Outscore till I die

Na, hol is kezdjük. 9 meccs volt hátra a szezonból, pipa, a kiesőjelölt Cardiffhoz megyünk, oké,  Máté fél a meccstől, természetes, úgy kezdünk mintha csak az Arsenal lennénk az Anfielden (what?), aztán másodjára is hátrányba kerülünk, na fasza.

El nem tudom képzelni élőben milyen lehetett ezt a meccset nézni, mert csak ma reggel, 5 perces takarószökevényként kezdhettem el nézni, de villámsebességgel pattant ki a csipa a szememből, hogy aztán két órával később már jóllakott óvodás módjára hümmögjek a székemben. A Cardiff City vs Liverpool 720p 22.03.2014.mp4 című állományomat úgy kiraknám a polcomra.

(De a nyitókép is elférne a falamon poszterméretben.)

Három hete volt a Soton elleni összefoglalóm, ahol a kezdeti kis intermezzom volt a soha ne késs, és soha ne késd le a meccset című szösszenet. Én jeleztem, hogy nem látom majd élőben a meccset, ennek ellenére sikerült a szerkesztőségnek rám kijátszania ezt az összefoglalót, ami ugyan tovább erősíti az összefoglalóim babonáját, de na, azért nem szeretek így összefoglalót írni. De ha már rám jött ki, akkor megpróbáltam a pozitív oldalát megfogni a dolognak, és kipróbálni a többiek által tanácsolt meccsnézéses módszert, a jegyzetelést. Hogy aztán rájöjjek, hogy hülyeség, legalábbis a mi meccseinken mindenképpen.

Jó, igaz, így megmaradnak olyan dolgok, amik egyébként nem, pl ilyeneket írtam még fel az első félidőben, hogy:

-hol a fenében van a középpályánk, és miért vesztegetjük meg a Cardiffot a labdáinkkal?
-ez a Cardiff 7. első félidős gólja a szezonban.
-[16. perc, Suárez első gólja] IKARUS WHO?
-ez volt a Cardiff 8. első félidős gólja, nulla presszing és nulla középpályás védekezés
kellett hozzá.
-[kommentátor ] „Liverpool is very un-Liverpool-like today”
-Skrtel olyan magabiztos, Crouch-os keresztbe-a-lóláb gól lőtt, mintha csak a saját
kapuja előtt lenne.

Jó, lehet, hogy nem szar dolog a jegyzetelés, mert ezeknek a fele nem maradt volna meg a 96. percre, de szerintem pont ez a lényeg. Számunkra nem is kell, hogy megmaradjanak az ilyen apróságok a meccs végére, és van aki ezt a hozzáállást igazolja – bár nem tudom mit keres bal oldalt a két léhűtő:

Outscore till I die, vagy valami nagyon hasonló. Persze, egyáltalán nem ilyen egyszerű a történet úgy nagy totálban, Rodgersnek nagyon komolyan el kell beszélgetnie a védekezésről majd a középpályával, és a védelmünk bal oldalával – az első félidőben pl csak onnan kaptunk lövést -, de ezek azok a gondok, amiknek nem kell a mi vállunkat terhelnie. Igen, benyeltünk 3 gólt, így már 38 van, és szezon végére csúnyán túl fogjuk lépni az elmúlt évek negatív rekordjait, de ezt mind-mind elhomályosítja a másik kapura való veszélyességünk.

Gondolom sokaknak szembejött már a neten Mostar képe, amin a PL legsikeresebb csatárduóit összegző statisztikában immár harmadik helyén áll a SAS. Az egy dolog, hogy a listán csak az ezredforduló előtti időkből vannak indulók (Anelka gólkirály is tudott lenni szaros 19 góllal 2009-ben), de sokkal nyelvcsettintősebb, hogy már csak a 42 meccses PL-ből vannak a listán a SAS előtt. És ha már Funfact time:

• Csak a top4 csapatai meg a United szerezett több gólt, mint a SAS, de a mancok is csak +1-ben vannak.
• A 2008-2009-es szezon végén 77 góllal (a csapat PL-rekordja) a legeredményesebbek voltunk a ligában. Most 82-nél tartunk, és ezzel a gól/meccs mutatóval továbbszámolva a Chelsea 2010-es, 103 rúgott gólos PL-rekordját is megdönthetjük.
• A szokásos NHL hasonlat: 2,73 gól/meccs már a 15. helyre elég, háhá Winnipeg. (A polkorrektség jegyében: a KHL-ben mindez a nyolcadik helyre is elég, háh ХК Динамо Рига)
  
• Suárez önmagában is a 16. lehetne a PL-ben a 28 góljával.
• És ennyit rólad FIFA, meg a már nem francia Ballon d’Or, az év csapatában egy darab PL-játékos sem volt, nem, hogy pont Suárez, de pontosan ennyit értek, ti, a szakma. (Spoiler alert: idén se lesz.)

Elkalandoztam, bocs érte, csak valahányszor a kiherélt aranylabdára gondolok, (Sneijder?!) mindig elfog egy olyan negatív érzés, amit még az FA-vel kapcsolatban se tudok érezni.

De térjünk vissza az eredeti fonalunkhoz, mert már megint csak beszélek és beszélek, de az összefoglaló éppenséggel semmiről nem szól.

Nézzünk bele egy kicsit a taktikába: Rodgers zsinórban harmadjára is a gyémánttal próbálkozott, ezúttal ismét Coutinhot helyezve a csúcsra, de az első félidőben mindez nagyon nem működött, és a leggyengébb ellenállás irányába tolódva a Cardiff ebből be is lapátol két gólt, nekünk a bal oldalról. Ha oldalakra bontjuk le a védekezésünket, akkor elég rendesen felborultunk, Bellamyt elég jól sikerült megfojtania a Hendo-Johnson-Skrtel oldalnak, míg Mutch-ot képtelen volt fogni az Allen-Flano-Agger oldal (ebben a felosztásban Gerrard tűzoltóként szerepel, a szükség irányába megy, de piros lap veszélye miatt ma sokkal kevésbé tudta betölteni ezt a szerepet, mint a múlt héten.) Alapvetően egyébként nem lenne gond ezzel az oldalelosztással, a United ellen is működött ez (csak ugye a Cardiff egy erősebb csapat), de most az egyéni teljesítmények teljesen felborították a pályát.

És az egyéni teljesítményeket itt pozitív és negatív irányba is meg kell említeni. A belső védőkön nem sok múlt, (bár a 3. gólnál Agger mozgását azért nem teljesen értem), így ők kimaradnak a buliból, koncentráljunk a többiekre. Flanonak ugyan voltak komoly helyezkedési hibái, amit előszeretettel használt ki a Cardiff, de a fő gondot itt Allen jelentette. A 84%-os passzpontosság nem rossz eredmény egy támadótól, de egy védekező feladatú középpályástól kifejezetten rossz (és még a csapatátlagnál is alacsonyabb), többször kaptunk kontrát az ő labdaeladásából,, és a második bekapott gólt konkrétan rá lehet visszavezetni. Mindebből mondjuk messzemenő következtetéseket nem vonnék le, mert a United ellen kifejezetten jól játszott, de ez most egy nagyon kicsúszott meccs volt a számára.

Nem úgy a túloldalnak, Hendo kábé az átlagát hozta, csak kicsit nagyobb pontossággal, de – hihetetlen ezt leírni – Johnson volt annak az oldalnak a mozgatórugója. Még McAllister is kénytelen volt elismerni a teljesítményét. Az első gólnak egészen látványosan ő volt a kulcsa, de elmondható ez az 5. gólról is, ahol a szerelés után hollywooddal ugratta ki Suárezt, aki Sturridge-ra bízta a maradékot. Na ja, Johnson ma kifejezetten jó volt – dőlhetünk hátra elégedetten -, csak ilyenkor szökik az apró szálka a szemembe, hogy ennek a jságnak miért csak a 20-30%-a jön ki a meccsek nagyobbik hányadán? De most nem fog pont ez elszomorítani, de üzenném Johnsonnak, hogy ezt a meccset nézze majd a jövőben motivációként, Allen meg pont ezt ne, inkább az előzőt. Mi meg közben csak örüljünk, hogy minden hátsó hibát elbír a SAS a hátán.Érdemtelenül keveset beszéltünk magukról a gólokról és a gólszerzőkről, pedig egyesével is ki lehetne emelni őket, de ha jobban belegondolunk, egyszerűen nem lehet hat gólt egyesével kiemelni, az már túllóg a kereten, átlépi a költségvetést, és nem, az így nem megy egyszerűen. (Most kérek minden nem velünk vagy a Chelsea-vel szimpatizáló olvasót, hogy morzsoljon el egy könnycseppet/bazdmeget a first world problémánkért). Sokkal egyszerűbb nekem is linkelni egy jó videót (ha már nem lehet beágyazni), ahol érdemes végignézni az egészet, és a kép meg a meccs végi elemzés sokat elmond majd.

Na jó, egy dolgot azért még kiemelnék, ez pedig a 3. gólunk, a fordulópont, Skrtel fejese a szögletből. Solskjær teljesen ki volt akadva, hogy az ápolások miatt 9 emberrel kellett volna kivédekeznie a szögletet. Nem ismerem az ide vonatkozó szabályt, hogy, ha két játékos szorul ápolásra ugyanabból a csapatból, akkor is mindkettőnek le kell-e mennie (valaki majd segítsen ki), mindenesetre az egy helytálló észrevétel, hogy Suárez szépen megágyazott a gólnak, két embert tett átmenetileg harcképtelenné. Az ilyenekről mindig Cruyff mondása jut eszembe: Mindig azt mondtam Koemannak, hogy az első szabadrúgást rúgja a sorfalba amilyen erősen csak tudja. Így a következőnél az ellenfél már lesznek annyira okos, hogy nem vetődik bele a lövésbe. Suárez kicsit kiforgatta ezt a sorfal játékot, de összességében ugyanígy ő is előkészített.

De, hogy ne csak egy gól emeljek ki, és mindenkiről legyen szó: Suárez 3, Skrtel 2, Sturridge 1. Most már remélem mindenkit kivesézünk.

Újabb győztes kupadöntővel lettünk gazdagabbak, 8 éve nem volt 6 meccses győzelmi szériánk a bajnokságban, és igen, meccsen belül vagyunk a Chelseavel, és nem valami messze a Citytől sem, ráadásul mindezt a bajnoki címért. De mit mondtunk még a szezon elején? Majd ha áprilisban így állunk, akkor kezdhetünk el nyugodt szívvel számolgatni. És még nálam még nagyon március van, úgyhogy tartsuk ehhez magunkat, addig meg élvezzük csak a jutalomjátékot, mert ebből a szezonból bukni már nem lehet.

De azért hozzuk ki a maximumot ebből a tavaszból, még 8 kupadöntő van hátra.