vörösfonat
Az FA kupa szépsége, hogy rendszeresen a kisebb csapatok jutnak tovább a nagyobb csapatok ellen. Persze amikor a kisebb csapat a Liverpoolt győzi le akkor az rendkívül idegesítő tud lenni, főleg ha a kis csapat a harmadosztályban a kiesés elől menekül. 
Amikor elkezdtem összeszedni a gondolataim a meccsel kapcsolatban, képtelen voltam kiűzni a Mansfield elleni parádét a fejemből. Kegyetlen unalmasan induló, majd a végén körömrágóssá váló, de összességében ritka gyenge teljesítmény volt az a részünkről, olyannyira gyenge, hogy ezek után a Sport 2 is csak azért adja most nekünk ezt a meccset, mert nincs másik az idősávban. A terhelő bizonyítékok ismeretében komoly hiba volna azt feltételezni, hogy egy kellemes vasárnap estének nézünk elébe, ez a meccs inkább az essünk már túl rajta címke alatt fut már most is, pár év múlva pedig már a méltán elfeledett meccsek sorát gyarapíthatja.
A képen Luis Suárez mutatja be, hogyan ismerkedik egy gyerek a röplabda alapállásával. Bár a be nem rogyasztott térdek nem látszódnak, jól megfigyelhetőek a további tartásbeli hibák: a könyökeit túl szélesen tartja, a kézfejek a szem vonala alatt, és egymástól M7-es széles távolságban vannak. Ez az elkapott pillanat tartalmazza annak a pozíciónak az összes elemét, mint amit látni szeretnénk, de egyik elemét se tudja nem, hogy tökéletesen, de kielégítően sem végrehajtani. Ez csak az elégséges szint, ami egy ilyen alacsony nívójú röpi-meccsen még el is megy, de ezek mind-mind olyan hibák, amiket soha többé nem akarunk látni, mert máskor, mások ellen ez bizony kevés lesz.
Egy olyan meccs, ahol mindenki győzelmet vár, és ahol nem is elfogadható más, csak a győzelem. Az angol futball alsóházához tartozó (non-league, ötödosztályú) Mansfield elleni mai FA Kupa találkozón – ha nem marad el – sokkal inkább a várható összeállítás a kérdés, mintsem a végeredmény. Legalábbis reméljük, hogy a kis 7500 fős Field Millben nem leszünk szemtanúi a liverpooli óriás leszúrásának. Túl a négy osztálynyi különbségen, az egymás után két 3-0-ra megnyert PL-meccsünk is egyértelmű győzelmet jelez – ám ne legyen tévedés, ezért meg kell majd küzdenünk. Hogy mi leszünk-e a szarvasbikák matadorai, hajtás után többet.
„If you are first, you are first. If you are second, you are nothing.”
Jól sejtette donnelly, hogy sablonos meccsel lesz dolgunk, kár, hogy a Chelsea nem azt a forgatókönyvet valósította meg, amire mi gondoltunk. A Liverpoolnak volt egy jó 20 perce, a Chelsea-nek két gólja. Ha első vagy, első vagy. Ha második, egy senki.
Nem túlzás azt állítani, hogy a ma este kezdődő FA-kupa döntőn múlik a Liverpool szezonjának megítélése: vagy egy élvezhetetlen és már-már botrányos szezont hagyunk magunk után, vagy egy élvezhetetlen és már-már botrányos szezont, amiben legalább sikerült két kupát szerezni. Liverpool – Chelsea. Wembley. Kupadöntő.
A hangulat rendben volt, a meccs már nem annyira, de ennek ellenére egyáltalán nem túlzás, ha fülig ér a szánk: a Liverpool hátrányból fordított és ott van az FA-kupa döntőjében, Suárez gyönyörű külsőzése után pedig Carroll győztes gólt fejelt (megint). Eldőlt, hogy idén harmadszor is megyünk a Wembleybe.
Egy gyengére sikeredett idény botoxkezelése, a mesterhármas városi riválisunk felett, és nem utolsó sorban egy méltó megemlékezés – ez mind lehet a ma délutáni mérkőzés, amelynek kapcsán Liverpool városa ideiglenesen átteszi székhelyét Londonba: Liverpool – Everton az FA-kupa elődöntőjében.
Az LFC.tv kamerái a Stoke elleni kupameccs alatt pásztázzák a korridort, és fényt derítenek arra is, hogy Suárez mitől van így felpörögve minden meccsen. Mate.