Joe Allen, a nagy megosztó

Mint már többször is beharangoztuk Joe Allenről külön poszttal készültünk, köszönhetően annak, hogy a legtöbb témában megosztott Liverpool szurkolói körökben, így a kommentelőink között is a kicsi walesi a legmegosztóbb személyiség. Elég csak a nevét bedobni egy jó kis vita kialakulásához. Törzskommentelőnk, bag dobta be az ötletet, hogy készüljön külön poszt barátunkról az nst régi hagyománya a hajrá–mocskos szellemiségében. Természetesen erre azonnal rá is ugrottunk és a blogon már bevezetett körkérdés formájában össze is hívtuk az I. Nemzetközi Allenológus szakkört, hogy véleményt formáljon a kicsi Joeról. A negatív Allen vonalat bag és Mel képviseli, a pozitív Allent McAllister és jómagam. Át is adom a szót először a negatív majd fokozatosan az egyre pozitívabb véleményt képviselő kollégáknak.

bag

Allenről

Ez a poszt megosztó lesz… megosztom Veletek gondolataimat Liverpoolról, Rodgersről és a Rodgers-éra kulcsfigurájáról, a klub történetének egyik legmegosztóbb játékosáról, Joe Allenről.

Nagy örömömre a szerkesztők elfogadták javaslatomat, hogy az NST-n a BL-döntők előtt már hagyományos és igen népszerű, csipkelődő Mocskos / Hajrá stílusban írjunk egy posztot Joe Allenről. Kitalálhatjátok, hogy melyikre vállalkoztam, ezért ebben a részben meg sem próbálok pozitívumokat keresni, megteszik ezt bőven a másik oldalon. Egy dolog szintén biztos, nem citálok ide hajánál fogva előrángatott, tetszés szerinti – főleg nem egymeccses!- mintavételből származó, kreatívan szerkesztett statokat (vélt) igazam alátámasztására.

Előrebocsátom, hogy 1977, azaz általános iskola 6. osztálya óta vagyok Pool drukker, akkor nyertünk először BEK-et, Kevin Keegan varázslatos játékával, akit épp akkor váltott Kenny Dalglish. Akkoriban igen kevés TV tudósítás volt, de azért már akadt néha, ezért természetesen elsősorban a nyomtatott sajtóból tudtunk hírekhez jutni. Minden reggel megvettem a Népsportot (1,20 Ft volt, később már 1,30…) Fradi-drukkerként, természetes volt, hogy – szinte akaratlanul – Pool-drukker is lettem. Kettős rangadókon a Népstadionban, később az Üllői úton, mint pl 1982-es tavaszi Újpest elleni 5-0 alkalmából a szünetben a Fradi tábor a Liverpoolt éltette – persze először fogalmam se volt miről dalolnak – és ez nagyon tetszett, elkezdtem hát a Népsportot is hátulról kezdeni… mivel ott hozták a külföldi eredményeket. Szobám falát pedig a Labdarúgás című havi magazinból kivágott Liverpoolos képekkel díszítettem persze a Nyilasi fotók mellett, ami igen vagány dolognak számított.

Ennyi visszatekintés után jött a 2012-es év, amikor is Kenny Dalglish irányításával végre újra jöttek olyan meccsek, amikor érdemes volt Pool drukkernek lenni, varázslatos kupameccsek és MU-verések. Felejthetetlen továbbjutás a City ellen, majd a csodálatos Liga Kupa-döntő, amit a konyhában járkálva hallgattam, mert nézni már nem bírtam…

Nos, ezek után szinte arculcsapásként éltem meg azt, hogy az általam oly nagyra tartott élő legendát teljesen indokolatlanul és arrogáns módon rúgták ki a nyáron. Majd jött a hihetetlenül kínos és már-már komédiába csapó manager casting, amikor is már csak tényleg a féllábú utcaseprőt nem hozták velünk kapcsolatba, és a még ennél is sokkal kínosabb cáfolatok a potenciális jelöltek részéről. Nem ismertem Rodgerst, egyáltalán nem érdekelt a Swan sem, egyike azoknak a tucat csapatoknak, akik feljutás után nem az első szezonjukban esnek ki, gondoltam, semmi extra. Erre teljesen megdöbbentő módon őt nevezték ki, hát jó…

Szimpatikus volt, ahogy munkához látott, jöttek a nyilatkozatok, erősítési tervek stb, aztán az átigazolások. Nem vitatom, hogy mindenki a saját embereivel szeret legjobban dolgozni, vártuk Sigurdssont, nem jött, majd megkezdődött a Joe Allen kampány és az elképesztő végkifejlet a csillagászati összegű 15+2 milliós agyament üzlet.

Kellett ez nekünk?

Nem, mert már akkor aláásta főleg az összeg brutális nagysága miatt a szurkolói és valószínűleg az öltözői hangulatot is.

Volt-e égető szükségünk Allenre?

Nem, mert középpályásokból volt bőven, nem az volt a hiányposzt, erre jól rávilágított a szezon.

Mit is játszott Allen pontosan?

Az soha nem derült ki, ürügy mindig volt, az unalomig ismert verziók és azok permutációja (nem a saját posztja, Lucas hiánya / jelenléte / sérülés stb)

Mit adott nekünk Allen?

Semmit, kínosan vigyázott a misztifikált statjaira, minden kockázatot kerülő 3 méteres alibipasszaitól agyf@szt lehetett kapni. ( Ez lehetett a BR féle sokszorosan megbukott alaptaktika, hogy addig csinálja ezt, amíg a teljesen megkattant ellenfél öngólt vét…)

Miért nem szeretjük Allent?

Mert méltatlan a Pool mezének viselésére, lelketlen játéka és hozzáállása miatt. Sajnos ez csúcsosodott ki a MU ellen idegenben, amikor gyakorlatilag nettó emberhátrányban voltunk miatta. Pedig az a meccs akár nyerhető is lehetett volna, mert a MU nem akart focizni, de az első félidei önmegsemmisítést nem sikerült BR-nek helyrehozni, túl sokáig hagyta a pályán a házikedvencét. Illetve mindenki láthatta a még nagyobb gyalázatot a harmadosztályú Oldham elleni kupameccsen, ahol az igen szerény képességű ellenfél ellen sem nyerte meg a párharcait és elveszítettük itt is a középpályát.

Alkalmas lehet-e Pool játékosnak?

Nem, mert testalkata eleve nem alkalmas a PL-ben megkövetelt szintű test-test elleni játékra és a sokszor lendületből érkező ellenfél megállítására. Itt feltételezzük, hogy vkp a posztja, ami viszont sosem derült ki pontosan…

Van nála alkalmasabb a jelenlegi keretben?

Igen, Jordan Henderson. Remek teljesítményt nyújtott. Gólokat szerzett, Allennel ellentétben assistja is volt és nem véletlenül korosztályos és felnőtt válogatott. Elképesztően irritáló volt az, hogy Henderson remek teljesítményt nyújtott egy meccsen gól/gólpassz, utána teljesen indokolatlanul kikerült a kezdőből és Allen játszott helyette, ki is kaptunk a Sotontól.

Mi irritál Allenben?

A hozzáállásán túl az, hogy bár BR embere ezt nem hálálta meg annak az embernek, aki kiállt mellette és minden határon túl játszatta. Illetve, hogy azt kell olvasnom, minden egyes gyalázatos „teljesítménye” után, hogy az valósággal a futball csimborasszója, csúcsa volt és hát ha statra és magyarázkodásra játszanák ezt a játékot, akkor behozhatatlan előnnyel nyernénk a PL-t. Sajnos csak a szememnek és az eredményjelzőnek hiszek, amit látok az egy alkalmatlan játékos szánalmas vergődése Anglia legnagyszerűbb csapatában.

Allen nem idevaló.

Mel

Joe e(A)llen

Először is, pár szót rólam, hátha megértitek, hogy én miért látom másként a dolgokat, mint itt sokan. Kb. 25 éve követem a csapat dolgait, sok mindent láttam már. Megannyi újrakezdést, fogadalmat, kudarcot. Én már mindent nagyon komoly fenntartással fogadok, nem hiszem el a lózungokat, frusztrált és pesszimista vagyok az elmúlt évek negatív tendenciái miatt. Ha csak az elmúlt pár évet nézzük, 8 éve még BL döntőt nyertünk, azóta már volt olyan 2 évünk, amikor még EL-ben sem indulhattunk.

Aki azt várja, hogy fikázzam a srácot, az most csalódni fog. Megpróbálok tárgyilagos maradni, nem az eddig tőlem megszokott negatív hozzáállásommal jönni.

Ebben a bejegyzésben nemigen lesznek számok, statisztikák, csak és csupán az én véleményem. A statisztikákat nem tartom sokra, amit látok, az alapján ítélek. Aki statisztikákat akar, az olvassa el a pro-Allen cikket, a srácok tuti telenyomják majd 150% körüli adatokkal. Ezek az adatok lehet, hogy igazak (tudjuk, hogy mire való a statisztika…), de ezek csak száraz adatok. Látni kell, hogy a játékot segíti-e vagy nem. Kérdés, nála mi a helyzet.

Akkor, Joe Allen: mit tudunk róla? 23 éves, walesi, Rodgers embere, állítólag 12-13 millió körül igazoltuk. Simán beleillik abba a mintába, ami az utóbbi időben a Liverpoolra jellemző: jelentősen túlárazott, angolszász, fiatal, eddig még sehol sem bizonyított igazán. Jelzés értékű, hogy senkivel nem kellett megküzdenünk érte a leigazolásáért (még a Tottenhammel sem…). Az idény elején, amikor láthattuk rendszeresen játszani, volt pár elfogadható meccse, de aztán teljesen elszürkült, semmi olyat nem mutatott, amitől azt gondolhattuk volna, hogy volt értelme idehozni. Tavasszal már nem is játszott, ahogy a Lucas-Gerrard középpálya összeállt, láthattuk is, hogy ez stabilabban működött sokkal. Ráadásul le is sérült. Tegyük fel a kérdést, hogy mi is az a pozíció, ahol játszhatna. Azt tudjuk, hogy Rodgers mindenképp középső középpályásként számít rá, tehát alapvetően én is ezeket a posztokat vesézném ki.

Védekező középpályás?

A védekező középpályásoknak az a fő feladata, hogy előszűrjék az ellentámadásokat. Szükséges, hogy ne csak fizikailag, hanem technikailag is nagyon jók legyenek, a fejjátékuk is megfelelő legyen. Nos, Allen 168 centi, 62 kiló. A PL-ben a támadók jellemzően magasak, erősek, gyorsak, jól fejelnek. Ha a technikai képzettséget nem is kérdőjelezzük meg, a fizikai jelenlétet mindenképp. Számomra egyértelmű, hogy DM posztra nem alkalmas (főleg a PL-ben), ezt Lucas hiányában bizonyította is.

Szervező (box-to-box) középpályás?

Elméletileg ez lenne az ő igazi posztja szerintem. Ide viszont van egy (igaz, öregedő) helyi srácunk, aki még így 3X évesen is képes olyan játékra, ami a TOP4-hez kell. Ha pedig lesérül, vagy pihen, akkor ezen a poszton Hendersont kell játszatni (el sem hiszem, hogy ezt mondom), neki megvannak a fizikai attribútumai ehhez a poszthoz, neki már csak ‘agyat és tököt’ kell növeszteni.

Támadó középpályás?

A csatár mögötti játékosnak gyorsnak, technikásnak, szemfülesnek kell lennie, aki képes váratlan megoldásokra. Erre Coutinho lenne szerintem a tökéletes alany, ezen kívül úgy tűnik, erre a posztra igazol is Rodgers, szóval ez a poszt sem néz ki a srácnak. Itt amúgy játszott is pár meccset, egyáltalán nem volt meggyőző.

Szélső?

Ez az a poszt, ahol a paramétereivel el tudnám képzelni. Itt még nem láttuk játszani, de valószínű nem is fogjuk. Annyit biztosan tudna, mint Downing, főleg a visszazárásoknál. Igazából nem is tudom, hogy gyors-e, vagy a one-on-one szitukat a védők ellen, hogy tudja megoldani, mert eddig nem is ez volt a feladata. Ide is igazol Rodgers, szóval itt sem valószínű, hogy játszani fog valaha is.

Szóval: amit kinézek neki a következő szezonban, az egy erős kispad, ahol is fog majd ülni legalább 1 ember, aki a sorban előtte lesz. Erre a helyre viszont egy fiatal srácot kellene leültetni (Susot mondjuk), akiben nagyobb a potenciál.

Most a legégetőbb probléma a védelem rendbetétele, illetve Suarez esetleges pótlása. A középpályán mennyiségileg is meg kell lenni esetleges sérülések/eltiltások miatt, ezért biztosan maradni fog, és kap még egy lehetőséget a bizonyításra. Hogy mennyi meccset fog kapni, azt nem tudom, és azt sem, hogy milyen pozícióban, de szerintem max. 15 meccse lesz, plusz csereként kb. ugyanennyiszer lép majd pályára.

Nyerő ember sosem lesz, max. akkor lehet majd hasznos tagja a csapatnak, ha a középpályát kell megszállni, hogy őrizzük az előnyünket/döntetlent mondjuk nálunk erősebb csapatok ellen.

Hosszú távon semmiképp nincs helye a csapatban nálam. A leigazolását megértem (normális célpontok hiányában Rodgers a saját embereit igyekezett idehozni), az árát is megértem, de nem fogadom el. A PL-ben sikeres taktikához nem igazán alkalmas, és mivel a következő szezonban nem leszünk se EL-ben, se BL-ben, ezért nem látom sok értelmét a megtartásának, max. bench warmerként számítanék rá.

Persze, lehet rám fog cáfolni, és akkor meg fogom követni, de most ez a helyzet.

McAllister

A következő néhány sorban olyan mennyiségben fognak szerepelni a Joe Allen illetve a statisztika kifefejézesek, hogy az megzavarhatja a gyengébb idegzetű vörös (vonat) fonat olvasókat, valamint a 200 kg-nál szőrtelenebb medvéket, ezért kérek mindenkit, hogy csak saját felelősségre folytassa az olvasást.

Aki nyomon követi kommentjeimet a fonaton az emlékezhet rá, hogy hányszor írtam le én is Joe Allenről, hogy nem akarom Liverpool mezben látni, most viszont eljutottam arra a pontra, hogy se védeni, se támadni nem akarom a walesi Xavit, pusztán meg szeretném veletek osztani azt az általam vélelmezett feltételrendszert, melynek teljesülésekor érdemes megtartani, ellenkező esetben viszont meg kell válnunk tőle.

Először is tisztáznunk kell a szigorú tényeket. Ki is az a Joe Allen? Mire való? Milyen típusú középpályás? Ha el szeretnénk helyezni mélynövésű barátunkat a vaktérképen, érdemes kicsit történelmi távlatból megnézni a középpályások helyzetét. Nem akarok a labdarúgás történetének szürke bugyraiból előcitálni a valaha volt összes középpályás alfajt, de az utóbbi évek fociját figyelemmel kísérők fejében azért könnyen meg lehet különböztetni egyes típusokat, elvégre egy világ választ el egymástól egy Gravesent egy Matától, mást is kell a különböző szerepű emberkéktől elvárni. Felületesen: volt ugye a hagyományos 4-4-2  két box to box középpályással ahol a 16-osok között zakatolva kellett támadó és védekező erényeket egyaránt csillogtatni, akinek ezt magyarázni kell, az lemaradt Gerrardról, jelentkezhet a vaddisznósörtével bevont faszkorbácsért a kijáratnál. Jött aztán a 4-2-3-1, ahol a 2 középpályás feladat szétvált, egyik tag feladata a szembejövőkön előadott rektális huncutkodás mellett / után a labda megszerzése és gyors megjátszása (pl. Lucas), míg a másik deep lying playmakerként a csapat irányítása (pl. Xabi Alonso). Az utóbbi években jelentek meg ezeknek a hagyományos középpályásoknak egyéb alfajai, pl. az előretolt vkp (Fellaini), illetve (sok más mellett) egy másik érdekes alfaj, a passer.

A passernek mint olyannak semmi más feladata nincs, mint hogy mozgassa a csapatot, folyamatosan kérje és adja tovább a labdát, megteremtve az időt a többi játékostársnak a mozgásra. Ennek a játékosnak nem célja a góllövés, se a védekezés ( a szó hagyományosan vett, lebirkózó, becsúszó, lószexualizáló, értsd: Stig Töfting-i értelmében). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a védekezésből ne venné ki jócskán a részét, pusztán ezen a poszton a nyers erő nem szempont. Javaslom mindenkinek, hogy vessen egy pillantást a Dortmund BL döntős keretére, ahol a verőember (Bender) mellett a passernek (Gündogan) semmi más feladata nem volt, mint hogy folyassa a labdát embertől emberig, illetve bevonja a támadókat is a játékba, megakadályozni, hogy az ellenfél presszingelve visszaszerezze a labdát és megjátssza a támadókat. Még kiugratnia, mélységből indítania sem kell, arra ott van a tkp (ex Götze, reméljük nem Eriksen lesz az utód).  Fél Európa le akarja most igazolni a kis (törököt) németet, aki 40 meccsen rúgott alig 4 gólt (döntően tiziből) és adott 3 gólpasszt. A lényeg és ami nagyon fontos: Egy folyamatosan együtt mozgó, együtt támadó, együtt védekező csapatban nagyon fontos szerepe van egy ilyen játékosnak, akinek van szeme és esze a focihoz és 90% pontosság fölött tud passzolni. És itt a hangsúly az együtt védekezésen van: kicsit kitekintve a mai foci legjobbjait felvonultató BL döntőre, ugyan úgy visszazárt a kp-ra Kuba, Großkreutz és Reus, illetve a másik oldalon Ribery (!) és Robben (!!!) is, erről majd később.

El is jutottunk kedvenc részünkhöz, a mindenki által várt Joe Allen statisztika rovathoz. Ha megnézitek a Swansea mit játszott (és itt nem a „tikitaka” a lényeg, hanem az együtt támadás / védekezés) akkor láthatjátok miért emelkedett ki onnan, ahogy Gündogan is a Dortmundból. Az az érdekes, hogy ebben a rendszerben nem az egyéni erényeken van a hangsúly (ellenben pl. a Real Margittal), és az egyes játékosokat ha kivesszük és áttesszük egy egyéni skillekre sokkal jobban építő csapatba, látványos a visszaesés (Sigurdsson esete a Tottenhammel, vagy Scott Sinclair esete a Cityvel).  Az előbb a kiemelkedés alatt a saját posztjához mérten értettem, hiszen Joe Allen, mint olyan, a passer archetípusa: 90% felett passzol, fürge (de nem gyors) gyorsan tudja járatni a labdát , ha kell ütközik (de a fejjátéka illetve a hagyományos fizikai jelenléte gyatra).  Egy passert játszott a Swanseaban és nálunk sem hazudtolta meg önmagát:

Folyamatos flame-elés tárgyát képezte a Fonat komment szekciójában, hogy egyesek miért védik Allent a passz pontosság mutatóval, amikor ez egy teljesen lényegtelen adat, gólt sem rúgott, sőt, egyre szürkébben játszott. Egyrészt láthattuk, hogy a csapat játéka hogyan tette egyre feleslegesebbé az ő posztját, másrészt tőle soha nem fogunk olyat látni, hogy felbőröz 3 embert egymás után, vagy 30-ról szétlövi a bal felső sarkot, az ő dolga a labdajáratás, amit megfelelően el is végzett.  Az igazi konfliktus itt nem abból fakad, hogy Joe Allen jó játékos-e vagy sem, hanem abból, hogy beleillik-e a játékba amit játszunk, illetve amit játszani akarunk vagy sem, mert a mostani Liverpoolban játszana a középpályán az igazi Xavi, vagy akár a mostanában hülyére sztárolt Gündogan, akkor sem lenne sokkal rózsásabb a helyzet.  A szezon elején látszódott is, hogy mire képes igazán: Heteken át motm-ként játszott, azonban ahogy BR egyre jobban kezdte elengedni az eredeti taktikai nézeteit, úgy esett vissza az ő játéka is. Ahogy egyre hosszabb lett a csapat, egyre direktebb a játék, úgy lett egyre látványosabb, hogy mire képes ő, pontosabban hogy mire nem (illetve kezdett egyre jobban beleilleni a csapatba az időközben formába lendülő, örökmozgó Hendó).  A mostani középpályás játékunknál szinte az lett a legfontosabb szempont, hogy minél előbb meg tudjuk játszani az elől állomásozókat (Fülöp-Dániel-Lajos) és bízni az ő egyéni képességeikben, az igazán szép játékot hozó, „alázós” meccseinken (NC, Swansea, Wigan) mind a középpályán átrobogva, lendületből szereztük a gólokat.

Ahhoz képest, hogy nem ez a posztja illetve milyenek a fizikai adottságai, Lucas helyén se vallott az elején szégyent, akkor lettek látványosak az ő hiányosságai verőemberként, amikor (a középpályás szervezetlenség okán) egyedül kellett szembenéznie egy-egy felé robogó 80+ kg-os színhús szeretetcsomaggal.

Az óriási nagy kérdés az, hogy milyen irányba fog fejlődni a Liverpool játéka, de van 2 komoly probléma ami nem fest túl derűs képet Joe Allen szempontjából:

1. Az ő helye Gerrard helyén van. Szerintem az is belejátszhatott az ő leigazolásában, hogy BR az ő utódját láthatta benne. Ami elsőre viccesen hangozhat azok számára, akik csak a botlábú BR kedvencet látják benne, de ha azt vesszük, hogy átállunk a totális labdarúgás egy változatára, akkor nem is akkora blődség.

2. Ebből továbbmenve, abban a játékban, amiben Allennek helye van, a labdát támadó emberek folyamatos létszámfölényt alakítanak ki, ezért elengedhetetlen a támadók szerepvállalása is a védekezésből, amivel nem állunk valami jól. Stu még csak-csak kiveszi a részét a maga módján, de Fülöp és Dániel annyira tud védekezni, mint egy narancssárga jelzőbábu. Előbbinél az a gond h nettó 8 km futásra van homologizálva meccsenként, utóbbinál hogy pontosan 3x akkora az arca, mint amennyire jó játékos. Lajos meg szokott presszingelni, de elég nagy az esély, hogy nem velünk kezdi az alapozást, az új emberekről még semmit nem tudunk, kíváncsi leszek, h pl. Aspasnak szóltak-e, h itt bizony védekeznie (is) kellene.

Ami bizakodásra adhat viszont okot az a támadóharmadbeli pontossága (81% összehasonlításképp: Cazorla: 82% David Silva 80%) illetve hogy milyen ritkán veszít labdát ( 9 percenként, Arteta 8 perc, Carrick 7 perc). Hogy miért? Ha az ellenfél Ikarus 360 (credit to szederbokor) módjára áll be ellenünk akkor különösen hasznos egy ilyen skillsettel bíró valaki a középpályán, amikor a labdát kell járatni. Pláne, ha a védelmünk se a saját 16-osánál merné csak felvenni az ellenfelet, hanem végre újra fel lehetne tolni egészen a félpályáig, ezáltal az ütközésre fenntartott Lucas a kiscsapatok ellen ki is hagyható (biztos sokan röhögnek ezen, azoknak javasolnám megnézni kicsit jobban szeretett skót alkeszünk bormámoros pillanatában a Várhiditől kölcsönkapott mágnestáblára felkarcolt csapatát, mely konkrétan verőember nélkül lett bajnok).

Itt állnék meg egy hangyafasznyi pillanatra, és tekintenék ki egy kicsit csapatunk háza tájáról az említett vörösborpusztító csapatához. Lehetett azt mondani, szeretett vesszőparipám a Dortmund csak a Bundásban nagy király (aztán gondolom sokan elkezdtek BL-t is nézni), most viszont a PL regnáló bajnokáról van szó. Ebben a csapatban tevékenykedik ugyanis a játékostársak által a szezon legjobbjának választott (Howard Webb) Micheal Carrick, aki szintén a passer archetípúsa. Kérdés: Miért futott ő középpályásként a szaksajtó és a szurkolók által is kiemelkedőnek vélt szezont? Sok gólt rúgott? 1 db a PL-ben, 1 db a BL-ben, szóval nem. Akkor biztos sok gólpasszt adott. Hát nem, 41 meccsen 4 darab. Akkor biztos nem nála csapódtak le a gólpasszok, kulcspasszokban biztos király. Ez sem nyert, 1 db kulcspassz/ meccs. Faszom kivan már a statisztikával, mindjárt hőbörgök is erről valamit, biztos a védekezés lesz. De nemám, Tackle: 2.4, Interception: 2.1, Fouls: 0.8, közben Allen: kulcspassz 0.8, T: 2.1, Int: 1.9, Fouls: 0.9, minden mutatóban kb. 10%-al gyengébb. Egyetlen mutatóban jobb kiemelkedően Carrick Allennél, passzolásban: átlagosan 75-öt passzolt előbbi, míg utóbbi 55-öt, igaz, a passzpontosságuk közel megegyezik 88.3 / 89.9% Allen javára. Vagyis abban a játékban, amit a MU játszik nincs szükség középpályás verőemberre, viszont van szükség (nemcsak hogy van, de egyenesen kulcsszerep hárul) olyan játékosra, aki gyakorlatilag semmi mást nem csinál, csak folyamatosan passzolva szervezi a csapatot, stabilitást adva a középpályának. Ha most demagóg szeretnék lenni, akkor azt mondanám, hogy amennyiben a PL bajnokának kulcsembere játszana a mi csapatunkban, (aki még Allen-nél is többet „toszogatja” a labdát), akkor neki is olyan boszorkányüldözésben lenne része, amiben azért is ő lenne a hibás, ha lerobban a csapatbusz.

A példa adott, nemcsak Dortmundban a Verdd el Bréma, illetve Barcelonában a Deportivo Nyakonrúglak ellen, de bizony a PL-ben is lehet olyan csapatot építeni, amiben kulcsszerepe van a passernek. Nem feltétlenül baj, ha nem ebbe az irányba megyünk, sőt, (emlékezetes, nem is oly rég 2. helyezett csapatunkban sem evett volna meg Allen sok sót) de ha mégis, akkor lesz egy játékosunk, aki nem fog 10-en gólokat rúgni és gólpasszokat adni és akinek emiatt soha nem fog annyi meze fogyni, mint mondjuk Fülöpnek vagy Dánielnek, de lesz valaki, aki tökéletes erre a feladatra, ha végre egy olyan csapatban játszhat, amiben szükség van a játékára. Ha nem, akkor adjuk el, az árából igazoljuk le Dombi Tibit, a különbözetből vegyünk sört és kalap-kabát.

guthmate

Mielőtt rátérnék a szezonjának elemzésére, nézzük meg, hogy ki is Joe Allen? A kicsi Joe intelligens, fiatal játékos, a pályájának elején jár. Kora alapján (23 éves) a teljesítménye csúcsától még évekre van, hát még a zenitjétől. Mit tud Joe Allen? Passzolni, pontosan passzolni, folyamatosan járatni a labdát, megválasztani mikor van szükség rövid passzra, mikor hosszúra, diktálni a csapat tempóját. Ezen kívül letámadni, presszingelni, labdát lopni. Intelligensen helyezkedni. Mit nem tud Joe Allen? Egy Fellaini féle égimeszelőt lefejelni. Azt hiszem képességei alapján kijelenthető, hogy Joe Allen egy remek középső középpályás, csak szokatlan az eltűnő félben levő hagyományos angol fociban. Nem illik bele a hagyományos sztereotípiákba. Spanyolországi foci kapcsán nem folytatnánk a vele kapcsolatos vitát az biztos. Igazából róla vitázni egyet jelent azzal, milyen stílusban kellene fociznia a Liverpoolnak. Itt egy kis kitérőt had tegyek. Jelenleg a modern labdarúgásban a legsikeresebb válogatott és a legsikeresebb csapatok (a Bayern például a második legpontosabban passzoló csapat és a második legtöbb labdabirtoklás jellemzi őket) sokat birtokolják a labdát és pontosan passzolnak. Eltérések nyílván vannak, de ez a két tulajdonság megvan náluk. Viszont ha csak a középső középpályásokat nézzük az összes nagy/sikeres csapatnál pontosan passzolnak (döntő többségben 85% felett). A modern fociban a középső középpályások legfontosabb tulajdonsága ez. Szerintem nem ördögtől való, ha igyekszünk pontos passzokra és labdabirtoklásra épülő focit játszani, egyrészt, mert ez a Liverpool hagyománya a „glory days” időszakból, másrészt pedig jelenleg ez a legsikeresebb. Ehhez a játékhoz pedig szükség van, olyan játékosokra, mint Allen.

Az ő szezonja is kettősséget mutat, de a csapat és a csapattársak döntő többségével ellentétes utat járt be az idei szezonban. A csapat legjobbjaként kezdte a szezont augusztustól októberig a legtöbbször ő volt a MOTM, ha nem a legjobb volt, akkor a top3 között biztos ott volt a teljesítménye (kiemelkedő, hogy mindezt nem éppen az adottságaira kitalált vkp poszton). Októberben még azon gondolkodtunk ő vagy Suárez lesz a szezon legjobbja. Novembertől kicsit beleszürkült a csapatba, sőt néhányszor még az is előfordult, hogy negatívan lógott ki a társaságból.

Megítélésének fontos kérdése, hogy ennek a formahanyatlásnak mi az oka. Október-november fordulóján két dolog történt. Első opció, hogy a csapat a kezdetben alkalmazott klasszikus BR stílust (tavalyi Swansea) – türelmes, labdatartó, death by football – leváltotta egy direktebb stílus, amikor is a középpályások lényegesen kevesebbet passzolnak, kevesebbet van náluk a labda, ezáltal gyorsan átjátszódik a középpálya, rendszeresek a gyors kontrák. A második opció, hogy a formahanyatlás oka az októberi vállsérülése, amellyel ugyan pályára tudott lépni, de zavarta a játékban.

Szerintem az utóbbi, a formahanyatlás oka a sérülésében keresendő. A statisztikákat végignézve látszik, hogy az összes mutatóban visszaesett a sérülés után, de az is megfigyelhető, hogy a legerősebb visszaesés azokban a mutatókban jelentkezett leginkább, amelyekhez szükség van a fizikalitásra. Legkevésbé az „interszepsönök” esetében, ahol a fizikalitásnál sokkal fontosabb a játékintelligencia. Többet játszott sérülten, mint egészségesen, ami erősen negatívan hatott a szurkolókra a róla kialakított képen. Az sem segített neki, hogy arról, hogy sérülten játszik,  csak hónapokkal később szóltak. Továbbá az emberi természet már csak olyan, hogy a frissebb- és a negatív emlékekre jobban emlékszik.

Véleményem szerint azért nem az első opció, mivel Allen van annyira inteligens és komplett futbalista, hogy a megváltozott stílusban is alkalmazkodó képes és a csapat erőssége lett volna, annak ellenére is, hogy a direktebb stílusban a legfőbb erényei háttérbe szorulnak és a játékának gyengébb elemei előtérbe kerülnek (ha a kezdeti hónapokban vkp is a csapat legjobbja tudott lenni ez sem lett volna gond). Az intelligenciája és játékintelligenciája kiemelkedő. Így nem is féltem a jövőtől, (egészségesen) fontos láncszeme lesz a következő évtizedben a Liverpool középpályájának. Meggyőződésem, ahogyan korábban Lucas, idén Hendó, úgy jövőre Allen fogja megcáfolni az őt kritizálókat és válik majd fontos részévé a csapatnak. Sok hasonlóság van közöttük, jó képességű, magas játékintelligenciájú játékosok, akiknek olyan a posztjuk/szerepük a csapatban, amit csak lassan ismer fel a szurkolók többsége.