Janus arcú szezonunk nem arról marad emlékezetes (ha emlékezetes marad egyáltalán), hogy bármiben is állandóságot hozott volna. Hullámhegyek, hullámvölgyek és a kettősség a leginkább találó jelzők. A középpályánk – mely a modern foci legfontosabb csapatrésze – sem jellemezhető másként. A szezon legnagyobb részében 4-2-3-1, 4-3-3 formációban játszottunk, ami a középpálya szempontjából azt jelenti, hogy a legtöbb esetben egyszerre három középpályásunk szerepelt. A szezon során játszott 54 meccsen összesen 12 játékos fordult meg középpályás posztjainkon, így a középpályára kevéssé igaz a BR ellen rendszeresen felhozott vád: miszerint nem rotálja a csapatát vagy, hogy állandó kezdőt alkalmaz. Nagy általánosságban igaz, hogy formaingadozások, sérülések, fitneszproblémák miatt egyszer sem láthattuk a mögöttünk hagyott szezonban a legjobb középpályás sorunkat.
Másfél éve nem készülhettünk ilyen izgalmas végjátékra az átigazolási időszakban, ezért most rendhagyó, dupla beharangozóval támadunk, amelyben szó lesz a ma esti Hearts-találkozóról, az érdekesnek ígérkező kezdőnkről és a holnapi őrületről. 30 óra van már csak hátra, és kilenc játékos sorsa még nem dőlt el – és Rodgers titkos Asszaidi-kártyáiról még nem is tudunk. Meccs. Deadline Day. Feszültség a köbön.
Muszáj túlesnünk ezen is, értékelnünk kell a középpályánkat. A kétrészesre nyúló összefoglaló most következő darabjában a belső középpályát fogjuk megvizsgálni, amelyről viszonylag sokat elmond, hogy csak egy meccsen tudtuk legjobb játékosainkat egyszerre a kezdőbe állítani. Félmegoldások, kudarcot valló igazolások, és komoly sérülések – ez volt 2011/2012.
Kevés olyan csapat létezik, amely egy mindkét fél számára fontos Chelsea – Manchester City mérkőzést is képes letolni a címlapokról, de a Liverpool ebben az elitklubban van. Tegnap este nagyon rossz érzés volt Liverpool-szurkolónak lenni, ez pedig mára sem változott sokat. És akkor mit mondjon Coates, aki meglőtte élete gólját a nagy semmiért?
A mérkőzés előtt viszonylag kevesen gondolták volna, hogy szomorkodni fogunk egy döntetlen miatt, még kevesebben, hogy ilyen egyéni teljesítményeket láthatunk. A Liverpool tegnap esélyt sem adott a Premier League harmadik helyezettjének, végig uralta a mérkőzést: ezek után tényleg kár, hogy befejezni továbbra sem tudunk. Egy pont és 
Lassan vége a naptári évnek, amit valamilyen módon illendő befejeznünk. Nem fogunk komolyabb posztsorozattal évzárni, egy visszapillantó poszt várható majd a későbbiekben TheScousertől, illetve most lerendezem az új fiúk kérdését, ugyanis annyi új arc érkezett hozzánk 2011-ben, hogy érdemes az ő teljesítményükkel önálló bejegyzésben foglalkozni. Valahogy senkiről sem tudtam negatív képet festeni, még Carrollról se, de tényleg, ami nem azt jelenti, hogy elájultam volna a teljesítményüktől, viszont mindenkiben látom a lehetőséget, mert az ember nem más, mint lehetőségek halmaza.