Welcome Lambert

Ha már igazolásról beszélgetünk nem tudom megállni, hogy ne hangsúlyozzam ismét azt az tényt, hogy kevesebb, mint minden második igazolás jön be. Nem csak nálunk, az egész világon, így bármely igazolásért felelős személy – ide be lehet helyettesíteni menedzsert, sportigazgatót, tulajt vagy szervet, mint nálunk a TC -, aki(k) ha minden második igazolást eltalálnak, már az átlag felett teljesítenek, ha meg fölé mennek, akkor kiváló munkát végez(nek). No most, hogy ezt tisztáztuk ismét, nézzük a Lambert-igazolást, amire elsőre rá lehet sütni, hogy nem ilyen lovat akartunk, viszont ha jobban belegondolunk, egyre több értelme van, hiába röhögnek az ellendrukkerek.

Engedjétek, hogy még mindig kicsit elkalandozzak. Erre a nyárra az a feladat, hogy a keretet felkészítsük a BL jelentette kettős terhelésre és arra, hogy az idei heti egy meccs helyett jellemzően jövőre heti kettő lesz. Ennek fényében kell mélyíteni és erősíteni a keretet. Nekünk is így kell tekinteni az idei nyári érkezőket, hogy ennek a kitételnek megfelelnek-e.

Hogy Lambertről is legyen szó kezdenék egy scouser Rickieről szóló mesével, akinek most megvalósulhat az álma. A kicsi Rickie Kirkbyben született, a Liverpool akadémiájától egy köpésre, így gyermekkorától Liverpool-rajongó. Gyermekként már megélhette álmát, hiszen 10-15 éves kora között kedvenc csapatának Akadémiáján tanulhatta kedvenc sportjának alapjait. Azonban álma – mint sok másnak is – meghiúsult, hiszen nem találták elég jónak. Vette hát cókmókját és továbbállt. Fiatal kora küzdelmesre sikerült, hiszen 18 éves, úgy tűnt, le kell mondjon másik álmáról is, ekkor nem volt csapata és egy gyárban dolgozott. Azonban végül talált magának csapatot és profi focista lett belőle. Igazi későn érő típusként a 20-as évei derekán elkezdett egyre jobban játszani és karrierje kezdett szépen felívelni. Egészen odáig, hogy bemutatkozhatott az élvonalban és hazája legjobbjai között is. Mesénk megkoronázása, hogy a világ egyik legjobb csapatába került, és megvalósíthatja azt, amiről már gyerekként is álmodozott. Játszhat és gólt szerezhet abban a csapatban, amelynek szurkolt világéletében és bebizonyíthatja, hogy kár volt lemondani róla kisgyerek korában. Hát nem gyönyörű mese? Igazi hollywoodi történet. Melyikünk ne akarna a helyében lenni? A mesénk lényege, hogy az biztos, hogy szívét-lelkét ki fogja tenni a pályára és ha kell, meghal a csapatért.

Nézzük meg azonban kicsit racionálisabb szemmel. Csináljunk egy pro és kontra listát.

Kezdjük a negatívumokkal:
– öreg: 32 éves nem éppen a fiatal hosszú távú megoldás, amiket én és általában a csapat is preferál.
– tapasztalatlan: nem hogy a BL-ben nem szerepelt eddig, de a PL-ben is csak két szezonja van. Én sem ilyet vártam.
– lassú és korából fakadóan csak lassabb lesz.
– erőcsatár, ennek megfelelően alacsony (kb. 70%-os) passzpontossággal és 188 centis magassággal, nálunk meg BR alatt az egyre félelmetesebb támadógépezetünkben nem volt ilyen jellegű támadó és nincs is hely ennek a típusnak. Nem volt véletlen, hogy első dolga volt Carrolltól megszabadulni.
– az előzőekből fakadóan nem az a fajta támadó, aki az ellenfél védőit hibára kényszeríti presszingelésével.
– nem bizonyított nagy név.

Nézzük a pozitívumokat:
– későn érő típus – mint Drogba, Toni, Di Vaio – 26 éves korában kezdte el igazán a gólszerzést, így azért van benne egy-két jó év.

– Az, hogy erőcsatár színesíti az alapból elég széles taktikai és stílusbeli repertoárunkat, mert ugyan idén nagyon ment a támadógépezet, de pl. Mourinho megmutatta, hogy Ikarusszal megfoghatóak vagyunk. Jövőre sokkal többen fogják ezt alkalmazni ellenünk, így erős fizikális romboló a 16-n belül segíthet feltörésükben.
– Erőcsatár, de nem az a klasszikus fajta, mint Carroll volt. Pochettino alatt nem azzal töltötte idejét, hogy leste a magas lasztikat és fejelgette le azokat. Funfact: a most zárult szezonban 19 fejese volt kapu irányába, amiből 1 gól született, míg Suárez 11 fejesből 3 gólt szerzett. Látszik, hogy nem az a klasszikus fejelőgép. Viszont rögzített szituációk kivédekezésekkor azért jól jöhet. Ellenben lábbal kifejezetten ügyes, no nem a passz pontossága, de az elmúlt két szezonban csak Suárez (37) és Baines (27) alakított ki nála több ajtóablak lehetőséget társainak (CCC) Silva (24), Mata (23), Cazorla (23), Coutinho (22) és Hazard (21) is elmaradt tőle. Ezen felül kedvenc fegyverünkben, a kiugratásokban ő volt a legaktívabb 94 kiugratási próbálkozással messze a legjobb, Silva (79), Wilshere (66), Coutinho (65) és Suárez (63) a nyomába se érhettek, igaz elég gyengus, 17%-os hatékonysága volt ebben a műfajban az élmezőny 50%-hoz képest. De akkor is látszik, hogy simán bele tud illeszkedni a mi támadógépezetünkbe, akár még erőssége is tud lenni. Nem a tipikus erőcsatár, sokkal több annál.
– Az nem hangzik rosszul, hogy a tavalyi szezonban a legalább 10 gólt és 10 gólpasszt is szerző 4 játékos közül 3 nálunk játszik jövőre (Suárez, Gerrard, Lambert).
– Taktikánál maradva, ha ő maga nem is jó presszingben, de Pochettino alatt a kulcsa volt a fizikalitásra, presszingelésre építő, magas labdabirtoklású rendszernek. Ennek a másik kulcseleme volt a gyors támadásvezetés, aminek eredménye a már látott sok kiugratása, hiszen középpályán felrúgták rá a lasztit, azt megtartotta és ugratta ki a népet. A magas CCC számának magyarázata hasonló, hiszen mikor bent birkózott a 16-n belül a védőkkel, felrúgták rá a lasztit amit ő visszapasszolt, vagy lekészített (ezen használat eredménye nála az alacsony passzpontosság). Ezért van az, hogy az ábrán láthatóan a tizenhatoson belül csak Suárez alakított ki több helyzetet a társainak.

A rövidítések magyarázata a cikkben.

– Jó szabadrúgáslövő. Az elmúlt 2 szezonban 4 gólt is szerzett. Mondjuk Suárez és Gerrard mellett ennek csillogtatására nem lesz lehetősége, de jó, ha van plusz opció.
– Kifejezetten jó 11-es lövő, egész pályafutása során egyetlenegyet hagyott csak ki. A Southamptonnál 34-ből 34-et értékesített. Nem árt, ha Gerrard mellett van egy biztos lábú játékos.
– Ha nem is halálos a kapu előtt, de jó lövő. Az elmúlt 2 szezonban a tizenhatoson belül 18 gólt szerzett 111 kísérletből (16%-ot értékesített, az átlag 14,6%). Tavaly a lövési kísérleteinek 51%-a kaput talált (5. legjobb a ligában) Suárez kicsit jobb volt 53%-kal, de pl. Sturridge kicsit gyengébb 49%-kal.
– a tapasztalat relatív dolog. A csúcsfociban tapasztalatlan, de azért még ha jórészt az angol 3.-4. osztályban is, de felnőtt pályafutása során csak összefocizott 619 meccsen 233 gólt. A PL-ben az elmúlt két szezont figyelembe véve nem sokan tudnak a 75 meccs 28 gól 15 gólpassznál sokkal jobbat felmutatni, így az elmúlt két szezont figyelembe véve bizonyított góllövő és előkészítő.

Összegezve sikerült szereznünk egy olyan támadót, aki nem csak hogy tudja és elfogadja, hogy 3-4. számú választás a SaS mögött, hanem még örül is neki. 3.-4. számú opciónak úgy gondolom teljesen jó, hiszen az alapjátékunkba be tud illeszkedni és ezen felül egy másfajta opciót tud jelenteni az Ikaruszok feltörésénél. Mindezt a mai árak mellett potom pénzért, a hírek szerint 4,5 millió fontért, alacsony béren a következő 2 évre. Az elsőre wtf igazolás jobban belegondolva pontosan az a fajta, amit keresünk. Hiszen azt tudjuk és rendszeresen hangoztatjuk, hogy a riválisainkat túlkölteni nem tudjuk, így nekünk okosabbnak kell lennünk és ott kell megtalálnunk a rejtett értéket, ahol ők nem is keresik. Nem csak én, sokan tartják jó igazolásnak. Az ellendrukkerek meg röhögjenek csak nyugodtan.

TIA-ról.

Senki se lepődjön meg, mikor rossz magyar szokással Bárányosnak hívom majd.