A középpályánk a 2013/14-es szezonban

A szezonértékelőink sorában mindig kiemelt szerepet kap a csapatrészek értékelése, a tavalyi év után idén is én fogom bemutatni a középpályát. Az évek során jellemzően ez a csapatrészünk szokta a legtöbb kritikát kapni és az itt szereplő játékosaink váltják ki a legtöbb vitát. Idén azonban ezek a hangok szép lassan elcsendesültek, de azt persze nem kell elhallgatni, hogy az idei elképesztően sok bekapott gólnak a védelem és a taktikai okok mellett a középpályán is keresendőek az okai. Azonban összességében egész jó évet zárt a középpályánk.

Idén nagyon kevés meccset (43) játszottunk, szemben a tavalyi 54-gyel. A középpályánk volt idén a leginkább alulméretezett, a tavalyi 12-vel szemben idén a legtágabb értelmezés szerint is csak 8 játékos lépett pályára ebben a csapatrészben, de erről majd később. A szűkebb értelmezésben úgy is mondhatnám, hogy alapvetően 4 fővel vágtunk neki a szezonnak a modern foci legfontosabb csapatrészében az ideális 6 helyett. BR érdeme, hogy a szezon végére igazolás nélkül mégis elmondhatjuk, hogy 5 (6 ha Sterlinget a gyémánt csúcsán számolom) fővel zártuk. (Azt ide még beszúrnám, hogy a kis létszám mellett folyamatos sérülések is jellemzőek voltak.) Gondolom, hogy az még mindenkinek megvan, hogy mekkora sírás volt a téli ablak zárása körül, hogy nem igazoltunk ebben a csapatrészbe (ekkor Lucas sérült volt), és sokan temették a top4-t, hogy megírtuk szerintem a Fonat egyik legjobb, de mindenesetre leghosszabb posztját. Azonban hála a jó Fowlernek Gerrard és Coutinho újrapozícionálásával, illetve Sterlingnek a gyémánt csúcsán való szerepeltetésével egy mesés tavaszt hoztunk le. Néhány játékos kapcsán, mint tudjátok összeakadunk a kollégával, így kaptok duplázást, azok kapcsán, akik mind támadóként, mind középpályásként szerepeltek. (Még egy beszúrás: a szezon során egy rövid ideig decemberben szerepelt csak az a középpálya, amit én a legjobbnak tartok.) Ennyi felvezetés után vágjunk bele az egyéni értékelésekbe.

A gólpassz adatok a transfermarktról, ami azért fontos, mert ahány forrás, annyi adat.

Jordan Henderson egy nagyon jó és kiegyensúlyozott évet tudhat maga mögött. A csapat egyik legfontosabb játékosává nőtte ki magát. Tényleg kihagyhatatlan, ami erősen meg is látszott a szezon finisében a 3 meccses eltiltása során. Itt és most vitatkoznék kicsit Szederbokor (kicsivel írom – szederbokor) kollégával, mivel nálam egymás után a második évben a Legtöbbet fejlődött játékosunk díjat ismét ő viszi el. (Az igaz, hogy Sterling és Suárez is simán jó lenne erre a képzeletbeli díjra, de nem nálam.) Manapság már nem kérdés, hogy Hendó a legtöbbet dolgozó játékosunk, iszonyat mennyiséget fut meccsenként, dolgozik a csapatért, amolyan szürke eminenciásként. Ha azt mondod zongoracipelő, akkor az Hendó. Az eltiltását leszámítva gyakorlatilag végig játszotta a szezont lecserélés nélkül, azonban játéka sokkal több ennél, elég, ha csak a sarkalós gólpasszait emlegetem fel. Vele kapcsolatban nem lehet elmenni amellett, hogy taktikailag az egyik legsokoldalúbb játékosunk, hat, igen 6 különböző pozícióban játszott a szezon során ezzel is segítve BR-t, hogy változatos felállásokkal tudja meglepni az ellenfeleket, és bármelyik pozícióban is szerepelt mindig hozta a tőle elvárhatót. Volt ő idén védekező középpályás double pivotban, szerepelt szárnyvédőként a 3-5-2 alapú rendszereinkben, volt támadó középpályás, volt jobboldali támadó 4-2-3-1-ben és jobboldali támadó 4-3-3-ban. Azért a legtöbbször a legjobb pozíciójában játszott b2b CM-ként (minő meglepetés, hogy eddigi legjobb szezonját hozta nálunk). Mentalitása továbbra is csodálatra méltó, az pl megvan, hogy a tavasz nagy részét törött csuklóval játszotta végig meccs kihagyása nélkül? (Ugye ez az ominózus annyit-futok-hogy-csak-a-reklámtábla-fog-meg eset miatt.) A középpályás védekezésünk és presszingünk akadozása, úgy gondolom, nem elsősorban az ő hibája.

Steven Gerrard, vele kapcsolatban valószínűleg nem a többségi véleményen vagyok. Eléggé kétarcú szezont tudhat maga mögött, hiszen ősszel a sérülése előtt nem volt jó, nagyon nem, sőt kifejezetten rossz, a csapat gyengéje volt. Abszolút nem tartottam akkor jogosnak, hogy BR folytatja vele a véletlenül sem maradsz ki a kezdőből és sosem cseréllek le játékot, bármilyen rosszul is játszott. Ellenben tavasszal miután beleszokott az új pozíciójába újra a régi fényében tündökölt és újra a csapat erőssége volt. A formajavulás okát természetesen a taktikai pozícióváltásban látom. Ősszel Gerrard a fáradó lábaival még b2b CM-t játszott, amihez már nem volt elég, illetve Lucassal párban a double pivotunkban, ahol a két immobilis játékos nem tette jóvá a játékunkat (hiába kaptuk ezzel a formációval és ezzel a párosítással a legkevesebb gólt) és ezért Gerrard is volt a főbűnös. A sérülése alatt összeállt a Lucas-Allen, Hendó középpálya, amely iszonyat jól tolta, így nem voltam benne biztos, hogy visszatérte után még egyáltalán befér-e a csapatba. Azonban ezt Lucas sérülése felülírta, és következett az elsőre furcsa, de idővel BR egyik leginspiráltabb döntése, hogy Gerrardot rakta be controllernek a csapatba. A többi már történelem. No jó nem. Gerrard a kezdeti pár meccses beszokási periódust követően remekül játszott ezen a poszton, de nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az ő játéka az, ami miatt a tavaszunk eléggé focimenedzser játékosan gungho-s lett, azaz nagyon sok gólt kaptunk, de majdnem mindig túllőttük az ellenfeleinket. Hiszen Gerrard tavaszra sem lett sokkal gyorsabb, az alapvető védekezési helyezkedési hibái nem tűntek el teljesen, és játéka továbbra sem a türelmes kis passzokkal építkezős, ezért is lehet, hogy azon a 19 alkalommal mikor Gerrard ebben a pozícióban játszott 1,5 gólt kaptunk meccsenként. Azonban azt nem lehet elvitatni, hogy ennek a brutális támadógépezetnek igazi kapitánya/vezére volt onnan hátulról.

Lucas Leiva nekem mindig is nagy kedvencem volt, de ez az idei szezonja összességében nem volt a legjobb. Az ő szezonja Gerrard inverze. Ő ősszel a sérülése előtt játszott jobban és tavasszal találta a helyét nehezen a csapatban. Az ő esetében is ennek az oka a játszott pozíciókban keresendő, hiszen ősszel double pivot védekezőbb tagjaként tolta, ami neki mindig is nagyon ment, a legjobb szezonjait és legjobb teljesítményeit nálunk ebben a pozícióban töltötte, majd a Gerrardnál emlegetett módon ő volt a legjobb, legkiegyensúlyozottabb a középpályánkon, controllerként pl a Tottenham idegenben, egyébként meg vele ebben a szerepkörben 1,2 gólt kaptunk meccsenként. Tavasszal vagy csak csere volt Gerrard mögött, vagy a számára idegen poszton b2b CM-ként játszott, vagy a gyémánt szélén, esetleg 4-1-2-3-ban. A sokéves védekezési képzés után nem tudott hirtelen támadó géppé átkapcsolni, de még a poszttól elvárható támadási értéket sem tudta a pályára pakolni. Ez nem igen ment neki és nem vagyok benne biztos, hogy érdemes még próbálgatni ezekben a pozíciókban. Összességében ő még mindig a legjobban védekező középpályásunk, de taktikai értelemben nem túlságosan sokoldalú és sajnos az elmúlt évek sérülései megkoptatták a sebességét, de nem látom okát, hogy jövőre ne legyen hasznos tagja a rotációnknak a neki megfelelő pozíciókban.

Joe Allen nem élete szezonját hozta a meccseinknek kicsit több mint a felén játszott, de ezeken is sokszor csak csereként. Azt tudtuk róla eddig is, hogy jó játékos, presszingben hatékony, jól passzol, és ezt idén is hozta. A megint sérülésekkel teli szezonjában viszont volt az a decemberi időszak, amikor láthattuk, hogy miért is igazoltuk le és miért kell ő nekünk. A megfelelő rendszerben a megfelelő poszton játszatva kiváló játékos. A tavasz során is voltak jó meccsei és a gyémánt szélén is jól megállta a helyét, így ma már kevesen követelik a csapattól való elüldözését, de ha jönne végre egy sérülésmentes szezonja, akkor a maradék kételkedőt is el tudná hallgattatni. Ja és ne felejtsem el, idén megszerezte az első liverpooli gólját a bajnokságban. Fejjel, csak hogy egy kis komikum is legyen.

Philippe Coutinhoról már szólt a kolléga a támadók között, így én most egy kicsit más oldalról közelítem meg. Szerintem egy fiatal irányító típusú játékosnál bele van kódolva, hogy lesznek zseniális és szürke meccsei, így azt kaptuk tőle, ami elvárható. Az idei év során kapta kommentelőinktől a Lepkefing ™ gúnynevet, ami sajnos nem teljesen valótlan. Gólok számában elmaradt az elvárttól, annyira, hogy StatsBombos ExpG/Goal mutatója a 11. legrosszabb lett a ligában. Érthetőbben a lövés száma és a lövések helye alapján, ha a ligaátlagot hozza, 8 gólt kellett volna szereznie a valóságban szerzett 5 helyett. Ezt lehet persze úgy is nézni, hogy milyen rossz volt, meg úgy is, hogy nagyon simán van helye a javulásnak a jövőben, hiszen csak a matematika alapján elég valószínűtlen, hogy megint ennyire alul teljesítsen. A lényeg vele kapcsolatban, hogy még mindig nagyon fiatal kora ellenére bárhol is kapott szerepet, a csapat egyik legfőbb kreatív ereje tudott lenni. A másik lényeges vele kapcsolatban, hogy olyant mutatott idén amikor BR másik inspirált döntésétől b2b CM szerepben játszott, amit senki sem gondolt volna. Abban a pozícióban kifejezetten nagyot focizott és sokat lendített a középpályánkon. Annyira, hogy érdemes elgondolkodni azon, hogy hosszabb távon a jövőben ebben a pozícióban játszassuk. Jah, és azt ne hagyjam ki, hogy az ősz folyamán ő is volt sérült.

Luis Alberto, na róla nem tudok sokat mondani. Sejteni lehetett, de nem lehettünk benne biztosak a szezon előtt, hogy ez még nem az ő éve lesz. Nem lett az. Fiatal még, jó képességű, így még nem szabad leírni.

Raheem Sterling a tavasz során a gyémánt csúcsán nyújtott produkciójával került be a középpályások közé is, pedig ősszel alig vagy inkább egyáltalán nem játszott. Fantasztikus teljesítményt nyújtott ezen a poszton, szórta a gólokat, adta a gólpasszokat, igazi versenyhelyzetet teremtett Coutinhonak. BR megint zseniális volt, senki sem gondolta volna, hogy Raheem ezen a poszton is bevethető. Mondjuk azt is hozzá kell tenni, ha ő játssza ezt a posztot akkor nem lehet klasszikus irányítónak titulálni sem a posztot sem azt a teljesítményt, amit ő ott nyújt. Volt már, de ismétlem megint, hogy rögzüljön ő ilyenkor a manapság divatossá váló inside winger (Kazincy SE kitalálhatna erre is valamit) ilyenkor, mint ahogy Ancelotti Reáljában Di Maria.

Texeira idén egy meccsen állt be a csapatba. A szezon nagy részét az u21-s csapatban Inglethorpe csapatánál töltötte, és volt egy rövid, sikertelen kölcsönadása is. Alapjában véve egy nagyon tehetséges játékos, aki több poszton is esélyes lehet a csapatba kerülésre, de neki még idő kell. Hiába nem a legfiatalabb már a tehetségeink sorában, de az az egyéves hátsérülés amivel igazoltuk a Sportingtól 1-2 évvel visszavetette a fejlődését a kortársaihoz képest.

***

A most következő rész akár lehetne is egy külön poszt, de mivel a szezon és a középpálya értékelése ez is, így most kerül kitárgyalásra minden és lesz egy szép hosszú poszt. Gondolom mindenki olvasta a taktikai áttekintőt, így tudjuk, hogy kismillió formációt játszottunk idén. A középpálya szemszögéből, úgy néz ki a dolog, hogy játszottunk olyan formációt, ahol 2 db középpályásra van szükség 4-2-2-2, játszottunk olyant ahol 4 db-ra 4-1-2-1-2, sőt a 4-3-2-1 esetében 5 középpályás is kell, de az esetek döntő többségében olyan felállást játszottunk ahol 3 a szükséglet. Ezekben az esetekben az volt a nagy kérdés, hogy milyen irányú a középpályás háromszögünk, ami azért fontos, mert egészen más középpályás posztok és feladatkörök vannak 2-1 illetve 1-2 háromszög esetén. Most csak rövid emlékeztető, az első esetben két DM és egy irányító szerepelt, míg utóbbi esetén egy controller és két b2b CM. Ezek egészen más posztok egészen más feladatkörökkel, főleg BR esetén, akinél nem volt idén jellemző a fluiditás a középpályán. A korábban ismertetett statisztika és taktika keresztezéséből született elemzés beígért folytatása jön. De még mielőtt belevágnék tisztázzuk, hogy mely formációkban mit tekintek középpályásnak és milyen elnevezést használok hozzá:

• 4-1-2-3 esetén 1-2 középpálya controller és két CM
• 4-2-3-1 esetén 2-1 középpálya douple pivot és AM
• 4-1-2-1-2 esetén 4 középpályás van controller a gyémánt alján AM a csúcsán és a két oldalán CM-ek
• 3-4-1-2 esetén 2-1 középpálya douple pivot és AM
• 3-1-4-2 esetén 1-2 középpálya controller és két CM
• 4-2-2-2 esetén két középpályás nálam double pivot a középső 2 támadó pl. Coutinho és Hendó esetén a megfelelő oldali
• 4-3-2-1 esetén én úgy vettem, hogy 5 középpályás van bár lehetne vitatni, hogy a 2 ez esetben inkább támadó. Besorolásom szerint 1-2 középpálya controller és két CM előttük meg két AM, amit azon a meccsen Cou és Sterling játszott.

Még annyit, hogy fontos, hogy ki hányszor játszott az adott pozícióban, mivel nagyobb minta pontosabb eredményt hoz, illetve a meccsenként játszott átlagperc fontos, mivel az általam használt mutatók meccsekre vannak bontva. Az alapok ismétlése, illetve tisztázása után essünk is neki az egyéni értékeléseknek.

Kezdjük Coutinhoval, mivel ő kellően sok pozícióban játszott és nála látványosan nagy különbségek jönnek ki, így elég látványos, hogy a különböző pozíciókban más feladatokat kell ellátnia. Az első megállapítás, hogy bárhol is játszik alapvetően egy támadó szellemű, irányító típusú játékos. A második az, hogy mikor középen játszik jobb, mint mikor a baloldalt tolja tükörszélső jelleggel (az ő játékában a kulcspasszok, cselek, passzok és a passzpontosság számít leginkább). Ezekben semmi újdonság nincs. A harmadik az az, hogy legjobban akkor védekezik, azaz pontosabban presszinggel, mikor CM-t játszik, sőt ebben csapatunk egyik legjobbja, ami azért meglepő. Ami érdekes még, hogy gyakorlatilag nincs különbség az szerzett interceptionök számában. Ebben neki és az egész csapatnak is sokat kell javulnia. Kíváncsian várom, hogy jövőre mely pozíciókat fogja játszani. Mindenesetre amennyire meglepő, annyira jól sikerült, és megtartandó a CM-ként szerepeltetése.

Lucasnál a statisztikákból is látszik (WS-en elérhető pályafutása és az idei szezonja összehasonlításból), hogy nem volt az idei a legjobb szezonja, idén már nem számított 90 perces játékosnak. Az átlagban játszott perceiből is leszűrhető, hogy a tavaszi CM kísérlet nem volt a legsikeresebb (átlagban a legkevesebbet ezen a poszton játszott). (Megjegyzésként a kis mintára nála a CM passzpontosságát egy csere szereplése mikor 1 percet töltött a pályán és nem volt passza, így 0%-al passzolt elég csúnyán elviszi.) Ami leszűrhető még, hogy bárhol is játszik, védekezésben és passzolásban erős, de támadásban gyenge. Eget rengető megállapítás. Viszont ami értelmes vele kapcsolatban az az, hogy a statokból az olvasható ki – amit feljebb említettem is -, hogy ő igazán a double pivot védekezőbb tagjaként érzi magát legjobban és ott nyújtja a legjobb teljesítményét. Controller-i szereplése kapcsán azt lehet megállapítani, hogy kellene még játszania ezt a szerepet ahhoz, hogy igazán belejöjjön, viszont az is látszik, hogy ilyenkor a legpontosabb passzolásban, így ha a türelmesebb foci felé akarunk elmenni, van benne nem is kevés potenciál.

Gerrard, no ő az, aki miatt belekezdtem a pozíciók statisztikai vizsgálatába. Idén controllerként játszotta a legtöbbet, sokat játszott double pivotban és néhány alkalommal CM-ként. Az az alap megállapítás, hogy a CM szerepléshez nincsenek meg már a lábai, ezt alá is támasztja, hogy a legkevesebb percet átlagban ezen a poszton töltötte a pályán, és a statisztikái is itt a leggyengébbek még akkor is, ha a Hollywood lasztijai ilyenkor a legpontosabbak. Általános megjegyzés, hogy nála kevésbé számít, hogy hol játszik, mindig lesz egy alap kapuralövés száma és kulcspassza a szögletekből, szabadokból és tizenegyesekből (mondjuk kisebb mértékben de ez Coura is igaz). Ami látszik még, hogy jobban védekezik, de legalábbis magasabbak a védőmutatói mikor egymagában ő a védekező sor, ami azért nem meglepő. Viszont továbbra is tartom, hogy ő inkább a reaktív és nem proaktív védekezésben jeleskedik, lásd blokkok száma, kevés interception (Lucashoz képest), viszont sok szerelés (Lucashoz képest), ami esetében inkább az utolsó pillanatos becsúszó szereléseket jelenti. Ugyan kicsi a különbség, de nekem kevésbé tetszik, hogy kevesebbet és pontatlanabbul passzol (elsősorban a több Hollywood laszti miatt) mikor egyedül van hátul, mint párban. Összegezve ha nem is minden szempontból tökéletesen, de jól sikerült a posztváltás. Szerintem ezzel BR megmentette a Gerrard pályafutásának a végét és meghosszabbította 1-2 évvel azt.
Kicsit a jövőbe nézve: ugyan évek óta azt várom és jósolom, de eddig BR és Gerrard mindig rám cáfolt, de most már tényleg nem tartanám jó ötletnek, ha az átlag heti 2 meccses szezonban minden meccsen minden percet a pályán töltene. Az ideális az lenne szerintem ha kb. 50-60%-t töltené a játékidőnek a pályán.

Henderson. No ebből a táblából is látszik, hogy mennyire sokoldalú taktikailag és nála található a legkisebb különbség a játszott percek tekintetében (mindenhol hozta amit BR várt, így nem cserélte le) és a hozott számokban is, hogy egy jó kiegyensúlyozott teljesítményt bárhol tud hozni. Az AM teljesítményét gyorsan lerendezném ez volt az idegenbeli Hull vereség, ahol nem játszott kifejezetten jól, meg azért nem ez az igazi posztja. A double pivotban keveset játszott de az egyik legjobb produkcióját ezen a poszton hozta, mondjuk az ő sebességével és kilométerével mind Lucassal, mind Gerrarddal életképes opciót tud összehozni a jövőre nézve. Elég sokat játszott a jobboldalon és nála a jobboldal kifejezés tényleg ül mert volt ő idén szárnyvédőtől kezdve a támadó trió egyik tagjáig minden ezen az oldalon, ami ilyenkor kiugrik, hogy többet cselez és több kulcspassza van ha itt játszik. Legtöbbet azonban a szerintem legjobb posztján játszott (még ha nem is itt a legkiugróbbak a számai), és ha a többiekével hasonlítom, akkor meg végképp nem, de ez az a poszt, ahol tényleg ki tudja élni a rohangászási kedvét, zakatolhat fel-alá, így tolhatja az igazi b2b CM teljesítményt.

Allen idén nem volt használva sok poszton, ennél szerintem többön megállná a helyét. Esetében az színesíti a képet, hogy van két csereként való szereplése, mikor nem tudtam meghatározni, hogy milyen posztra állt be. A két poszton ahol játszott elég kevés, csak 65 perc körül átlagolt. Legtöbbször a legjobb posztján, CM-ként láthattuk, összességében a jobb produkciót is ezen a poszton hozta, ami viszont meglepő lehet, hogy nem itt volt a legpontosabb passzoló, sőt abszolút nem emelkedik ki a többiek közül ebben a mutatóban, viszont védekezésben ő a legjobb összességében. Látszik, hogy jó presszingben és kiemelkedően magas interception számot hoz össze, mind-mind a szívemnek kedves dolgok, és ez az ami miatt fontos nekünk és értékeljük. Már aki.

A kicsi Sterling az utolsó, akiről részletes stat elemzést kaptok. Ő is igazi BR bébiként széles körű taktikai alkalmazhatóságot mutat és kismillió pozícióban mutatta meg, hogy lehet rá számítani, volt ő egyszer például csatár is. Azért az évet alapvetően a széleken általában támadóként töltötte, de volt nem egyszer mikor szárnyvédőt vagy a cserék végén a meccsek végére jobb bekket játszott, amely pozíciókban szintén megállta a helyét, nem csak támadásban. Ez nem képezi a részét a középpályás értékelőnek, így csak röviden annyit állapítanék meg, hogy a jobboldal jobban fekszik neki, de ezt úgy is mondhatnám agyon egyszerűsítve, hogy sima szélsőként jobb, mint tükörszélsőként. Még annyit, hogy Sterling kapcsán mindig ki szoktuk emelni, hogy milyen jól védekezik, milyen hatékonyan presszinggel Couval szemben, ellenben ha ránézünk a statokra, amit ebben a témában meg lehet fogni, abban jobb volt a brazil. Még egy megállapítás, ugyanúgy mint Cou-nak, neki is sokat kell még fejlődni interception ügyben. Most számunkra a gyémánt csúcsán nyújtott teljesítménye az érdekes. Azt már tisztáztuk, hogy remek volt itt és szórta a gólokat, gólpasszokat, viszont azt is látni kell, hogy mezőnymunkája a cselezést leszámítva mindenben elmarad a kis braziléhoz képest, ami mondjuk inkább az ő dicsérete, mint Sterling kritikája.

Már csak annyi van hátra, hogy a két leggyakoribb középpályás háromszögre bemutassam az ott megfordult játékosok összehasonlító tábláját. Az összehasonlítást két dolog nehezíti:
– egészen eltérő időt töltöttek a pályán
– nagy különbségek vannak a játszott meccsekben, azaz az elemszámban.
Az utóbbin nem tudok segíteni, azt majd az idő megoldja a következő szezon értékelőire. Az előbbin azonban lehetett segíteni, így elkészítettem az elméleti teljesítményüket mutató táblát azt az egyébként lehetetlen dolgot feltételezve, hogy mindenki ugyanazt a teljesítményt nyújtotta volna, ha mindig 90 percet tölt a pályán. Így a tábla a funfact rovatunkba való.

Az első tábla a személyes kedvencemet az 1-2 alapú középpályát mutatja. Ha megnézzük az itt szereplő interception számokat, akkor láthatjuk, hogy miért gondolom és mondogatom már jó régóta, hogy a Lucas – Allen, Hendó középpálya a legjobb és ha a többi számot nézzük akkor az is látszik, hogy miért ez a legkiegyensúlyozottabb. Látszik, hogy Allen a legjobban védekező CM és az is, hogy Cou presszingje kiemelkedik a többiek közül. No meg az, hogy mennyivel pontatlanabban passzol, mint a versenytársai. Rátérve a controller kérdésre itt látszik igazán, hogy ha kiegyenesítjük a játszott percből fakadó különbséget, akkor már Lucas az összes védekező mutatóban jobb, továbbá ha kicsivel is, de többet passzol, értsd jobban belefolyik a játékba és szervezi is abban az értelemben biztosan, hogy jelentősen pontosabban passzol a brazil ezen a poszton, így sokkal alkalmasabb egy lassabb, türelmesebb támadásépítéses játékra, mint Gerrard. Persze a támadásokhoz való hozzájárulásban és a Hollywood lasztikban nem érheti utol a kapitányt. Kicsit a jövőbe nézve ezért gondolom, hogy jövőre kb fele-fele arányban kellene az időt elosztani kettejük között az éppen aktuális ellenfél elleni stílus/taktika függvényében.

A második tábla értelemszerűen a 2-1 alapú középpályát mutatja. Ezt már tényleg nem akarom nagyon húzni, a szemünk és a statok is azt mondják, hogy minden hiányossága ellenére a Lucas, Gerrard – Coutinho összeállítás volt a legjobb, még akkor is ha Hendó, Allen és Sterling is egészen jól szerepeltek itt. No meg itt is kijön, hogy Gerrard mennyivel türelmetlenebb, így pontatlanabb a többieknél.

Összegezve a kissé hosszúra nyúlt értékelőt. A relatíve kis létszám ellenére az összes védekezésbeli problémát és sérüléseket figyelembe véve egy jó, de nem kiemelkedő szezont hozott le a középpálya. Ide koncentrálódott idén BR összes taktikai/pozicionális átnevelése, és épp ettől a középpálya köszöni szépen és megvan. Ha arról van szó, a jelenlegi állománnyal is eldöcöghet jövőre, de azért nem ártana 1-2 friss arc, főleg a CM poszton, kiemelten akkor, ha a diamondot rendszeresen tervezzük játszani.