Remény rabjai

Mi vagyunk a szurkolók. Mi vagyunk azok, akik vérmérséklettől és világnézettől függetlenül mindig reménykedünk, hogy a mi kutyánk kölykei (utánpótlás játékosok) jók lesznek, a játékosaink jól szerepelnek, az igazolásokért felelősek jókat hoznak, az edző jó taktikát rak össze, a CSAPAT, jól, az elvárásoknak megfelelően szerepel. Nem véletlen hiszen fanatikusok vagyunk és nekünk teljesen természetes, hogy a csapat a CSAPATUNK. A világ legtermészetesebb dolga ha nem mennek jól a dolgok vagy „csak” bejön egy rossz eredmény, akkor el van bszva minimum a napunk, de inkább napjaink, egy-egy ilyen Hull meccs után meg még hosszabb időre. De most erre nincs idő itt a december az angol foci legsűrűbb időszaka futószalagon jönnek a meccsek. Itt is van a nyakunkon a következő szerda estére a kanárik ellen. De még mielőtt a meccsre rátérnék nézzük meg kicsit higgadtabb fejjel, hogyan is szereplünk.

Először is helyezzük el Buck Rodgers teljesítményét a csapattal a Liverpool és a világfoci térképén. Azt már megénekeltük, hogy Rodgers fiatal szakember, aki bizony még képes akár nagy hibákra is, de tanul belőlük. Azt is megénekeltem már, hogy stílusedzőből pragmatikus taktikussá változott. Most egy kicsit a számok nyelvén nézzük meg az eredményeit. Bucki 69 meccsen ült a Liverpool kispadján, ebből 33 alkalommal távozott győztesen, azaz a meccseinek a 47,82% nyerte meg. Sok ez vagy kevés? Alapból kevés, hiszen minden, ami 50% alatt van az gyenge (kb. 60-60+% kell a bajnoki címhez Angliában). Nála gyengébben mutatóval Shankly óta csak a két fő gonosz Souness 42,02% és RH- (Hodgson) 41,94%, valamint a hamvába halt Evans-Houlier közös edzősködés 38,89% rendelkezik. Dalglish mindkét korszakával együtt a legjobb a maga 58,53%-val, de azt nem szabad elfeledni, hogy a második periódusa sokkal gyengébb ennél, sőt rosszabb, mint Rodgersé, de Rafa 56,29% Houllier 52,12% is sokkal jobb egyenlőre. Hogy kinézzünk a saját portánkból is a nagy Fergusoné 59,67% a tehenészek élén, a Wengernek az ágyúsoknál, 57,27%, Kloppnak a Dortmund élén 57,74%, míg a világ jelenleg legjobbnak tartott edzői közül Mourinhonak a Chelsea élén 66,5% a világverő Guardiolának meg egészen eszement 73,33% a Barca és a Bayern padjain. Ez, így leírva nem fest jól, de ez is hozzátartozik az igazsághoz, ahogy az is, hogy Rodgersünk bizony folyamatosan javuló tendenciát mutat. Összesítésben igaz, hogy csak 47,82%, de az leginkább a gyenge kezdetnek köszönhető, hiszen 2012-ben 32 meccsen 14 győzelmet sikerült összekaparni, ami az igen gyenge 43,75% győzelmi mutatót hozza ki. Ellenben a 2013-s naptári évben már 37 meccsen 19gy már 51,35% és ha csak a most futó szezont nézem akkor 15 meccsen 8 győzelem már 53,33%, akkor azonnal látszik, hogy szép lassan de biztosan folyamatosan javul a csapat és vele BR eredménye is. No meg itt van még egy fun fact:

Az előző gondolatszál kicsit hosszabb lett mint terveztem, de annyi baj legyen. Alapból a már fejtegetett nekünk nem a top6 tagjai ellen hanem a többiek ellen kell összeszedni a pontokat gondolatot akarnám bővebben kifejteni. Kezdjük azzal, hogy a többiek ellen sokkal jobban szerepel a csapat mint a riválisok ellen. Mennyivel is? Sokkal. Ennél bővebben a számok nyelvén 2012-ben a riválisok ellen 5 meccsen 2d 3v volt a mérleg, míg a többiek ellen 27 meccsen 14gy 7d 6v. 2013-ra mindkét kategóriában jelentős előrelépést értünk el, a riválisok ellen 8 meccsen 2gy 3d 3v, míg a többiek ellen 29 meccsen 17gy 6d 6v – fun fact2: 2012-ben a többiek kategória ellen a meccsek 51% nyertük meg 2013-ban az összes meccs 51%-t, idén a többiek ellen 58%-kal állunk… – ezen persze lehetne még javítani, de ne legyünk túl nagy igényűek. Alapból idén a két nagy égést (Hull, Oldham) leszámítva csak a West Bromtól, Zenittől, valamint kétszer a Sotontól kaptunk ki, ami 29 meccsen azért bizony nem eget verően sok. Fun fact3: a 2013-s naptári évben 37 meccsünk volt ezeken 66 pontot szereztünk, csak hogy érezzük mennyire lehet reális a 70 pont és a 4. hely körüli szereplés. Összefoglalva a lényeget a Hull elleni égés ellenére idén jól gyűjtjük a pontokat azok ellen, akik ellen kell.

Még mielőtt a meccsre térnénk foglalkozzunk kicsit a védelemmel is, hiszen az elmúlt két meccsen benyelt hat még gombócból is sok lenne nem hogy gólból. Főleg, úgy, hogy szörnyen buta egyéni hibákból és rögzített szituációkból nyeltük őket. Alapból a 13 meccsen benyelt 16 gól már nem mutat jól, pedig a szezon elején a védelem vitte a hátán a csapatot (az első 3 meccsen még gólt se kaptunk), de ez mostanra már megfordult. No de miért is gyengus a védelem? Mikor közmegállapodás alapján rég nem látott jó kapusteljesítményt látunk Minyontól. Középhátvédből rég nem álltunk ilyen jól, egyedül a szélső védőből állunk kicsit gyengén csak. Az biztos, hogy a középpálya sokszor nem segít a védelmen, ahogy a különböző szerkezeti váltások 3 KH; 4 védő is nagy mértékben a védelmet bolygatták. Már pedig a nagyokosok azt, mondják a jó védelem titka az összeszokottság. (A másik amit mondanak (NFL analógiára) a támadás a meccset nyeri a bajnokságot a védelem.) Ebben lehet valami hiszen az idei 13 bajnokin nem kevesebb, mint 10 védő lépett már pályára. Ez különösen furcsa, hiszen az Európai meccsek hiányában nem indokolt a rotáció és ennek BR egyébként sem túl nagy híve. Viszont az is igaz, hogy ezt a csapatrészt érik leginkább a sérülések idén volt már sérült hosszabb-rövidebb Johnson, Touré, Agger, Enrique, Cissokho. Nem kellene de bizony ennek a folyamatos változásnak van kihatása a védelem játékára.

Ha már kigyűjtöttem akkor meg is osztom veletek a védőink idei bajnoki statisztikáit is, de csak az érdekességek szintjén. Először nézzük a középső védőinket. A döbbenet az, hogy a büszkék vagyunk rátok társaságból idén még csak Sakhonak nem volt egyéni gólt eredményező hibája viszont a Skrtel Agger duó tagjainak kettő is. A másik érdekesség, hogy a nagy többség által labdaügyesebb, jobb passzolónak tartott Agger vagy Touré bizony jóval alacsonyabb passzpontossággal bír, mint a Skrtel vagy Sakho. Ami érdekesség még, hogy Agger aki a legjobb mind közül rendelkezik a legrosszabb statisztikákkal, amit csak részben magyaráz, hogy átlagban ő töltötte a legkevesebb időt a pályán ettől függetlenül ő az akit nem hagynék ki sosem BR helyében a csapatból.

A szélső védők közül Kelly és Wisdom olyan keveset játszott és egyébként is mindkettő eredetileg KH lenne, hogy velük most részletesebben nem foglalkozom. A sokat ócsárolt Johnson bizony magasan a legjobb a brancsból övé a legtöbb megnyert fejpárbaj, interception, blokkolás, passz és passzpontosság egyéni hibája még nem volt azaz magával a védekezésével nincsenek alapvető problémák. A baj az, hogy tőle többet várnánk és elsősorban a támadásban marad el az elvárt szinttől. Flanagan meglepően jól megállja a helyét úgy is, hogy a számára idegen bal bekk poszton játszott idén a legtöbbet, mert bár ugyan őt cselezik ki nagyon magasan a legtöbbször a többi tekintetben bizony nincs szégyellni valója. Marad a két jó madár az El professzor (Enrique) no az ő esete gyönyörűen hozza, azt hogy a statisztika alátámasztja, amit az ember gondol róla, mert bizony a legrosszabb az észmutatóban (interception/meccs), viszont ahol a testi erejét és a sebességét lehet használni abban a legjobb (meccsenként hányszor mennek el mellette). Cissokho kapcsán ami számomra meglepő volt, hogy messze ő a legrosszabb a passzolási mutatókban és hiába csak 60 percet játszik átlagban a meccsenkénti 20 passz, ami kevesebb mint a fele a többikének bizony édeskevés.

Még mielőtt a meccsre térnék még egy utolsó kitérőt engedjetek meg nekem, mert nem tudok elmenni RH- legújabb beszólása Sturridge sérülése kapcsán. Nyalja meg a balherém, még akkor is ha minálunk az edzésen sérült meg és ne hangoztassa, hogy örül, hogy most (a szezon legsűrűbb időszakában) esett ki és nem nyáron a vébé idején. Főleg annak a fényében, hogy nem először játszatta a kétséges egészségi állapotban levő játékost (emlékezzünk, hogy nyár elején is egy teljesen felesleges barátságos meccsen sérült le és hagyta ki gyakorlatilag az egész alapozást) most is „tesztelte” egy szintén felesleges barátságos meccsen 90!!! percig mert miért is ne, hogy mennyit bír apróbb sérüléssel. Felháborító. Ez a barom volt majdnem fél évig az edzőnk. Köszi. Roy papa.

No és végül a meccsről is egy keveset. Jönnek a kanárik az Anfieldre a Hull égés után. Legutóbbi alkalmakkor mikor ennyire kaptunk ki a Fulham 4-t a QPR 3-t kapott az Aston Villa viszont megúszta 2-1-s vereséggel, így még annak ellenére is jogos a győzelem elvárása, hogy az elmúlt 6 meccsen csak 1 ponttal szereztünk többet, mint ők. A meccs képéről röviden: láthatjuk a sok formában megénekelt védekező kiscsapat / Ikarus felállás ellen mire megyünk éppen, ezért ezzel most nem foglalkozom. A helyzet pofon egyszerű; BR alatt egymás után két bajnokit még nem vesztettünk, most sem fogunk hiszen jön Suárez kedvenc ellenfele. Most is jó napja lesz hiszen egymás után kétszer nem szokott ilyen szarul játszani és ha ez így lesz akkor tovább nem is kell kombinálni. Azért a kezdőre a tippemet még leírom Minyon – Flanagan, Sakho, Agger, Johnson – Lucas, Allen, Henderson – Sterling, Suárez, Coutinho 4-3-3 felállásban labdatartósan. No ez tényleg rövid lett, de nem akartam a kötelező meccs, be kell húzni, profi a csapat, gyorsan fel kell állni a vereség után frázisokat agyon magyarázni hiszen ezt mindenki tudja.

A mentálisan gyenge csapatról és az első gól fontosságáról fun fact4: amióta BR itt van 19 alkalommal kerültünk hátrányba bajnokin, ebből 2 alkalommal sikerült megfordítani 7 dönci lett és 10 bukó. Nem BR alatt kezdődött meg van ez már vagy 4-5 éve, de még mindig nem sikerült kilábalni belőle.