Minden szar

ezért kössük is fel szépen sorban az Anfield-i lámpasorra az összes gyengébben teljesítő játékost, melléjük akasszuk BR, Ayre-t és mindenkit akinek köze van a csapathoz. Ezen felül bombázzuk szét és szórjuk be sóval Anfieldet és Melwoodot, de a biztonság kedvéért az Akadémiát is. Ezután állítsuk sorba a sok köcsögöt, aki nem szurkol hangosan és pofozzuk fel őket tépjük le a mezüket és zavarjuk haza szégyenükben az összes alávaló rohadékot, mert nem érdemlik meg, hogy ott lehessenek. No, álljunk már meg egy kicsit. 1-2 szar játék és szar eredménynek még nem kellene ezt kihoznia, még akkor sem, ha a szurkolás nem racionális, hanem érzelmi tevékenység.

Ha racionálisan nézzük, nem történt igazán semmi meglepő: nem rosszabb a helyzet, mint amire számítani lehetett. Egész nyáron és a szezon előtt arról beszélgettünk, hogy jó eséllyel nem fogunk megint 100 gól körül szerezni a bajnokságban, nem lesz megint olyan gyönyörű és eredményes az attack, mint a tavaszi csodás menetelés alkalmával. Ez most bekövetkezett, de mégis csodálkozunk rajta. Miért? Nem tudom, hiszen nem is lehet elvárni, hogy a csomó új fiú, akik egy részének még a bajnokság is új, nem csak a csapat, egyből úgy fog klikkelni, mint a csúcson levő outscore-gépezet tavasszal. Türelem kell, míg összeérnek és akkor talán újra láthatjuk azt, amit mind szeretnénk. Közben ne feledjük, hogy a Liverpoolnak és BR-nek is rendszeres szokása, hogy tavasszal 10-20 százalékkal több pontot szerez, mint ősszel (a részletes statot most nem keresem elő hozzá, úgyis vótmá). Ezen felül van még két dolog. Az egyik, amivel nem csak mi szívunk az, hogy VB-év van, és így nyögvenyelősen kezdenek, azok kiknek sok játékosa volt kinn (ha még emlékeztek TT mutatta ki, hogy VB, EB után rendszeresen kevesebb pontot szerez a csapat (reméljük idén nem sokkal kevesebbet)). Ezen felül szerepet játszik az is, hogy a mienk az egyik legfiatalabb csapat a PL-ben.

3 meccs után, így nézett ki. Nem hiszem, hogy a legutóbbi meccsel öregebbek lettünk (csak Gerrard miatt nem a miénk a legfiatalabb átlagkezdő)

Türelem, türelem. Tudom, nem a mai világ legfőbb erénye, de ettől még erre van szükség. Össze fog ez érni és baj se lesz, ha addig meg szenvedve hozzuk a pontokat. Btw az megvan, hogy még mindig több pontunk van, mint amit tavaly szereztünk ezek ellen az ellenfelek ellen?

A meccsről csak röviden. Nagyon hasonló lesz a Villa meccshez. Megint egy Ikarusz feltörésére kell készülnünk és az ezzel járó szenvedésre. Alapvetően vannak azért különbségek Lambert és Big Sam Ikarusza között, hiszen az utóbbié kissé öregebb modell, magasabb építésű, hogy úgymondjam terepjáróbb, mezőgazdaságibb, éppen ezért lassabb is, de ettől még ugyan olyan nehéz feltörni. Azaz a meccs nem lesz szép, sőt csúnya lesz és ha csak nincsen egy korai gólunk, megint lehet majd türelmetlenül anyázni. Részünkről remélhetőleg fogunk rotálni. Annyi a biztos, hogy Markovics kezdő lesz, a többi erősen kérdéses.

Könnyen lehet mi is megázunk a hétvégén.

A szokásos meccsbeharang gyors lezavarása után foglalkozzunk kicsit filozofikusabb és tágabb kérdésekkel. Az első klasszikust kicsit kifacsarva a lőni vagy nem lőni távolról kérdése? Azt tudjátok, hogy szeretem, ha a statisztikai és a taktikai szemlélet összhangban van és egymást erősíti. No ebben az esetben nem erről van szó, elég erősen ellentmondanak egymásnak. Rövidre fogva, arról van szó, hogy taktikai nézőpontból, ha nem lősz messziről (ma ez alatt alapból a 16-oson kívülről lövést értem), akkor soha az életbe nem fog az ellenfél védelme kilépni és fellazulni, hogy tudjál lőni közelebbről. A statisztikák szerint viszont felesleges messziről próbálkozni, hiszen elenyésző esélye annak, hogy egy ilyen kísérletből gól legyen. Az érdemes a távolról lőni kérdés ezért is lehet örökös vita tárgya, hiszen valahol eldönthetetlen.

Nézzük ennél részletesebben is. A taktikai részét nem magyaráznám agyon. Az szerintem világos, hogy ha nem lősz messziről, akkor az Ikarusz az istennek sem fog elmozdulni a 16-oson belülről és nem fogsz tudni gólt szerezni.

Azonban a statisztikai részét megnézném hosszasabban, mert ugyan egyrészt baromi egyszerű: Minél messzebbről lősz annál kisebb az esélye, hogy gól lesz. Másrászt azonban baromi látványosak a különbségek is. Kezdeném azzal, hogy a lövések helyének vizsgálata egy viszonylag új része a foci analitikus elemzésének, így még nincs egységes bevett módszertana. Mindenki, aki ezzel foglalkozik megrajzolja a maga lövés helye “térképét”, igaz, jellemzően hasonlóan szokott kinézni: van 8-9 zóna, amit vizsgálnak. Ezek közül az egyik az 5-ösön belüli lövések, az 5-ös és a 16-os közötti lövések, a 16-oson belüli terület többi része, valamint a 16-oson kívüli lövésekre is van 2-3 besorolás.

ohyoubeauty által használt verzió (a mostani Ludogorec meccsé)

statsbombos beosztás

cartilagefreecaptain féle verzió (ezt használom ma)

Én most egy baromi egyszerű hármas besorolást nézek két terület a 16-oson belül:

• 16 közepe – a kapuval szemközti terület (z1, z2, z3)
• 16 széle (z4, z5)
• 16 kívüli lövések azaz távoli lövések (z6, z7, z8)

Mivel alapvetően most a távoli lövések érdekelnek minket, ezért érdemes megjegyezni, hogy nem ez a legrészletesebb megosztás vizsgálatukra – de ezt volt egyszerű megszerezni -, így kicsit elvész egy jelentős különbség azaz, hogy a 16-s és mondjuk a kaputól 20 méterre lévő terület szemben a kapuval az ahonnan még talán érdemes lőni, (gyakorlatilag z6 a fenti ábrán) hiszen innen még minden 20. lövésből gól lesz, de ennél távolabbról csak már minden 50. lövésből lesz gól. Azt is érdemes még megjegyezni, hogy az amcsik mennyire szeretik és tudják is a sport statokat (ezért is jó/lesz jó a válogatottjuk) a mintám is onnan van. Ennek köszönhető, hogy az angol, olasz, német, spanyol mellett az MLS van meg a tavalyi évre. Ez nem túl nagy minta egy ilyen vizsgálathoz, de ahhoz elégséges (41620 lövéses itt az adatbázis), hogy egy-két megállapítást megtehessünk, hiszen már nem tudnak annyira elmozdulni az átlagok, hogy a lényegen változtasson.

Az első és legfontosabb, hogy minden 16-on kívüli 26,77 lövésből lett gól a mintán ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy 25-30 távoli lövésenként születik gól. Azt hiszem ezt nem árt észben tartani mikor Hendót, Lucast basztatjuk a field gólok miatt, vagy Cou-t a lepkefingokért. De ugyanez kicsit más mutatóval a távoli lövések 3,74% lett gól, ami elenyésző, pedig azért a lövések 26,68%-a kaput talált. Ezt is meg lehet nézni azon a szemüvegen keresztül, hogy hány kaput találó lövés kell a gólhoz: 7,14 a válasz. Most komolyan: ki az, aki arra akarja ösztökélni ilyen esélyek mellett a csapatát, hogy lövöldözzön távolról, ami olyan, mintha vaktölténnyel lőnének? Persze nem nehéz belátni az egyértelmű magyarázatot, hogy a távoli lövéseknél a kapusnak több ideje van felkészülni, odaérni a védelemnek blokkolni stb, azaz nem meglepő az alacsony eredményesség.

Azt hiszem, ezek önmagukban meglepően alacsony számok, de ha még hozzátesszük az általam megnézett másik két zónát akkor lesz az igazi. A tizenhatoson belüli terület széléről érkező lövések nem sokkal, de azért jobbak, mert innen 14,24 lövésenként születik gól (lényegében kétszer olyan gyakran vagy nagyobb eséllyel). Innen a lövések 35,65%-a kaput talál és ezekből minden 5.-ből gól is lesz. Azonban az igazi, nagyon meglepő módon, a kapuval szemben, a 16-oson belülről megeresztett lövés. Ha az összes lövésre nézzük, innen már 5,46 lövésenként gól születik. A csapatok innen 40%-al szoktak kaput találni és ha már eltalálják akkor gyakorlatilag minden második lövés be is akad (2,18 a pontos szám). Nem véletlenül szokták ezt a területet danger zone vagy prime position néven emlegetni. Ha nagyon statos szemmel nézem, akkor csak innen lenne szabad lőni, hiszen kiemelkedően erről a területről a legnagyobb az esélye a gólszerzésnek.

No és akkor még egy kicsit a mintáról. Mint már említettem majdnem 42 ezer lövés van benne. Összességéből kijött itt is, amit Beez szokott emlegetni, hogy nagyjából minden 10. lövésből születik gól. Jelen esetben ez 9,23 lövésenként gól (4506 gól a 41620 lövésből), ami ha %-ban nézzük 10%-os értékesítési arány. Ennek ismerete tud segíteni világosabb kép kialakításában. No meg annak megértésében, hogy a világklasszis támadók miért dolgoznak 20-25%-os helyzetkihasználással (emlékeztetőül a PL tavalyi helyzetértékesítési tábla). (De megvan hasonló tavaly előttröl is.) Azaz a legjobb csatárok is 4-5 lövésenként szereznek gólt és nagyon ritka az ennél lényegesen magasabb értékesítési arány (jellemzően kevés lövéssel rendelkezőek hoznak ilyet). A másik: lehet aggódni, ha a saját támadó lényegesen magasabbat hoz egy rövidebb időszakban, mert a nagy számok törvénye alapján jön a visszaesés.

Nézzük a tavalyi szezonunkat. Baromi sok gólt lőttünk, öröm volt nézni a fluid, outscoring gépezetet, főleg tavasszal, mert ősszel voltak azért rosszabb meccsek is. A SaS és Sterling nagyot alkottak. Ha ránézünk a táblára látszik, hogy majdnem mindenben jobb, de inkább sokkal jobb számokat produkáltunk az átlagnál, ami egyrészt baromi örömteli, viszont jogosan veti fel a kérdést, hogy megismételhető-e. Egyelőre még gyerekcipőben jár annak vizsgálata, hogy egyik szezonról a másikra átvihető-e a kiemelkedő értékesítési arány és nincs meg még a válasz, hogy általában mi szokott történni.

Ez egyébként átvisz minket az ExG (Expected Goal, azaz várható gólok) vizsgálatokhoz, ami gyakorlatilag abból áll, hogy az eddig bemutatott, „honnan, milyen százalékban szokott átlagban gól lenni” számokat egy játékos vagy csapat lőlapjára vetítik és ebből jön ki, hogy mennyi gólt kellene szereznie. Mint már mondtam, nemrégen foglalkoznak ezzel és nem túl sok évre visszamenően vannak meg az adatok, de úgy gondolom, az a szerencsés, ha egy csapat nem sokkal hoz jobbat, mint kellene neki, mert az akkor a következő évben is megismételhető. Mindenesetre ezt figyelembe véve nem hiszem, hogy elvárható, hogy a tavalyi és főleg a tavaly tavaszi produkciót lássuk eredményességben most azonnal, így szeptember közepén az új fiúkkal.

No egy kicsit elkalandoztam. De arra biztosan jó volt, hogy kicsit jobban értékelni tudjuk ezt a posztot (amit btw szintén amerikai ír). Most csak annyit emelnék ki, hogy tavaly – mint már láthattuk – az átlagnál lényegesen jobban lőttünk távolról, azaz az a nézet, hogy rohadt szar ebben a csapat, nem igaz. Mondjuk tény, hogy Suárez és kisebb mértékben Sturridge volt ebben az élenjáró, de ettől függetlenül a legtöbb kritikát kapó Hendó és Cou sem volt rossz (mondjuk, úgy lenne az igazi, ha látnák mennyi lövésből ment be ennyi, de az nincsen nekem meg). No és elvileg Balotelli szintén sok gólt szokott szerezni messziről, azaz nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek sokan gondolják.

basstunedtoredről, ő megint kicsit másként kezeli a lövési helyeket de asszem érthető

Ez a rész kicsit hosszúra nyúlt, de azt hiszem így már érthetőbb a felvezetése. Lőni vagy nem lőni távolról. Azt tartom, hogy messziről nem érdemes lőni, viszont ugyanannyira igaz, hogy ha néha nem lősz távolról, nem fogsz tudni lőni a veszélyzónából, így mint mindenben itt is az arany középutat kell megtalálni.

Ezzel el is jutottunk a második témánkhoz, azaz a csapat védekezéséhez. Ami megint nem egyértelmű kérdés legalább is szerintem. Mielőtt belekezdenék röviden arról, van szó, hogy egyszerre szar és jó a védekezésünk. Szar, mert sok továbbra is sok gólt kapunk, ráadásul könnyűeket, óvodásokat (az elmúlt 6 szezonban csak tavaly kaptunk több gólt meccsenként). Viszont az ellenfeleknek engedett lövésszámunk elit. Ez az amivel kicsit részletesebben foglalkoznék.

Alapvetően nem a mostani forma volt az eredeti cél, amikor az adatbázisomat összeállítottam (gyakorlatilag amiről megvan a WS részletes bajnokság stat (a top5 bajnokságok elmúlt 5 szezonja és tavalyról még az orosz, holland, brazil, holland bajnokság)). Alapvetően ez egy „hogyan védekezzünk” típusú poszthoz lett összegyűjtve, ami félig meg is van írva és a végkövetkeztetése az lenne, ha egyszer be is sikerülne fejezni, hogy tiki-takásan kellene játszanunk, de most nem is ez a lényeg. Egy ideje feltűnt, hogy kevés csapatnak sikerül 10 engedett lövés alatt tartania az ellenfeleket, olyannyira, hogy a vizsgált időszakban összesen 32 alkalommal sikerült a csapatoknak (jellemzően a Barca, Bayern, Dortmund triónak többször a Marseillesnek, Lillenek, Leverkusennek és még pár csapatnak egyszer). Mondjuk, van egy olyan trend, hogy az elmúlt 2 szezonban megduplázódott a szám, és lett 10-12, az azt megelőző 3 év 4-5-jéhez képest. Az eredeti megállapítás az, hogy alapvetően kétféle módon lehet ilyen kevés lövésen tartani az ellenfeleket:

• labdabirtoklással, tiki-takásan értsd: annyit van nálad a laszti, hogy nem tud sokszor eljutni az ellen a kapudig (itt 60%-os labdabirtoklás felett néztem a dolgokat, ami nem a klasszikus értelmezés, de elég magas, hogy a lényeg működhessen)

• a Klopp, Simeone (valamennyire a Pochettino-i foci is ilyen) féle izomfocival, rengeteg ütközéssel, presszinggel egyszerűen elveszed az ellenféltől annyiszor a labdát, hogy nem tud sokszor lövöldözni a kapudra (itt a 39 tackle+interception szám volt a váltó, mondjuk, itt Simeone csapata miatt került alacsonyabbra a mérce, mert a spanyol bajnokságban kevés a tackle, mivel kevés a csel és e kettő mutató rendszerint együtt mozog)

Azonban ma nem ezt a fontos, hanem ami kitűnt már akkor is a táblából, hogy hiába nagyon jó ez a megfigyelés és kevés csapat az, ami képes10 lövés alatt tartani az ellenfeleket, azonban ez a jó védekezés nem feltétlenül jár együtt a kevés kapott góllal, ami a hagyományos mérő száma a jó védekezésnek. Önkényesen a meccsenként kapott 1 gól veszem ma határnak, ha alatta van az jó, ha felette akkor rossz.

Nos a 32 csapatnak nagyjából ⅔-a szerepelt jól értsd kapott kevés gólt, ami a logikus és nem a meglepő. Ellenben egy erős ⅓-ad amellett, hogy jól védekezik sok gólt kap. Ennek több oka lehet/van az egyik például a Dortmund esetében, hogy az extrém fizikális, presszingelős focijuknak az intenzitása kicsit visszaesett (esetükben a 44 tackle+interception szám alá meg a legutóbbi szezont a védelmi sérülések is bonyolították), a Barca is a presszing visszaesésével magyarázható. A másik magyarázat, hogy itt csatlakozunk az előző részben emlegetett lövés értékesítés adatokhoz, azaz hiába tartod kevés lövésen az ellent, ha a veszélyzónából engeded őket lövöldözni (erre most nem néztem meg a statot). No meg eséllyel ezek a csapatok sok egyéni hibával dolgoznak.

Nézzük akkor az idei Liverpoolt, mint már említettem az idei évünk kettős, hiszen mi is beleesünk a jól védekező mégis sok gólt kapó kisebbségbe. Azt hozzátenném, hogy kicsi az 5 meccses minta és ez még sok fele elmehet, így innentől képzeljétek oda a feltételes módot, meg a ha így marad felkiáltást. No szóval én úgy gondolom, hogy az idei az már BR védekezése és védelme. Az elmúlt meccseken látott Manq, Lovren, Sakho, Moreno az a BR-i védelem és nem csak azért, mert mindet ő igazolta. Ez a védelem már, úgy mozog, értsd (magas védelmi vonal) és úgy viselkedik (proaktív védekezés), ahogyan BR akarja látni csapata védekezését. Ennek az eredménye az, hogy az ellenfeleinket kevés lövésen tartjuk, ami jó dolog, még akkor is, ha nem ez a védekezés bölcsek köve. Alapvetően ez a pozitív változás szerintem a sokat szidott Lovrennek köszönhető és az ő jelenlétének a pályán, hiszen az látható, hogy ő az első, aki kiront és letámadja az ellent a védelmi vonalból és ő az, aki miatt proaktív lett ez a védelem. Vannak (még) problémák kétségtelen a kivitelezésben. Szerintem ennek oka az, hogy a védelemben is megvannak az egész csapatra jellemzők, amik most remélhetőleg csak problémaként jelentkeznek. Az egyik ilyen, hogy a fent leírt védelemből 3 újfiú, ketten még a PL-ben is újak. A másik az, hogy nagyon fiatal ez az egység (az idei év során tölti be Manq a 20, Lovren a 25, Sakho a 24, Moreno a 22. életévét kicsit másként: átlagéletkoruk 22,75 év). A fiatalság bolondság, mint tartja a közmondás, esetünkben olyan dolog, hogy szép, jó, lendületes, hallgat az edzői szóra, de benne van a hiba, figyelmetlenség és nincs rutinja. (Legszebb példa, igaz az egész csapatra és nem csak a védelemre, hogy a bolgárok ellen a nagy nehezen megszerzett gól után nem visszaálltunk és cicáztunk, avagy öltük a meccset, hanem mentünk előre, mint az őrültek még egy gólért. Jött is a benyelt gól éppen ezért.) Nem mellesleg a tavalyi évről az ideire átálltunk reaktív védekezésről proaktív védekezésre. Ezek egyesével nem lennének komoly problémák, de együtt már gondot okoz, viszont összeszokással és idővel javulni fog. Elsőre nem tűnik nagy változásnak a reaktív-proaktív váltás, pedig az. Teljesen más logikát követel meg. Ha visszanézünk a lövéseredményességre és a veszélyzónára, teljesen eltérő logikával védi azt. Reaktívan az történik, hogy a veszélyzónát teletömöd emberekkel, azaz ott állítod meg az ellenfelet vagy arra szorítod, hogy próbáljon átlőni, de ezt nem kell magyarázni mindenki látott már ikaruszozó csapatot. Addig a proaktív védekezés esetében az a logika, hogy az előtt megállítod az ellenfelet, mielőtt eljutna a veszélyzónáig, ezért van magasan a védelem még jóval a veszélyzóna elé felhúzva, ezért rontanak ki belőle védők, ezért vannak előrébb a pályán a szerelések, ezért van az, hogy ha jellemezni kellene, akkor a proaktív védekezés esetén több és az ellenfél kapujához közelebbi a labdaszerzés, és kevesebb a felszabadítás (clearance, azaz pályáról kibikázott laszti). Mint mindennek a proaktív védekezésnek is vannak hátrányai. Igazán akkor működik jól, ha az egész csapat presszingel. No meg mivel magasan van, ha valaki ront a védekezésben és átjátsszák, akkor van mögötte szabad hely és könnyen értékesíthető helyzet alakul ki az ellenfélnek, mint azt idén megszemlélhettük már párszor legutóbb a bolgárok ellen. Egyébként gyönyörűen kijön a váltás a statokból, mint azt láthatjátok is (az új négyes és a tavaly legtöbbet játszó négyes közötti különbség).

Összefoglalása ennek a résznek annyi lehet, hogy egyszerre szar és jó a védekezésünk, de mindenesetre már BR-es. No és szerintem a hibákat idővel kijavítjuk.

A harmadik rész. A most ezerrel pörgő diamond vs. 4-1-2-3 vitához egy kis adalék. Azt nem kell és nem is lehet vitatni, hogy az idei meccseinket a diamond hozta. Az sem kérdés, hogy tavasszal nagyon ment vele, így BR idején ezzel a formációval hozzuk legjobban a pontokat és szerezzük vele a gólokat. Viszont, az idei már nem a tavalyi év. Most még a sok újfiúval nem tud úgy pörögni ez a támadósor, mint tavaly. A támadósor logikája is megváltozott Balotelli és Lambert érkezésével, hiszen velük lassult és kevésbé mozgékony lett, kevésbé lehet kipakolni őket, hogy most akkor induljál szélről fiam, így a meccs közbeni váltás a diamond és a 4-1-2-3 között nehézkesebb lett. No meg a fluiditásából is vesztett a csapat. Ez a kettő velem azt mondatja, hogy az outscore ezen az őszön kevésbé fog menni, ezért a meccseket a biztonságibb verzióval kell kezdeni, ami jelen esetben a 4-1-2-3 és ha szar van a levesben akkor kell elővenni a dájmondot. Azaz a BR-i logikával szembe menve szerintem inkább a védekezési szempontokat kell elővenni és az alakuló védelemnek kellene plusz védelmet adni és a meccseket 1-2 gólos különbséggel megpróbálni behúzni. Éppen ezért nem biztos, hogy ez fog történni.

Két módon fogom most bemutatni, hogy a diamondnál miért jobb védekezésben a 4-1-2-3. Van egy harmadik is, de erről csak annyit, hogy a diamond nekem legalábbis klasszikus olasz taktika és mint minden ilyen nincs igazi széljátéka, így széleken könnyen verhető. Teszem fel a kérdést, melyik angol kiscsapat nem tud a busza mellé felküldeni 2-3 kengyelfutó gyalogkakukk sebességű szélsőt? No ugye.

Nézzük először a taktikai szemmel ugyanannak a magyarázatát. A dájmondnak, ugye az a lényege, hogy két csatár van a pályán és bármennyire is igyekszel nem kivonni őket a védekezésből, akkor is ki fognak maradni, így gyakorlatilag mínusz egy embered van védekezésben. Azaz ha megnézzük a félpályás blokkot (védekező alakzatot) vagy a még mélyebbet, akkor diamond esetében egy 4-1-3-2 formációt kapunk, míg a 4-1-2-3 esetében ez 4-1-4-1. De elég csak ránézni az ábrákra.

A 4-1-2-3 védekezése. Ezt rendszeresen meg lehet figyelni ha nincs nálunk a laszti és egyből nem sikerült visszaszerezni. Ilyenkor visszaállunk erre a 4-1-4-1-es formációra és ebből próbáljuk visszaszerezni

Látványos, hogy Gerrard és a védelem mennyivel kevesebb védelmet kap.

Ugyanez a problematika a számok nyelvén. Meg lehet nézni bármelyik csatárt jellemzően 0,5 szerelés (tackle), 0,5 labdaszerzés (interception) alatti számokat fogunk találni. Kivételes esetben lehet 0,8 is az érték, ha e fölötti a szám, akkor tuti, hogy szélsőként is szokták játszatni. Míg ezzel szemben nem találni olyan szélen játszó játékosunkat, aki 1 tackle és 0,5 interception alatt szerezne meccsenként. Nem bonyolult ez a szélsők többet és hasznosabban védekeznek, mint a csatárok.

A lényegen nem sokat változtat, hogy Lallana statjai főleg az előző Sotonos évből vannak.

Remélem még nem jojózik még a szemetek a sok táblától és egy-két kérdés világosabb lett. A meccsre visszakanyarodva szenvedős meccset várok, ahol remélhetőleg tartjuk a BR-Big Sam csaták idegenbeli menetrendjét és egy szenvedős, idegeskedős meccsen be húzzuk 1 gólos különbséggel a találkozót, mint a legutóbbi kettőt.

______________________________________________________________________

A közös meccsnézés ismét a Malátában lesz.

A képek jó része kattintásra nő.