Jönnek a csirkék, vendégségbe. Vasárnap délután, amilyen bunkók, persze holnap munkaünnepe, mindenki piálhat nyugodtan, de akkor is.
Sokkal-sokkal jobban nézett már ki ez a West Ham elleni TAA mint középpályás csapatjáték, mint ahogy azt az Arsenal vagy a Leeds ellen pár hete elkezdtük. Kissé máker 2-1, de sokkal bizalomgerjesztőbb, mint egy múltkori 6-1.
A szerda esti meccsen fiaink Londonba mennek a kalapácsosokhoz, a maraton legújabb felvonásában.
Nagyjából így lehet leírni a kedd esti roncsderbit, azt adták a csapatok, amit jelenleg tudnak. Szomorú, de jelenleg ez ennyi. Ritka alkalom ez a csapat házatáján, hogy egy ilyen teljesen nihil szezonba futunk bele, ahol nem az a kérdés, hogy nyerünk-e valamit, de még csak nem is a top4, hanem…
Állt a klisé: nem volt sok látnivaló _kéremszépen, de mégannyi sportértéke sem ennek a Madrid-Poolnak. Klopp harmadik nagy mumusa (Bayern – City – Madrid) ezúttal a legegyszerűbben lépett túl csapatunkon.
Főleg a 7-0 után frusztráló ez elképesztően. Ismét a tök utolsó ellen egy kiábrándító vereség, és egy még kiábrándítóbb meccs management.
Újabb 7 – újabb meccs: a mókuskerék nem áll meg. A szombat kora délutáni meccsre fiaink délre utaznak, a tengerpartra, hogy ott összecsapjanak a helyi skacokkal.