Egy ráncos homlokkal kevesebb

A professzor, FIFA király, erőszélső, szinergia Downinggal, vészkapus, előrebaszkodott indítások, de csak bollywoodi minőséggel, majd három észrevétlen év, aminek múlt szerdán vége szakadt. Búcsúzunk (főleg képekkel) José Enriquétől, akiről Gringow mindent megírt, amit érdemes volt valaha.

José a Kenny-Comolli éra alatt nagy reményekkel érkezett a Newcastle-ből 2011 augusztusában és egészen két szezonig a tradicionálisan sérülésekkel sújtott baloldali védő posztját uralta, meglepő módon a sérülései sorozatáig. Azután inkább az Instagramon volt szereplő Melwood és az Anfield gyepe helyett, három másik évéből egyben konstans sérülés utána pedig inkább maradt felvenni a fizetését, minthogy klubot váltson. Így jött össze neki 21 meccs ebben az időszakban, szemben az első két év 78-ával. Most pedig következzen a kevésbé könnyes búcsú és a megígért képes kontent a modern labdarúgás egyik léhűtőjét sikerült végre házon kívülre tenni. Sajnos agyat nem tudott hátrahagyni honfi- és poszttársának, de majdcsak kukázunk Albiba valamit.

Ez a lőttpasszal indított akció nem volt szar

Vesztettünk miatta hajszálakat

Talán a legemlékezetesebb produkciója

A Fonat Zoo rá is nagy hatással volt

IQ-ban a delfin a nyerő

Micsoda balszélünk volt (csak erős idegzetűeknek kettejük kombója)

Mellettük bárki csak szenvedhetett

“Te dobj be egy Whiskyt, vagy a faszom tudja mit, csak ne lábatlankodj itt!”