberünk volt), és minden mást a SaS-ra bízni, hogy ők majd úgyis megoldják, a védelem meg akár össze is dőlhet. *sniff

Mondom ezt akkor is, ha a SaS-t összerakni valószínűleg nem két pillanat volt, a feszültségeiket kezelni, Stu-t az Everton ellen lecserélni sem egyszerű, ahogy a zongoracipelést mindenki mással elfogadtatni sem. Aztán az ellenfelek feltérképezése, az #[num]CupFinalsToGo, a morál és a lehetetlenben való hit fenntartása szintén nem könnyű feladat, de egy top menedzsertől pontosan ezt várja el az ember, így utólag már nem látom bele a zseniséget mindebbe. De ezért ugyebár megkapta a Manager of the Year címet a többiektől májusban.

És ha nem szerencsétlenkedte volna el a szezon első harmadát, akkor most is pályázhatna rá a 3-4-3-mal, mint Szent Grállal. (Mondjuk valószínűleg épp a köd kellett ahhoz, hogy ezt be merje vállalni.) Az megvan, hogy LvG a rémálomgyárba eleve ezzel a (Feyenordtól printscreenelt) taktikával ment, meg kitöltetlen összegű, aláírt csekkfüzettel, ehhez képest egy hónap alatt ki kellett dobnia az egész előszezonban begyakorolt elképzelést a picsába? Rodgers meg szezon közben lekapta a polcról a fél keret által egy éve, a másik fele által soha nem játszott felállást, és második meccsén már sikerközelbe is vitte, utána meg sikerre.

Kábé ezen Rodgerses kirohanás környékén is volt a második podcastünk is, és eddig az egyetlen, amelyben én is voltam, ekkor beszéltük, hogy mennyire átmeneti felállás ez a 3-4-3, hogy mennyire és meddig hozhat sikereket. És amennyire nem hittem benne én sem igazán, és amennyire átkozta McA akkor (a United elleni 3-0 miatt jogosan), annyira hozta meg a sikereit, főleg Sakho visszatérésével, Can feltalálásával, és mostanában már Sturridge beépítésével.

Ez volt az a pillanat is, amikor a nyári ‘pénzkidobás’ elkezdett törlesztődni, a 40 milliós szárnyvédőpáros kifejezett hasznot hajt azóta, Lallana tudásához méltó helyen és módon játszat, és a régebbi bútordarabok is új huzatot kaptak. Coutinho újra villog, mint valódi 10-es, Lucas, mint a védelem előretolt elitegysége, és Skrtel, mint vezérromboló is új szintre lépett, Sakho meg isten a pályán és azon kívül is. Can haja pedig még mindig tökéletes.

A védelem szerkezeti, taktikai és emberi változásai egyébként önmagukban megérnének egy nagy, elemzős posztot, március végén lesz válogatott szünet, akkor talán jut majd egy kis idő a többfrontos terhelés közepette valami ilyesmire.

Egészen messzire kerültünk a posztban is, meg úgy a csapat teljesítményében is a novemberi Palace-meccstől, de ami a távolságnál még örvendetesebb, az maga az irány. Egészen máshol vagyunk, mint ahová akkor képzeltük magunkat, már nem a Newcastle és a Swansea eredményeit kell néznünk, hogy mikor jutunk vissza a felsőházba (Everton, csórikám), hanem, hogy mibe fektessünk kevesebb energiát ahhoz, hogy maximalizáljuk a BL-esélyeinket. Szakadéknyi különbség.

És ami azt illeti, a véleménykülönbség is szakadéknyi lett abban, hogy most akkor a Bolton ellen miért nyomtunk full kezdőt, meg, hogy mit is ér az FA-kupa. De maradjunk annyiban, hogy nem véletlenül hoztam most el a meccs mindkét posztját Máté és McA elől, mindenkinek jót fog tenni a gőz kiengedése, én meg nem írtam már két hete.

Úgyhogy így a 900 szavas felvezető után nézzük, mit is tud a Palack, és mi ezzel hogyan fogjuk felvenni a versenyt. Valahol itt kezdődik maga a beharang. Be is rakok egy FA-s képet kezdésnek.

A Crystal Palace veszélyes. Ránk a tapasztalatok alapján különösen, de most konkréten mindenkire veszélyes lehetne. Pardew hatalomátvétele óta 5 győzelmet és 2 döntetlent hoztak 8 meccsen, a bajnokságban verték otthon a Spurst, és az FA-ben ők ütötték ki idegenben 3-2-re a Sotont. A Palace baromi veszélyes.

Pedig a támadósorukat elnézve elsőre még el is vigyorodhatnánk, az Arsenal és a United lerakatából összekukázott/kölcsönzött Samak-Zaha-Sanogo sortól nem rajzolom össze az alsógatyám, és a mostani védőhármast elnézve még a kis mocsok Gayle-től se tartanék annyira, ha nem lebegne a szemem előtt a Pardew-féle eredménylistájuk, ami azért több, mint zavarba ejtő. Mert ez az 5 győzelem 8 meccsen egyrészt jobb, mint a mi jelenlegi mutatónk, másrészt a Palack Pardew nélkül az egész szezonban győzött 4-szer, ebből egyszer ugye ellenünk, egyszer meg a harmadosztályú Walsall ellen. Most meg csak az újév óta 5-ször. Beremegne a térdem ha tudna mozogni a kötés alatt.

Szóval izzadni fogunk, oké, de mégis kikkel. Mivel az FA azért kétségkívül a táplálékláncunk növényi szintjén helyezkedik el, így a rotáció biztos, a felforgatás mértéke a kérdés. Gerrard és Lucas sérülés miatt pihen, Cant emiatt fel fogjuk tolni középre valószínűleg Hendo mellé (Allen marad a pincében, mert nem vice-captain), a helyét pedig Lovren töltheti be, megpróbálva ezzel új egyensúlyt találni hátul a Sakho-Skrtel-Lovren tengellyel. A szárnyakon egyet kéne csak cserélni, én mondjuk egy Markovics-Manq párost néznék meg a pinceszökevények közül, hogy ne Johnsonnal keljen Lovrennek kapásból megbirkóznia jobb hátul. Támadásban Sterling felépülése még kérdéses, ahogy Coutinho pihentetésén is el kell gondolkodni az Everton elleni ütés után, ez pedig eléggé lecsökkenti a lehetőségek számát. A Balotelli-Studge párost ellenben ki lehetne próbálni, mögéjük irányítónak meg Lallana elégséges választásnak tűnik, de összességében ez így Rodgers ízlésének valószínűleg túl sok változás lenne, de majd a #srác megmondja ha oda jutunk. (Amúgy Coutinhot szerintem nem fogja kiszedni az öreg, főleg, hogy 5 napunk van a török kiruccanásik kipihenni a fájdalmakat.)

Aztán meglepetésből Rodgers a végén még meglep minket egy teljes full kezdővel, mi meg hápogunk össze-vissza. Mert egyébként ez is benne van, még ha most azért az látványos túlzás volna.

Végezetül a meccshez minél kevesebb szenvedést, és megfelelő RÁK-mennyiséget kívánok már csak, RQ17-nek meg sokadjára köszönjük meg a SportTV-s gifet.