Liverpool pénzügyek II./b

Ez a poszt a már tavaly nyáron eltervezett folytatása a TOP6 gazdasági lehetőségeinek összehasonlításáról szóló írásnak, és a most következő posztokkal együtt nem titkolt szándékom, hogy mindannyiunk számára könnyebb legyen a Liverpool elhelyezése a világ futballgazdaságának térképén. Ebben a részben gyakorlatilag csak a Liverpoolról lesz szó. Bemutatom az elmúlt 9 év gazdasági eredményeit, majd adok egy becslést a most futó szezonról is, amihez többé-kevésbé jók még a tavalyi jegyzetek és forrás anyagok. Ezek és a frissebb források a posztban linkként elérhetőek. Az elemzés terjedelmi okokból három részben fog megjelenni, a második rész a könyvelés rejtelmeivel és a kiadásokkal foglalkozik. Ezzel essünk is neki ismét a kissé száraz anyagnak.

Mielőtt nekiesnénk a kiadásoknak, fontosnak tartom, hogy tisztázzunk néhány könyvelési/focikönyvelési dolgot, egy kis Könyvelés 101 keretében. Az első dolog, hogy könyvelés alatt három, egymástól félig-meddig független dolgot értünk:

1. Eredménykimutatás (Profit and Loss Account) gyakorlatilag ez az, ami egy halandó ember számára értelmezhető, ebben vannak benne a bevételek és kiadások, és ezek eredménye, azaz a nyereség vagy veszteség (a mostani posztsorozat is gyakorlatilag erről szól).
2. Mérleg (Balance Sheet), ez gyakorlatilag csak könyvelők számára értelmezhető (egy kis gyorstalpaló itt olvasható), ebben vannak benne az eszközök (tkp. a vállalat vagyona, vagyonelemei – bővebben itt olvasható erről), tartozások, tőke. A mérleg mutatja meg, hogy milyen vagyonelemekből áll egy cég, és ezeket miből fizették.
3. Pénzmozgás (cash-flow), no ez az amiről nincs infó hivatalos. A pénzmozgásokat tartalmazza. Egyszerűnek tűnik, de a pontos működéséről, ha kicsit jobban belegondolok, nem tudok/tudunk sokat. Abban biztos vagyok, hogy emiatt van szükség hitelre. Hiszen az biztos, hogy a kiadásaink sokkal kiegyensúlyozottabban merülnek fel mint a bevételek. Gondolok arra, hogy bért minden héten kell utalni, de pl.: bérletek gyorsan elfogynak, a szponzorok is feltehetően évi 1-2 részletben utalnak. A legfőbb bevétel a TV pénz meg jó kérdés, hogyan érkezik, csak annyi biztos, hogy a szezon végén derül ki a pontos összeg… De azt nehéz elképzelni, egyszerű halandóként, hogy cirka 90 milliót egy összegben a szezon végén utalnának el. Arról nem is beszélve, hogy mi történik, ha külföldről veszünk játékost… No ne is menjünk inkább bele.

Szurkolói fejjel nehéz megérteni, de a klub, legalábbis a klub könyvelése a játékosokat befektetett eszközként látja, hasonlóan mint mondjuk egy autót, ingatlant, számítógépet. A játékosok is mint minden eszköz amortizálódnak – Nem, nem a sérülésekre gondolok most – hanem a klub könyvelésében leíródnak/vesztenek értékükből. Hogy ez miért fontos? Látni fogjuk, hogy a játékosamortizáció a kiadási oldal egyik legnagyobb tétele. A Liverpoolnál a normál menete az amortizációnak, az az, hogy a játékos a kifizetett összegen bekerül a könyvelésbe és egyenletesen a – szerződése során – elamortizálódik az értéke, vagyis a szerződése végén 0 értéken szerepel a könyvekben. Persze lehetséges ettől eltérni és többet/nagyobb veszteséget leírni (ezzel akár játszani is lehet), de ennek megvannak a maga szabályai.

Az amortizációt és a könyvelés három ágának összefüggéseit egy példa keretében világítanám meg, remélve, hogy ettől érthetőbb lesz. A mintapélda Andy Carroll, a mintához az lfchistory-s 35 milliós igazolási és 15 milliós eladási árat és az emlékezetemben élő 5,5 éves időtartamú szerződését használom (bérét, kölcsönadási díját most nem nézem… alapból is elég bonyolult lesz). Nem zárható ki az sem, hogy a felhasznált adatok nem fedik a valóságot.

Nézzük tehát a példát. Carroll-t 2011. januárjában vettük, az egyszerűség kedvéért feltételezem, hogy egy összegben. Ez azt jelenti, hogy a cash-flowban 35 millió mínusz keletkezett, ezzel egy időben viszont megjelent 35 millió a befektetett eszköz soron a mérlegben. Ez eddig szép és jó, de mi a helyzet a számunkra érthető eredménykimutatással? No itt jön képbe az amortizáció, mert csak a kiadási oldalon szerepel a Carroll-vásárlás az amortizációban. Megint az egyszerűség kedvéért: a 2010/11-s eredménykimutatásban félévnyi amortizációs kiadást jelent 3 181 818 fontot (3,2 millió, mivel 35m 11 félévre osztva ennyi) és nem a 35 milliós vételárát. Carroll azért jó példa, mert őt már el is adtuk. Nézzük, ez hogy jelentkezik könyvelésileg és mekkora volt rajta a veszteség? 2011 januárban vettük és 2013 augusztusban adtuk el, azaz megint csak az egyszerűség kedvéért 2,5 évig volt nálunk. Eladtuk 15 millió fontért cash-flow szempontból egyszerű a dolog: beérkezett feltehetőleg egy összegben 15 millió. A mérlegből az eszközök közül kikerül Carroll ez is érthető, azt hiszem. 2,5 év alatt amortizálódott 5*3,2 millió=16 milliót, azaz a könyv szerinti értéke 19 millió font volt mikor eladtuk, azaz a példám szerint -4 millió veszteséggel adtuk el, így az eredmény kimutatásban a profit on player sales soron -4 millió jelent meg az idei évre vonatkozó becslésben. Azaz könyvelésileg nem 20 milliót hanem “csak” 4-et buktunk rajta. Sok sikert kívánok annak, aki ki akarja számolni a két szerződés hosszabbítással terhelt Suárez mekkora értéken van most nyilvántartva a mérlegben. A másik megjegyzés, hogy azt hiszem, ezzel is sikerült kicsit megvilágítani, miért az a jó policy, hogy veszünk fiatalokat, hosszú szerződéseket kötünk és kicsivel a teljesítményük csúcsa után 28-30 évesen eladjuk őket – emlékeztek még a játékosok vásárlási érték görbéjére -, mikor piaci értékük még van, viszont a könyvelésben gyakorlatilag nincs értékük. Ugyanezen logika mellett az utánpótlásból felkerült játékosok is jók.

Ezzel térjünk is át a mai témánkra. A kiadási oldalon három nagy és két érdekes tétellel foglalkozom, a többi kimarad. Nézzük felsorolva, mik ezek:
– Wages&salaries (bérek: azért van két név mivel az egyik heti, a másik a havi bért jelöli), azt hiszem, ezt nem nagyon kell magyarázni a béreket takarja, amit a klub az összes alkalmazottjának fizet. Előzetesen annyit, hogy a kiadási oldalon messze ez a legnagyobb tétel.
– Amortisation and depreciation (amortizáció és értékcsökkenés) ezt taglaltam kicsit feljebb, így külön nem térnék ki rá.
– Other expenses (egyéb kiadások) magam sem tudom pontosan mit takar ez a kategória. Tippem szerint mindent, ami nincs itt külön felsorolva. Főleg a működésnek vannak ugye költségei, hiszen közüzemi számlákat, utazásokat, eszközöket, gépeket, ételt, italt, felszereléseket, szoftvereket, stb. minden szervezetnek kell fizetnie.
– Exceptional items (különleges kiadások) alapjában véve a végkielégítések szerepelnek itt. No meg esetünkben a soha meg nem épülő Stanley Park stadion tervei.
– Net interst payable (fizetendő kamat) azt hiszem ez is adja magát.

Kezdjük a legnagyobb falattal, a bérekkel. De még mielőtt nekiesnénk, hogyan is alakultak nálunk az évek során. Két elméletet/modellt nézzünk meg. Az egyik, azt mondja, hogy akkor egészséges a vállalkozás, ha nem költesz a bérekre többet mint a bevételed legfeljebb 60 százalékát, a legideálisabb ha csak 50% körül megy a bevételed bérekre. Ezt, azt hiszem, nem nehéz belátni, hogy gazdasági szemüvegen keresztül igaz, hiszen ezen felül is sok mindenre kell költeni. A másik modell akkor jön elő, mikor valami megfogható alapján akarjuk meghatározni, hogy mely csapat hol végez a táblán. Azt már láttuk korábban, hogy a nyáron játékosokra költött összegek nem mutatnak igazán szoros összefüggést a helyezésekkel. Modell lehet még a játékoskeret összértéke, ami erős összefüggést fog mutatni a végső hellyel. Azonban az ezzel behatóbban foglalkozók szerint a bérekre költött összeg mérete mutatja a legerősebb összefüggést a végső helyezéssel, ahogy az a 2010/11 és 2011/12 szezonokról készült ábra is mutatja. Nem nehéz belátni, hogy a jobbakra többet kell költeni. Azaz a bérekkel egyfajta „arany középút”-keresős zsonglőrködést kell végrehajtani.

No és akkor nézzük nálunk hogyan alakultak a bérek. Folyamatosan és dinamikusan emelkedett a bérösszeg, gyakorlatilag az FSG megjelenéséig. Azóta gyakorlatilag stagnálást (kb. 130 millió körül) és minimális emelkedést lehet tapasztalni a bérek terén. Ellentétben a közhiedelemmel, no meg a Likvidátorozással, nem, nem csökkent a bérekre fordított összeg. Nézzük meg az FSG szemszögéből, hogyan is alakult ez a kérdés. Örököltek alapvetően egy folyamatos BL kiesési szakaszra kalibrált bérkeretet, ám a játékosok, akiknek ezeket a béreket kifizették, már nem voltak erre a feladatra alkalmasak, azaz erősen túl volt fizetve a keret. Volt egy csomó kiöregedő játékos magas béren lásd, Kuyt vagy Maxi. Volt jópár játékos nevetséges szerződéssel, köszönhetően Purslownak pl.: Joke Cole. Azaz az elmúlt néhány év a hatékonyság növelésről szólt, hogy ugyanazt vagy magasabb teljesítményt tudjanak kihozni ugyanabból a pénzügyi keretből. Ha arról van szó, az FSG nem fél bért fizetni, elég, ha arra gondolunk, hogy szép lassan Suárez kb. 70ezer/hetes fizetése felkúszott odáig, hogy a következő szezontól heti 200 ezret keres majd. Persze a Comolli-King Kenny éra igazolásai Carroll, Downing ebből a szempontból sem voltak a legjobbak, így teljesen nem menthető fel az FSG sem a pazarlás alól, de a legnagyobb gondokat örökölték és évekbe telt míg helyre rakták a dolgokat. (És a költséges hibáikat elég gyorsan orvosolták is, hiszen ma már egyik nagy bukta sincs nálunk – macca8.)
Érdemes megnézni, hogy a bérek hogyan alakultak a bevételhez képest. A vizsgált időszak a BL-győzelem extrabevételével kezdődik, így a szuper egészséges 53% bérkeret/bevétel arányt tapasztalhattuk. Amíg volt BL kieséses szakasz, a bevétel 55 százaléka körül mozgott az arány. Azonban amint csak az EL-ben töltöttük a tavaszt , azonnal felkúszott a mutató 60% fölé. Mikor a BL teljesen kiesett (2010/11-s szezon), a bevételeink nagyon nem egészséges 70%-át költöttük a bérekre. Ekkor kerültek Henryék hozzánk. Azóta a bevételek és bérek szinten tartásával, illetve növelésével sikerült lejjebb szorítani kicsit és úgy néz ki, az idei szezonra vonatkozó becslés alapján megint a teljesen jó 55% alá sikerült kerülni. Megj.: Az idei szezonra a forrás anyagomtól eltérően egy kisebb bér csökkentéssel számolok, mivel idén már nagyrészt nincs a fizetési papírokon Pepe, Carroll, Downing (itt még egyszer megjegyzem, hogy 2013 május 31-től (paraszti logikával júni 1-től) számítanak bele az idei évbe a bérek is, az említett urak mind később távoztak), nincs Carra, a helyetteseik meg mind olcsóbbak. Ez szerintem bőven ellensúlyozza Suárez fizetésemelkedését. Persze benne van a pakliban, hogy ennél a tételnél csúnyán mellélövök. (Szerintem itt jön a képbe a BL: ha van az a plusz 30m, akkor lehet bért emelni, annál, aki teljesít. Ha van BL, több egyéb – szponzori is – bevétel is jön, így megint lehet érdem szerint emelni, vásárolni – macca8.)
Még egy megjegyzés, mivel a PL-ben az olasz, német bajnoksággal ellentétben nem kötelező kiadni a játékosok bérét, így gyakorlatilag az összes forrás csak becslésekre és pletykákra alapszik, mikor egyes játékosok béréről van szó. A kiadott mérlegekben pedig csak egy, az összes alkalmazottra vonatkozó összeg szerepel, ebben pedig benne van mindenki, tehát a takarítóktól kezdve az igazgatók fizetéséig minden alkalmazott bére is. A 2012/13 mérlegben összesen 557 teljes állású alkalmazott volt, ebből adminisztrációban kereskedelemben és egyéb tevékenységi körben foglalkoztattak a legtöbb főt, pontosan 374-et, a második volt csak a játékosok és edzők 127 fővel és a harmadik kategória  a gyepmesterek és szerelők 56 fővel (Meccsnapokon 1212 részmunkaidős alkalmazottat foglalkoztat a klub, valamint 67 szintén részmunkaidős scout és edző is a fizetési listán van – macca8). Persze nyilvánvalóan az első csapat játékosainak a bére viszi el a keret nagy részét így is.

Az egyéb kiadások az elmúlt időszakban általában felváltva 2-3. helyen végeztek a kiadások között, de mivel magam sem sokat tudok erről, így most a részletesebb elemzést mellőzöm. Megj.: az idei évre vonatkozó becslésben simán csak átvettem a forrás számát, igazából passz, hogy mennyire pontos.

Az amortizáció és értékcsökkenés az elmúlt években a 2-3. helyen volt felváltva az egyéb költségekkel. Mint azt korábban kifejtettem, alapjában véve a játékoskeretért kifizetett összeggel mutat szoros összefüggést, így nem csoda, hogy az egyik legnagyobb tétel a kiadási oldalon. Ami szintén látszik, hogy “szépen” nőtt ez a költség FSG alatt, hogy még véletlenül se lehessen senkinek olyan tévhite, hogy nem költenek. A legfrissebb könyvelésben, azaz a tavalyi szezon során az amortizáció kb. 47 millió font volt, de ebből a hagyományos amortizáció csak kb. 37 millió font és kb. 10 millió eseti leírás volt – ezt akkor szokás megtenni, ha látszik, hogy nagyon nem megfelelő értéken van nyilvántartva az adott eszköz (játékos), így ezzel lehet játszani, alakítani a céloknak megfelelően a könyvelést -, ez azért fontos, mert a hagyományos amortizációból lehet következtetni az idei szezonra. Megj.: Az idei szezonban már nagyrészt nincs Carroll, Downing stb. magasabb amortizációjú játékosok és Sakho 15 milliója a legmagasabb igazolási összeg, és mindenki hosszú távra jött, így egy kis csökkenés valószínű ezen költség kategóriában.

A különleges kiadások, mint látjuk sajnos nálunk nem voltak annyira különlegesek az elmúlt évtizedben, sőt inkább állandóak voltak. Ez az a kiadás kategória, amit könnyű az elsterlingezések költségének nevezni. Ha gyorsan fejben végig szaladunk rajta:

• 2004/05 2,5 millió ekkor menesztettük Houillert és csapatát.
• 2006/07 – ebben a szezonban 2007 februárban érkezett a két bohóc meg is nőttek és megszaporodtak a különleges kiadásaink – a Stanley Park stadionhoz kapcsolódó költségek adják ki a majd 13 millió fontot.
• Jön 2008/09 ha még emlékszünk, ez a szezon a hatalmi harcokról szólt: Rafa a világ ellen, a szerződéshosszabbítása körül. Ennek eredménye lett, hogy Dick Parry – sok jó mellett neki köszönhetjük a két bohócot – távozott, de le lett cserélve az egész akadémiai személyzet és az orvosi stáb stb. Ezek hosszú távon mind jót tettek a csapatnak, de az akkor már elég rossz anyagi helyzetben ez a 4,3 millió font nem volt feltétlenül szükséges.
• 2009/10 7,8 millió font Rafa és csapatának a végkielégítése. Köszi Purslow.
• 2010/11 brutális 59 millió fontos költség már FSG alatt, de ez nagyrészt a két bohóc utáni szemét eltakarítás, mivel ebből 50 millió font költség abból adódik, hogy leírtuk a soha meg nem épülő Stanley Park stadion terveinek, jogainak értékét – ez az egy költség nagyjából akkora mint az az évi veszteség – emellett 9 millió font volt, hogy távozott RH- és csapata, valamint Christian “Championship Maganer” Purslow és még néhányan a vezetőségből.
• Jön 2011/12 ebben az évben már az FSG elrontott kinevezései szerepelnek, ekkor ment Comolli, valamint Kenny és csapata és ugyan 2012 május 31-gyel záródik ez a pénzügyi év, de ide kell, hogy legyen elszámolva BR és csapatának a kivásárlási ára – ha jól emlékszem, fizetni kellett értük a Hattyúsoknak.
• A tavalyi évre is jut egy cirka 2 milliós költség, ami magában nem magyarázható az orvosi stáb lecserélésével, így tuti, hogy a BR stáb egyes tagjainak kivásárlása erre az évre könyvelődtek. (Talán Fallows-ék érkezése a Citytől? Ki tudja – macca8)

Megj.: Az idei év során a stadionnal nincs költség és a legjelentősebb távozó a szakmai stábból Borrell és McParland, így elég nyugodtan becsülöm 0-ra ezt a költséget idénre.

A fizetendő kamattal nem akarok túl sokat foglalkozni. Az egyértelmű, hogy az adósságállomány összegével van összefüggésben. Azt azonban nem tudom megtenni, hogy rá ne mutassak a nyilvánvalóra, hogy a két bohóc időszaka kiemelkedik. Azt hiszem, a leveraged buyout fogalmát már túl is magyaráztuk korábban. Elég csak ránézni, hogy a klub kamatkötelezettsége, hogy megugrik ekkor, de az igazi lényeg a Kop Holding – az az anyavállalat amibe a tartozás zömét pakolták – (funfact.: ma is megvan ez a cég és FSG-éktől ezen keresztül kaptunk cirka 69 millió font kamatmentes cégcsoporton belüli hitelt a tavalyi szezon kimutatása alapján – 35, 39, 45 millió font az összeg bohócék idején, azaz kb.: a BL bevételt egyből utaltuk is el kamatokra. Durva. A két bohócot és mindenkit, aki benne volt, hogy az övék lehetett a klub nem lehet eleget szidni, hogy majdnem – hála Fowlernek – csak majdnem tönkre tették szeretett klubunkat. Mivel az FSG kifizette az adósság döntő többségét, így azóta a teljesen baráti évi 4-5 millió font megy kamatfizetésre. Megj.: Nem látom okát, hogy a tavalyitól jelentősen eltérne a kamatfizetési kötelezettség ebben a szezonban.

Összességében a kiadásokról. Kicsit bonyolultabbak és nehezebben érthetők, mint a bevételek. Az egyértelmű és logikus, hogy a bérek teszik ki a kiadások legnagyobb részét, az is belátható, hogy viszont nem szerencsés, ha 60 százaléknál többet. Az is egyértelmű, hogy a játékosok vétele az amortizáción keresztül a másik jelentős tétel. Itt látszik jól az elmúlt évek, de elsősorban a két bohóc alatt tanúsított rossz gazdálkodás, ami majdnem csődbe juttatta klubunkat.

Megjegyzések:

1. Az összegek fontban értendők.
2. A táblákban szereplő összegek forrása: 2013/14-re alapnak. 2012/13. 2011/12. 2005/06-s szezontól a 2010/11-ig. 2004/05.
3. További anyagok: 1, 2, 3.
4. Külön köszönet Maccának.