Winter market is coming II.

balmazfoci.huComing indeed. Így hát beszélgessünk a hüvelygombáról az átigazolásokról. Ilyenkor mindenkit az izgat, hogy ki érkezhet, ki távozhat, jönnek is a pletykák ezerrel, így például Agger távozásáról és az „egyiptomi Messi” érkezéséről. Azonban, aki erre számít a mai posztban, az kénytelen lesz csalatkozni, hiszen az első részhez hasonlóan ismét az átigazolások hátteréről lesz szó. Legutóbb a HG szabályról volt szó, ma a gazdasági háttér következik.

Egy kicsit az általánosságokról. Sokan nem szeretnek a klubokra gazdasági társaságként/szereplőként tekinteni, és nem csak a szurkolók. Legutóbb éppen Messinek, volt egy ilyen jellegű kirohanása. Az biztos, hogy nem könnyű a klubokra gazdasági szereplőként tekinteni, és nem pedig sportegyesületként, ahol szerencsés esetben a mindennapjaink hősei, de legalábbis sztárok fociznak. Az is tény, mint azt már legutóbb pedzegettük, hogy furcsa biznisz ez a focibiznisz. Ha kitekintünk belőle, akkor azt láthatjuk, hogy még a legnagyobb kluboknak is az éves bevétele összevethető egy darab nagyobb TESCO áruház éves bevételével. Az is tény, hogy a normál piaci logika kevéssé működik a focibizniszben és nem csak kis hazánkban vagy az olajosan felfújt kluboknál, hiszen a siker mértéke nem a pozitív könyvelési mérleg, hanem trófeák. Abszolút nem meglepő vagy szokatlan, hogy éveken keresztül veszteségesek a klubok, így például a mi csapatunk is. (Itt álljunk meg egy kicsit. Gondoljunk bele, ha a civil életünkben veszteséges lenne a cég, ahol dolgozunk. Akkor mi lenne? Minimum le lenne cserélve a teljes cégvezetés, de jó eséllyel kezdhetnénk új állás után nézni.) Hatalmas adósságállományokra a bankok boldogan adnak még újabb hiteleket a rendes piaci logika ellenére. Erre legszebb példa a spanyol klubok en bloc, mondjuk nekik erős adóhátralékuk is van az állam felé, amely „meglepő” módon nem becsődölteti őket, hanem igyekszik elengedni a tartozásból, amit lehet az EU-s állami támogatást tiltó szabály mellett. Azt hiszem ennyi általános felvezetés elég, hogy értsük a képet.

www.fm-base.co.uk

Térjünk is rá a mai témára: gazdasági hatások az átigazolásokra. A nagy összesből, ami gazdasági téma, ma csak egy nagyon szűk keresztmetszettel foglalkozom. Az átigazolási összegekkel, a bevétellel és az adósságállománnyal a TOP6 esetében Abra papa megjelenése óta. Nem foglalkozom a kiadási oldallal (bérekkel, amortizációval, ügynöki díjakkal, hiteltörlesztővel stb. Ez talán valamikor megér egy külön posztot) a bevételi oldal alakulásával.

atigosszeshelyezesstat

Az adatok a tranfermarktról vannak, ami ugyan nem a legpontosabb, de legalább, mind a 6 klubra van adat, így egy ilyen jellegű összehasonlításhoz alkalmazható. Az adatok nettó, azaz átigazolási egyenleg (bevétel-kiadás) összeget mutatnak.

Első ránézésre nem sok olvasható le a tábláról. Második alkalommal leolvasható néhány egyszerű megállapítás, mint pl.: a top4-be betörni, vagy bajnoki címet szerezni kétféle képen lehet: 1 sok pénzzel a la olajosok vagy hosszútávú stratégiával, stabilitással a la Wenger, Ferguson. A két olajos a többiekhez képest brutál pénzeket költ, az Arsenal meg szinte semmit. No de ha megnézzük alaposabban, akkor kiderülnek igazi érdekességek is. A legszebb az, hogy nem igaz a közvélekedés, miszerint „ha egyszer nagyot költünk átigazolásokra, akkor annak azonnal megvan az eredménye” jobb helyezés, BL hely, vagy bajnoki cím képében. No ez éppenséggel nem igaz. Általános trendként egészen más figyelhető meg, ha megnézzük akkor látszik, hogy az esetek többségében a nagyobb költekezések 1-2 év csúszással jelentkeznek az eredményekben, lásd korai Chelsea, City költekezés, Tottenham 2007-9, Arsenal 2007-12, de pl. a Rafa korszak legnagyobb költekezése utáni évben jött a legjobb eredmény az ezüst képében. Persze nem minden eset mutatja ezt (poszt csődközeli Liverpool), de ha fő szabályként nem is, de általános trendként lehet értelmezni. Azaz meglehet azt fogalmazni, hogy a keretépítés és a nagyberuházás hosszabb távú folyamat. Ennek fényében minimum érdekesség, hogy több példát is lehet találni, hogy a beruházás elmaradása vagy a pozitív átigazolási mérleg hatása ellenben azonnali eredmény romlásban kimutatható, lásd Liverpool, MU 2009/10, Chelsea 2008/9. Érdemes még megemlíteni, hogy a második nekifutó olajos brancsnak a Citynek sokkal lassabban és sokkal több pénzből jött össze a bajnoki cím, azaz ebből is leszűrhető, hogy erősödik a verseny. Gondolom sokaknak feltűnt, hogy a vizsgált időszakban a Liverpool költötte összességében a harmadik legmagasabb összeget és ez nincs összhangban az időszak eredményeivel. Ez persze igaz, de itt utalnék vissza két korábbi megállapításra, hogy vagy nagy pénzből vagy stabilitással lehet nagy eredményt hozni. Nálunk egyik sem volt meg végig ebben az időszakban ellentétben ellenfeleinkkel. (Azt megjegyezném, hogy a jelenlegi top6 csapatai közül egyik évben sem mi költöttük a legtöbbet, sőt a második legtöbbet is csak kétszer 2005/6 és a 2006/7-s szezonokban. Csak a Tottenhamnek volt olyan szezonja, mikor ők költötték a legtöbbet a két olajos mellett.) Ezen felül nem sokkal költöttünk többet, mint a MU és a Tottenham. Érdekesség még, hogy az Arsenal összességében mennyivel kevesebbet költött, mint a többiek kis túlzással annyit 11 év alatt, mint egy-egy feljutó kiscsapat egy-egy nyár alatt.

jelmagyarázat: árb=árbevétel, a. á.=adósság állomány, a. á árb %=adósság állomány az árbevétel %-ban, km. a. t.=kamatmentes anyavállalati tartozás, a.t.= anyavállalat tartozása, ö. a.= összes adósság, ö. t. %= az összes tartozás a bevétel %-ban

jelmagyarázat: árb=árbevétel, a. á.=adósság állomány, a. á árb %=adósság állomány az árbevétel %-ban, km. a. t.=kamatmentes anyavállalati tartozás, a.t.= anyavállalat tartozása, ö. a.= összes adósság, ö. t. %= az összes tartozás a bevétel %-ban

Az adatok a kiváló swissramble blogról gyűjtve. Itt tábla linkje.

No ezen a táblán lehet látni, hogy miért is nem költött az évek során az Arsenal és miért adogatta el a legjobb játékosokat, no meg azokat, akik a szigorú fizetési kerettel elégedetlenek voltak. A mi szempontunkból az sem szabad elfelejteni, hogy a folyamatos magas adósságállomány az Emirates stadionberuházásból ered náluk. A két tábla összevetéséből látszik, hogy akkor kezdett el csökkenni – ha összességében nem is -, de a bevétel arányában az adósságuk, amikor elkezdtek pozitív átigazolási eredményeket produkálni. Az sem meglepő, hogy idén nyáron kezdtek el költeni és nagyberuházni (Özil), amikorra elfogadható azaz kb. akkorára csökkent az adósságállományuk, mint az éves bevételük.

Chelsea, no az egyik olajos. Gondolom nem meglepő, ha azt mondom, hogy alapvetően hatosunk két csoportra bontható. A két olajosra, akik nem ésszerűen „gazdálkodnak”, sőt náluk a gazdálkodás szót is elég erősnek érzem. A Chelsea esetében bár tény, hogy szépen felfejlődtek az évek során és övék a második legmagasabb bevétel a ligában, de az nagyon durva, hogy 1 752 mó font bevételből mínusz 700 millió font egyenleget produkáltak az átigazolási piacon. Úgy, hogy közben mára a klubnak magának semmi adóssági nincs, így nem kell megküzdenie a törlesztés nehézségeivel, mint a többieknek. Azért azt itt érdemes megemlíteni, hogy Abra papa egy anyacégen keresztül tulajdonolja a csapatot és ebben a cégben azért ott van a felelőtlen gazdálkodás eredménye 2012-ben közel 900 millió font. Ízlelgessük csak kicsit az összeget kb. 1 milliárd fontjába van az orosznak a kedvenc játékszere. Nem nehéz belegondolni, hogy nincs az az isten, hogy ezt az összeget bármilyen formában viszontlássa. Nem is olyan halkan jegyezném, meg, hogy ennek milyen versenytorzító hatása van.

No és akkor a Liverpool. Gondolom nem sok Fonat olvasó van, aki ne tudná mi jön most. Scouser anno nagyon szépen összefoglalta, de azért menjünk rajta át még egyszer. A csapat esetében a komolyabb adósság a két texasi bohóc megjelenésével jelentkezett. Ekkor ugrott meg a klub adósság állománya a korábbi 20-30 millió fontról 142 millióra csúcskorára. Ez még önmagában nem durva CSAK a klub adóssága sosem haladta meg a bevétel 77%-t. Akkor meg miért is ment majdnem csődbe a csapat? No a két bohóc a csapatot egy anyavállalaton keresztül tulajdonolta, amiben volt az adósság állomány, ami csúcsidőszakában összességében több, mint fél milliárd fontos összegre tett, az akkori bevétel 279%-a (az éves kamat összege megközelítette a BL bevételt, csak a kamat és nem a tőke törlesztés). Nem csoda, hogy a bankok nem akarták tovább finanszírozni a hitelt és majdnem csődbe ment a csapat. Érdemes még elidőzni a leveraged buyout fogalmán, ami gyakorlatilag, annyit tesz, hogy a mi adóssághegyünk az Arsenallal ellentétben nem, valami értelmes dolog pl.: stadionépítés miatt keletkezett, hanem jórészt azért, mert a két bohóc hitelre vette meg a csapatot, amit aztán szépen ráterhelt az anyacégen keresztül a klubra, így gyakorlatilag az összes elérhető forrás (BL-pénz, játékos eladás) arra, ment, hogy a két bohócé lehessen a csapat. Nem meglepő ennek fényében, melyik két évben produkált pozitív átigazolási egyenleget a csapat, ami pillanatok alatt az eredmények visszaesésében jelentkezett is. Tudom sokaknak ismétlés ez, de szerintem sosem szabad a TÜRELEM és a Liverpool elmúlt 4-5 évének értékelésénél ezt a szempontot kihagyni.

A Manchester United kapcsán két dolgot érdemes megjegyezni, hogy egész időszak alatt folyamatosan nekik volt a legmagasabb bevételük, összességében bő 400 millió fontot vernek a második Chelseare. Összehasonlításul ez több, mint 2 éves árbevételünk. Így nem csoda, hogy sikerült a legtöbbször élen végezniük. Azonban az meglepő lehet ennek fényében, hogy abszolút nem költenek sokat átigazolásokra, még hozzánk meg a Tottenhamhez képest sem. No ennek a „titka” az, hogy az ő amcsi tulajaik a Glazer család is a már fenn említett módszerrel vette meg a klubot és brutális adósságállományuk van ennek köszönhetően. 2010-ben érte el a csúcsot 773 millió fonttal, nem olyan nehéz a kitalálni, hogy a CRoni eladás és a masszív 67 millió fontos átigazolási mérleg ekkor volt. Tény ami tény, azóta elég erős ütemben csökken, az adósságállományuk. Viszont az is igaz, hogy erejükhöz képest relatíve kis összegekért igazolnak azóta, így az sem meglepő, hogy Moyesre egy kicsit megöregedett, megkopott keret maradt…

Marad a két később csatlakozó. Érdemes megnézni, hogy még mielőtt csatlakoztak volna a most már top6-hoz, milyen relatíve kicsi bevétellel bírtak. A Citynél nem sok új mondható el a Chelsea-hez képest, ugyanúgy olajosok, ugyanúgy brutál pénzekből gazdálkodnak, csak náluk valamiért az új tulaj még nem döntött úgy, hogy kifizeti a régi adósságokat.

A Tottenham esetében két dolog van az egyik az, hogy korábbi top4 tagjaihoz képest kisebb bevételből versenyezve több év beruházásával sikerült elérni azt, hogy ma már komolyan versenyben legyenek a BL pozícióért. Az átigazolási piacon okosan igazoltak, de ettől függetlenül, ez olyan beruházásokat igényelt, aminek köszönhetően folyamatosan nő az adósságuk. Mondjuk messze vannak még mindig a veszélyes zónától. Összességében és jórészt arányában is kisebb ez, mint a normálisan működő versenytársaié. A másik, hogy náluk jól lehet látni az árbevétel alakulásán, hogy mely évben szerepeltek BL-ben.

Összegezve az látszik, hogy egyre erősebb a verseny a 6 csapat között a 4 helyre. Az is tisztán látszik, hogy nem egészen fair a verseny. Továbbá, hogy bizony az adóssághegyeknek komoly hatása van az átigazolási hajlandóságra. Ezért lehet aggasztó, hogy az Arsenal normálisra csökkentette saját állományát és a MU-é is rohamosan fogy, azaz komoly költekezők lehetnek akár már most télen is, de az elkövetkező években biztos. Részünkről fontos, hogy, ami biztos, mi a jelenlegi tulajjal az olajos utat nem fogjuk járni, de az biztató, hogy kisebb összegekből, de okosan évek alatt, de lehet jó keretet építeni. (Úgy néz ki azt is tesszük) A másik az, hogy stabil stratégiával be lehet kerülni. Ami aggasztó lehet, az, hogy mi még most állunk a stadionbővítés előtt (a Tottenham is), így mindenképp tanulni kell az ő példájukból.